A Malaysia Airlines 370-es járata Malajzia fővárosából, Kuala Lumpurból szállt fel március 7-én pénteken délután, és Pekingbe tartott. Azonban a földi irányítás nem egészen egy óra múlva elvesztette a kapcsolatot a géppel, miközben az a Thai-öböl felett haladt – egyszerűen eltűnt a radar képernyőjéről. A fedélzetén 227 utast és 12 fős legénységet szállító Boeing 777-es repülőgép holléte azóta is ismeretlen.
Két radarrendszer
A földi irányítás az utasszállító gépeket kétféle radarral követi. Az „elsődleges” radar a repülőgép testéről visszaverődő jelek segítségével határozza meg a jármű pozícióját; a „másodlagos” vagy „továbbfejlesztett” típus információkat kér le minden gépről, amelyeket azután a repülőgép fedélzetén működő készülék, az úgynevezett transzponder továbbít.
A radar berendezések a földön helyezkednek el, és egyenként mintegy 320 kilométeres hatótávval rendelkeznek, így előfordulhat, hogy az óceánt átszelő utasszállító repülőgépek egy időre valóban „lemennek” a radar térképéről – de ez nem jelenti azt, hogy senki nem követi figyelemmel a haladásukat.
A legénység nagyfrekvenciájú (HF) rádió, műholdas hangalapú kommunikáció és szöveges adathálózatok kombinációjának segítségével jelenti a földi irányítás számára az óceánon való átkelés kezdetén a pontos időt, pozíciót és a repülési magasságot. Ezután hangalapú vagy szöveges helyzetjelentésekkel frissítik a földi irányítás információit meghatározott földrajzi pozíciókban, illetve időközönként.
A légitársaságok repülési terveket határoznak meg, és a repülőgépeknek adott időpontokban bizonyos pozíciókat kell elérniük. Ha egy repülőgép legénysége nem jelentkezik be a soron következő ellenőrzőponton, riadókészültséget rendelnek el. Erre rendkívül ritkán kerül sor, különösen a levegőben ma közlekedő, technológiailag nagyon fejlett légi járművek esetében.
Az utasszállító gépek rövid időre akkor is eltűnhetnek a térképről, amikor alacsony magasságon repülnek, ugyanis a radar egyenes vonalban terjedő jeleket érzékel. A hegyek és egyéb domborzati formák kitakarhatják a repülőt a legközelebbi radarállomásokról, de ugyanez megtörténhet a földfelszín görbülete miatt is. Az alacsonyan szálló repülőgépeket emiatt nem egyszerű folyamatosan nyomon követni különösen, ha transzponderüket kikapcsolták – a 2001. szeptember 11-i New York-i támadás esetében a terroristák éppen ezt használták ki.
Ha valaki el akarta lopni a Malaysia Airlines repülőgépét, elméletileg kikapcsolhatta a transzpondert, és leereszkedhetett nagyjából 1520 méterre, bár szakértők szerint ez a forgatókönyv meglehetősen valószínűtlen. Természetesen elég nehéz lenne elrejteni egy 777-est, bárhol is szálljon le, hiszen valaki biztos megjegyezné: Hé, itt van a Malaysian Air 777-ese! Nem is zuhant le, hanem ellopták.
Egy másik eltűnt repülőgép
A légi baleseteket vizsgáló szakérők közül többen az MH370-es gép eltűnését az Air France 447-es járatához hasonlította, amelynek 2009 júniusában veszett nyoma az Atlanti-óceán felett, miután elindult Rio de Janeiróból Párizs felé. A 447-es járat a rossz időjárás miatt zuhant le, és a gépen utazó 228 ember életét vesztette. Öt nap kellett, hogy meghatározzák a roncsok helyét, és csaknem két évbe telt, mire megtalálták és felhozták az Airbus A330 fekete dobozait az óceán mélyéről.
Bizonyos értelemben azonban az MH370-es gép elvesztése még inkább zavarba ejtő. A 447-es járat a partoktól nagy távolságban tartózkodott, a radarállomások hatósugarán kívül. Ugyanakkor a Malaysia Airlines repülőgépe a jelek szerint nem volt messze a szárazföldtől, hiszen a malajziai légierő egyik tisztviselője például olyan megjegyzéseket tett a médiának, melyekkel arra utalt, hogy a repülőgépet egészen az eltűnése pillanatáig követték radaron.
Az Air France 447-essel való összehasonlítás nem túl bíztató az MH370-esen utazók barátai és családjai számára, akikkel a malajziai tisztviselők már közölték, hogy a legrosszabbra számíthatnak. Repülési szakértők azt feltételezik, hogy a gép transzpondere leállhatott. Ez megtörténhetett azért, mert a készüléket szándékosan kikapcsolták, vagy valamilyen meghibásodás is okozhatta. Az is elképzelhető, hogy a repülőgép darabjaira esett vagy felrobbant a levegőben.
Új követési rendszer a láthatáron
Miközben a repülőgépek nyomon követésére szolgáló rendszereket folyamatosan fejlesztik, a közeljövőben nagy változás várható repülésügyi szakértők szerint. Ennek egyik eleme, hogy például az Egyesült Államokban a földfelszínen működő radarkövetésről átálljanak a NextGen elnevezésű rendszerre, amely nagymértékben műholdakra támaszkodik.
– A műholdas navigáció lehetővé fogja tenni a pilóták számára, hogy ismerjék a körülöttük repülő más gépek pontos helyzetét. Így több repülőgép tartózkodhat a levegőben, miközben az utazási biztonság is javul – írták illetékes tisztviselők a NextGenről az FAA weboldalán. – A műholdas landolási eljárások révén a pilóták kiszámíthatóbban és hatékonyabban érkezhetnek majd a repülőterekre. Amikor pedig a gép a földön tartózkodik, a műholdas követésnek köszönhetően az utasok gyorsabban juthatnak a kapuhoz.
Persze a kérdés továbbra is válaszra vár: hová és hogyan tűnhetett el a 370-es járat a radarról?
