Idén már 7. alkalommal rendezik meg a Gépészeti Szakmakultúra Konferenciát, mi volt az ötlet,  hogyan fogadta az ipar? Mik a 7 év kiemelendő tapasztalatai?

A konferenciát a Gépipari Tudományos Egyesült hozta létre azzal a céllal, hogy folyamatos szakmai párbeszédet biztosítson a gépészeti szakmakultúrában tudományos szinten dolgozók számára. Mérnököket, tudományos munkatársakat, tanszékvezetőket, szakdolgozókat, PhD-hallgatókat szeretnénk segíteni azzal, hogy fórumot biztosítunk számukra.

A gépész szakmában hazánkban nagyon sokan dolgoznak, azonban meglehetősen kicsi a szakmai nyilvánosság , ezért mindenképpen szerettük volna, ha a különböző témákban érdekelt, ott kutatásokat végző szakemberek találkozni tudjanak és megoszthassák egymással a tapasztalataikat. Non-profit szervezetként kötelességünknek éreztük, hogy ennek teret adjunk és hagyományt teremtsünk.

Mivel, milyen újdonsággal készülnek az idei konferenciára?

A koronavírus-járvány miatt kisebb „csoda” az is, hogy meg tudjuk tartani a konferenciát, hiszen az emberek zárkózottabbak lettek. Ehhez képest a konferenciánkon 30 előadó lesz és a szakma részéről is nagyon élénk az érdeklődés a rendezvény iránt.

A témák kiválasztása során a digitalizáció, az eco-design és életciklus-elemzés az, ami kiemelt területté vált. A klasszikus gépészet, a gyártástechnológia elég konzervatív szakma. A vas az vas, ebben nem lehet előre lépni óriási léptékkel, de abban igen, hogy az előállítása hatékonyabb legyen: ugyanazt a funkciót egyre kisebbre kell terveznünk, egyre olcsóbban, ezt a célt szolgálja az értékelemzés is. A design témakör fontosságát jól jelzi, hogy a Gépészeti Szakmakultúra Konferencia előadásainak nagy része a konstrukcióhoz, technológiához, szimulációkhoz köthető.

A Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. a konferencia egyik főtámogatója is, milyen előnyei származik ebből a vállalatnak?

A támogatás sokrétű, de talán a legfontosabb pillére az, hogy a Knorr-Bremse vasúti ágazatának legjelentősebb központja Budapesten több száz mérnököt alkalmaz:  kutató-fejlesztő, applikációs és tesztmérnököket, szoftverfejlesztőket, szimulációs és dokumentációs mérnököket. A Knorr-Bremse a napi feladatok, projektek mellett teret ad annak, hogy továbbképezzék magukat, kutatásokat végezzenek és elmélyüljenek a legújabb technológiákban. A Szakmakultúra Konferencián pedig lehetőséget biztosít számukra, hogy bemutassák ezeket a kutatásokat, immár ötödik éve adja az előadások és az új témák gerincét a budapesti csapat. De emellett rendkívül fontos az is, hogy támogatja az ipar és az egyetemek partneri együttműködését. A felsőoktatásban megjelennek új ötletek, alapkutatások, gondolatok, amelyeket a Knorr-Bremse felkarol majd megosztják a tudásukat az adott új technológiával, alkalmazással kapcsolatban. Ez hatalmas motivációt jelent az itt dolgozó mérnökök számára, mert sok mindent elsőként alkalmazhatnak, ilyen például a 3D fémnyomtatási technológia, vagy a virtuális valóság alkalmazása a gyártásban. 

Hogyan látja, milyen új trendek alakítják a gépészeti termékfejlesztés területét?

Harminc évvel ezelőtt elindult egy trend, amikor az első 3D-nyomtatók megjelentek. Akkor ezek az eszközök még nagyon drágák voltak, elképzelhetetlen volt, hogy szériagyártásra alkalmazzák, de már akkor voltak, akik elkezdték az alkatrészek optimalizálást, most pedig ott tartunk, hogy nagyon sok terméket már  additív gyártással állítanak elő. Lassan elérkezik az az idő, amikor megtérül a jóval korábban eszközölt befektetés. A Knorr-Bremse mérnökei már a kezdetektől foglalkoztak ezzel a technológiával, tervezési metodikát, konstrukciós kézikönyveket dolgoztak ki. Akik elsőként komolyan foglalkoznak ezzel a témával, a  jövőben jelentős versenyelőnybe kerülhetnek.

Milyen új, innovatív technológiák jelennek meg az iparágban? 

A mesterséges intelligencia ebben az iparágban egyelőre még gyerekcipőben jár, de már sok területen tudják alkalmazni. A Knorr-Bremse például a rajzfelismerésre dolgozott ki egy eljárást, hogyan lehet a tervrajzokról kiolvasni, és megállapítani, hogy milyen felületkezelést, festést írtak elő  és milyen szabványok szerint. Ez főleg a régi, papíralapú, digitalizált tervrajzok esetében nagyon fontos feladat, ahol pár nap alatt több ezer rajz adatai olvashatók be és használható fel kereskedelmi célokra, például új beszállítók felületkezelési kapacitásának specifikálására.  

Könnyen előfordulhat, hogy pár év múlva arra is képes lesz az AI, hogy már nem rajzot olvas be, hanem  a valós terméket hasonlítja össze a digitális modellel, felületminőséget és méretet ellenőriz, szériagyártás keretein belül.

Az új gyártási technológiáknak milyen környezeti hatása van, hozzájárulnak-e a környezeti lábnyom csökkentéséhez?

A konstruktőrök felé két alap elvárás van: a költségcsökkentés és a fenntarthatóság. Ezen elvárásokhoz  az additív gyártási technológia tökéletesen társítható, mivel kompaktabb a formaterv, a méret csökkenése pedig tömegcsökkenést eredményez, ez pedig alacsonyabb környezetterhelést jelent. Emellett a károsanyag-kibocsátási számítások során már teljes életciklust vizsgálunk, tehát már az alapanyag kibányászásának, előállításának, valamint a használat utáni hulladék hasznosításának folyamata is beleszámít. Ez az eco-design szemlélet, amely nagyban hozzájárul a fenntarthatósági törekvésekhez.

A Gépészeti Szakmakultúra Konferenciát 2022.09. 29-én a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. konferenciatermében rendezik. A fő téma idén a XXI. századi gyártási technológiák alkalmazása lesz.