Az energiaárak nagyfokú ingadozása és a nehéz energiaellátás elbizonytalanítja a vállalkozásokat és a háztartásokat" - mondta Nicola Brandt, az OECD berlini központjának vezetője a Reuters hírügynökségnek. „A magas infláció miatt a reáljövedelmek csökkennek, ami kihat a fogyasztásra." Az oroszországi gázszállításoktól való erőteljes függősége és az ellátási láncok megszakadása miatt az ipari exportra nagy hangsúlyt fektető Németország különösen ki van téve a kockázatoknak.
Az OECD szakértői azonban a remény jeleit is látják. Az ellátási láncok áthelyezésével és a megújuló energiák elterjedésével kapcsolatos nagy beruházási igény stabilizáló hatást gyakorol, emellett a jelentős rendelés-állomány és az ellátási láncok szűk keresztmetszeteinek enyhülése miatt az export is várhatóan fellendül. „Az infláció ugyanakkor továbbra is magas marad az energia- és termelői áraknak a fogyasztókra való áthárítása, az euró leértékelődése és a növekvő bérnyomás miatt" – olvasható a jelentésben.
Az infláció sosem látott méreteket öltött
Az infláció Németországban 2022 őszére olyan magas szintre, szeptemberben 10,0, októberben pedig 10,4 százalékra - emelkedett, amire 1951 óta nem volt példa. A magas infláció fő oka az energiaárak, hatalmas, éves összehasonlításban átlagosan 42 százalékos emelkedése. A fogyasztók ebben csaknem 110 százalékkal többet fizetnek a földgázért, mint egy évvel korábban, s 35,6 százalékkal többet a távfűtésért és a hőerőművek által termelt melegvízért, amelyek egész városrészeket látnak el energiával.
A magas infláció másik „fő bűnöse” az élelmiszerek termékcsoport. Év/év összehasonlításban a főzéshez használt olajok és zsírok csaknem 50, a tejtermékek és a tojás közel 30, a zöldségfélék 23, míg a gabonaszármazékok mintegy 20 százalékkal drágultak.
Dr. Georg Thiel, a Szövetségi Statisztikai Hivatal elnöke egy, a közelmúltban adott nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy a fogyasztókra a következő hónapokban további áremelések várnak, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet pedig az októberi konjunktúra-felmérés eredményei alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy minden második cég tervezi termékei áremelését. A szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács, (népszerű nevén az „öt bölcs”) szerint Németországban az idén az infláció éves mértéke eléri a 8, a jövő évben pedig a 7,4 százalékot.
A Németországban szokatlanul magas infláció felemészti a vásárlóerőt.
A harmadik negyedévben a jövedelmek nominálisan 2,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, a fogyasztói árak ezzel szemben több mint 8 százalékkal emelkedtek. Így a reáljövedelmek 5,7 százalékkal csökkentek, nagyobb mértékben, mint a statisztikai feldolgozás 2008 évi bevezetése óta bármikor. A Deutsche Bank közgazdászai azt feltételezik, hogy a magánháztartások rendelkezésére álló reáljövedelem a következő évben körülbelül egy-két százalékkal tovább csökken.
A reálbércsökkenés jelenlegi szakasza egyben az eddigi leghosszabb is. Már 2021 vége óta - azaz az ukrajnai háború kezdete előtt - csökkent a munkavállalók reálbér-színvonala. A munkavállalók által elszenvedett veszteségek üteme egyre gyorsul. 2021 negyedik negyedévében a reálbérek 1,4 százalékkal, 2022 első negyedévében 1,8 százalékkal, a harmadik negyedévben pedig már 4,4 százalékkal alacsonyabbak voltak az előző év azonos időszakánál.
A külpiaci tényezők kihívásai
„Az iparban a rendelésállomány felzárkózása, a szolgáltatási tevékenységet végzők számára a koronavírus-járvány miatti korlátozások megszűnése utáni újrakezdés, valamint a globális ellátási láncok egyes helyeken tapasztalható enyhülése ugyanakkor nem fedheti el, hogy a feszült világgazdaság a külföldi német vállalatok körében is érezteti hatását" – fogalmazott Volker Treier, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) külkapcsolatokért felelős főtitkárhelyettese a világ országaiban működő német érdekeltségű vegyeskamarák őszi konjunktúra-felmérését kommentálva.
Mindent egybe vetve a gazdasági visszaeséssel kapcsolatos aggodalmak ellenére a külföldön működő német érdekeltségű vállalatok számottevő része továbbra is derűlátónak tűnik a maga következő hónapokra vonatkozó üzleti kilátásait illetően: az elkövetkező tizenkét hónapban a tavaszi 42 százalékkal szemben a felmérésben részt vevő vállalatok még mindig 37 százaléka számít javuló, további 42 százaléka pedig változatlan üzletmenettel, a kevésbé jó üzletmenetre számító vállalatok aránya pedig a tavaszi 15-ről 21 százalékra emelkedett.
Ez azt jelenti, hogy a külföldön működő német érdekeltségű vállalatok sokkal bizakodóbbak a közeljövőt illetően, mint a Németországban működők. Az ipari és kereskedelmi kamarák több mint 24 ezer ipari, szolgáltató, kereskedelmi és építőipari vállalat megkérdezésén alapuló 2022 őszi konjunktúra-felmérése szerint a következő tizenkét hónapban a vállalatok csupán 8 százaléka számít javuló üzletmenetre, miközben 52 százalék rosszabb üzletmenetet valószínűsít.
Az Ifo szerint a recesszió nem lesz olyan mély, mint azt sokan várták
A müncheni gazdaságkutató intézet által számított, az üzleti légkör változását mutató ún. Ifo-index a szeptemberi 84,3 és az októberi 84,5 pontról novemberben 86,3 pontra emelkedett. Ez még mindig alacsonyabb a nyári 88 és fél pont körüli szintnél, az orosz-ukrán háború kitörése előtti 99,8 pontról nem is beszélve.
A mintegy 9 ezer vállalatvezető véleménye alapján számított jelzőszám mögött ellentmondásos a kép. A vállalatok kevésbé elégedettek aktuális üzletmenetükkel, mint az ősz folyamán voltak, sőt folytatódott a június óta tartó romlás; a következő hónapokra vonatkozó borúlátás ugyanakkor érezhetően enyhült, sőt szeptember és november között folyamatos javulás tapasztalható.
Clemens Fuest professzor, az Ifo elnöke szerint az aktuális helyzet romlásából és az üzleti várakozások javulásából kirajzolódó összkép arra utal, hogy a német gazdaság küszöbön álló recessziója kevésbé lesz olyan mély, mint azt sokan korábban feltételezték.
A feldolgozóiparra egyértelműen igaz a gazdaság egészére jellemző kép, azaz az aktuális helyzet megítélésének romlása és az üzleti várakozásokkal kapcsolatos pesszimizmus enyhülése. Az üzletmenet fejlődésével kapcsolatos bizonytalanságérzet valamelyest enyhült, de még mindig magas maradt, sőt az energiaintenzív ágazatokban – más ágazatokkal ellentétben - kis mértékben még erősödött is.
A szolgáltatói szektorban hasonló a helyzet. Az üzleti légkör egyértelműen javult - a vállalatok kevésbé borúlátóak a következő hónapokat illetően, de az aktuális helyzettel kapcsolatos elégedetlenség tovább erősödött.
A kereskedelmi vállalatok körében az aktuális üzleti helyzet kismértékű, a közeljövővel kapcsolatos várakozások pedig egyértelmű javulást mutatnak. Mindazonáltal minden második vállalat borúlátóan tekint a következő hónapokra.
Hasonló a helyzet az építőiparban: a vállalatok aktuális üzleti helyzetének megítélése egyértelműen javult, s nincs ez másként az üzleti várakozásoknál, bár az utóbbiakat továbbra is mély pesszimizmus jellemzi. Ami a beérkező rendelések csökkenését látva aligha tekinthető véletlen jelenségnek.
A német exportőrök körében novemberben összességében javult a hangulat, az Ifo szakértői szóhasználatával – „felcsillantak a remény apró sugarai." Az exportban volumenhordozónak számító ágazatok közül az autóipar az előző havi megtorpanás után ismét növekedésre számít, a gép- és a villamosipar ezzel szemben alig vár jelentős lendületet a külföldi üzletektől, a vegyipar pedig kivitele csökkenését valószínűsíti. Az exportkörnyezet jelenleg különösen az energiaigényes iparágak számára továbbra is nehéznek mondható.
A harmadik negyedévben a vártnál jobban teljesített a német gazdaság
A Szövetségi Statisztikai Hivatal november végén nyilvánosságra hozott számítása szerint 2022 harmadik negyedévében a német gazdaság teljesítménye – az orosz-ukrán háború, a magas infláció és a megszakadt ellátási láncok ellenére, a szakértők által várt 0,3 százaléknál erőteljesebb dinamikát elérve, az első negyedévi 0,8 és a második negyedévi 0,1 százalékos növekedést követően - 0,4 százalékkal haladta meg az előző, második negyedévit. Azaz: a fejlődést nehezítő összes válságjelenség ellenére a német gazdaság a mértékadó szakértői körök meglepetésére váratlanul jól teljesített.
A 0,4 százalékos németországi növekedési dinamika a 0,2 százalékos EU-, illetve euró-övezeti átlag éppen kétszerese. Az EU tagországai közül Spanyolországban és Franciaországban az uniós átlaggal azonos mértékben, szintén 0,2, míg Olaszországban valamivel erőteljesebben, 0,5 százalékkal bővült a gazdaság. Néhány kisebb uniós és Németországgal szomszédos államban (Hollandia, Belgium, Ausztria, Csehország, Ausztria) ezzel szemben csökkenést regisztráltak. Az előző év harmadik negyedévihez képest azonban az EU-tagállamok többségében magasabb növekedést értek el Németország 1,2 százalékos mutatójánál.
A harmadik negyedévben a növekedést elsősorban a magánfogyasztás hajtotta: az infláció és az energiaválság ellenére a fogyasztók kihasználták a koronavírus-járvány szinte valamennyi korlátozásának feloldását. A magánfogyasztói kiadások egy százalékkal voltak magasabbak, mint a második negyedévben. A kormányzati fogyasztási kiadások viszont nagyjából változatlanok maradtak. Az építési beruházások ismét 1,4 százalékkal csökkentek. Ezzel szemben a vállalatok 2,7 százalékkal többet költöttek eszközberuházásokra, azaz főként gépekre, berendezésekre és járművekre.
Az ipari termelés összességében annak ellenére növekedett, hogy olyan energiaigényes ágazatokban, mint a vegyipar és a fémipar csökkent a termelés. Ezt azonban bőven ellensúlyozta az autóiparban és a gépgyártásban bekövetkezett termelésbővülés. A gazdasági teljesítmény a szolgáltatási ágazatok többségében is emelkedett. Különösen dinamikus növekedés volt tapasztalható a kereskedelem, szállítás, vendéglátás (+3,3 százalék), a közszolgáltatások, oktatás, egészségügy (+4,5 százalék) és az egyéb szolgáltatások (+5,4 százalék) területén.
A harmadik negyedévi gazdasági teljesítményt mintegy 45,6 millió munkavállaló hozta létre, ami csaknem félmillióval több az egy évvel korábbinál, s ez egyben új rekordot jelent. A gazdaságban az összes ledolgozott órák száma erőteljesen, 2,2 százalékkal nőtt.
Sok közgazdász – legalábbis a teljesítmény várható alakulását illetően - fagyos téli félévre számít Európa vezető gazdaságában. A 2022 második és harmadik negyedévivel összehasonlítva alacsonyabb GDP-re számítanak; de nem várnak olyan gazdasági összeomlást, mint 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörése évében, amikor a bruttó hazai termék az év egészében több mint 4 százalékkal zsugorodott.
A német gazdaság recesszióba csúszik, de összeomlástól nem kell tartani
A gazdasági előrejelzések készítésével foglalkozó kutatói műhelyek néhány héttel korábban még biztosra vették, hogy Németország gazdasága a téli félévben, (azaz 2022 októbere és 2023 márciusa között) recesszióba csúszik, s ez 2023 egészére vonatkozóan a negatív tartományba taszítja a gazdasági teljesítmény változását. Vita csak arról alakult ki, hogy milyen mértékű lesz a gazdasági teljesítmény zsugorodásának mértéke.
A szövetségi kormány az első három negyedév növekedése alapján azzal számol, hogy 2022 egészében 1,4 százalékkal nő a gazdasági teljesítmény, a jövő évre azonban a bruttó hazai termék 0,4 százalékos csökkenését valószínűsíti a fejlődés télen várható lefékeződése következtében.
E tekintetben különösen figyelemre méltó az ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) írásunk egy korábbi részében már említett őszi konjunktúra-felmérése, amely alapján a felmérés eredményeit összegző szakértők 2023-ra 3 százalékos visszaesést jeleztek, szemben a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács által feltételezett mindössze 0,2 százalékos csökkenéssel.
A Német Szövetségi Bank november végén nyilvánosságra hozott havi jelentése szerint a következő hónapokban Németországban gazdasági visszaesés és elhúzódó magas infláció várható. „Az infláció mértéke százalékban kifejezve 2022/2023 fordulóján túl is kétszámjegyű maradhat", a kormányzat által tervezett gázárkedvezmény ugyanakkor enyhítheti a fogyasztók terheit.
Év/év összevetésben az inflációs ráta októberben 10,4 százalékra emelkedett; a Bundesbank szakértői ugyanakkor a másodlagos hatások megnövekedett kockázatát jelezték. Ha a kétszámjegyű infláció nyomán a szociális partnerek magasabb béremelésekben állapodnak meg, a munkaadók magasabb bérköltségei tovább erősíthetik az inflációt.
Fritzi Köhler-Geib, az Újjáépítési Hitelintézet (KfW) a Handelsblatt által idézett vezető közgazdásza szerint a korábbi pénzügyi vagy a koronavírus-járvány idején tapasztalt válsághoz hasonló visszaeséstől csak nagymértékű gázhiány esetén kellene tartani. Azonban az, hogy Németországban télen ilyen mértékű hiány lépne fel, az állami hitelintézet vezető szakértője szerint ma már egészen valószínűtlen, tekintettel a széles körű tárolási lehetőségekre, valamint az iparban és a háztartásokban tapasztalható megtakarításokra.
Jens-Oliver Niklasch, a baden-württembergi tartományi bank (LBBW) szakértője szerint a német gazdaság „előrelépett a vészjóslás és a borúlátás zónájából a normális recessziós aggodalmak birodalmába. A várakozások katasztrofálisak voltak, most csak borúsak. Ehhez valószínűleg hozzájárult a gáztárolók sikeres kiépítése és a fiskális politikai intézkedések. Emellett az ellátási láncok ismét valamivel stabilabbnak tűnnek. De ne áltassuk magunkat: Ezek a recesszió indikátorértékei. Tehát a jelentős növekedés ellenére kevés ok van az enyhülésre."
Andreas Seuerle, a frankfurti székhelyű Dekabank szakértője szerint „az üzleti várakozások jelentős korrekciója esedékes és logikus volt. Ennek három oka van. Először - a szövetségi kormány jelentős segélycsomagokat állított össze, amellyel segít stabilizálni a gazdaságot. Másodszor - az üzleti várakozások felmérésének hat hónapos időszaka májusba csúszik, amikor az időjárással kapcsolatos ellátási szűk keresztmetszetek már nem játszanak meghatározó szerepet. Harmadszor - az üzleti várakozások az ukrajnai háború és az abból eredő bizonytalanságok hatására omlottak össze, ami a koronavírus-válság csúcsfázisához hasonló gazdasági visszaesést sejtetett. Ezt ma már senki sem várja el. Az, hogy Németország recesszióba csúszik, vitathatatlan, de nem kell félelmetes összeomlástól tartani."
Három év után visszatérnek az adósságfék betartásához
November 25-én a Bundestag, a törvényhozás alsóháza elfogadta a 2023-ra szóló szövetségi költségvetést, amely az első olyan büdzsé, amelyet az SPD, a Zöldek pártja és az FDP alkotta „közlekedésilámpa-koalíció” állított össze, s terjesztett a képviselők elé.
Christian Lindner (FDP) szövetségi pénzügyminiszter a parlamenti vitában hangsúlyozta, hogy - miután az előző három költségvetési évben kivételes szabályt alkalmaztak -, 2023-ban először tartják be az adósságféket.
Ami azért lehetséges, mert számos kiadást, például a magas energiaárak tompítását és a Bundeswehr modernizálását szolgáló tételeket külön alapokba szerveznek ki. A 2023-as normál költségvetés így 476,3 milliárd eurós kiadást és 45,61 milliárd eurós új adósságot irányoz elő. Ez az új adósság az adósságplafonon belül még megengedett határon van.
Lindner pénzügyminiszter a parlamenti vitában rekordösszegű könnyítésekről és rekordösszegű beruházásokról beszélt, Bettina Hagedorn, az SPD költségvetési politikusa szerint pedig olyan költségvetés került a Bundestag elé, „amely nemcsak a volumenét tekintve óriási, hanem a kor követelményeire is megtalálja a megfelelő válaszokat".
A nagy tételek az ukrajnai háború következményeihez, valamint a magas gáz-, áram- és élelmiszerárakhoz kapcsolódnak. Ezek közé tartozik a lakhatási támogatás milliárdos reformja, a rászorulók fűtési költségeinek támogatása és az adókedvezmények.
2023-ban 48 millió polgárnak kevesebb adót kell majd fizetnie. Az állam 18,6 milliárd euró bevételtől esik el azáltal, hogy a jövedelemadóban kompenzálja az infláció hatásait. Cserébe nő az adómentesség alapösszege, azaz az a jövedelem, amelynek erejéig nem kell adót fizetni. Az adótábla egyéb viszonyítási pontjait is kiigazítják, ellensúlyozandó az inflációnak a vásárlóerőre gyakorolt mérséklő hatását.
A név szerinti szavazás során 379 képviselő szavazott a költségvetési tervezet mellett, 283 ellene. A költségvetés december közepén kerül a Bundesrat, a szövetségi törvényhozás felsőháza elé, s a tervezet azt követően emelkedhet törvényerőre.
Az energiaválság veszélyezteti az ipar telephelyi pozícióit
A PwC vállalatirányítási tanácsadó szolgálat november végén nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint az energiaválság veszélybe sodorta a német ipar kulcsfontosságú ágazatait fenyegeti, és akár Európa dezindusztrializációját is elindíthatja. „A jövőben sok vállalat dönthet úgy, hogy Európán belül átszervezi termelését vagy teljesen kivonul Európából" – fogalmazott Andreas Späne, a PwC Strategy & Europe nevű leányintézetének vezetője.
A német fém-, autó- és vegyiparra a magasabb termelési költségek miatt óriási nyomás nehezedik. Franciaországban és Spanyolországban a termelési költségek viszonylag mérsékelten emelkedtek, ami az atomenergia és a megújuló energiák az energiamixben elért magasabb részarányának köszönhető.
Bár a német ipar a legtöbb ágazatban továbbra is olcsóbban termel, mint az uniós átlag, a leginkább érintett ágazatok vállalatai más, Európán kívüli régiókba helyezhetik át termelésüket. A tanulmány szerint ez hosszú távon ipari szerkezetváltáshoz, sőt egyes iparágak teljes leépüléséhez is vezethet.
Az energiapiac várhatóan 2024-ig nem enyhül. "Ahhoz, hogy a fontos iparágakat az országban tartsák, a politikai döntéshozóknak most megfelelő ösztönzőket kell létrehozniuk az infláció lenyomására és az energetikai átalakulás felgyorsítására" – idézi a DPA hírügynökség Eva Poglitsch, a tanulmány társszerzője véleményét. Az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások bővítése és a széndioxid-mentesítés szintén lehetőségeket nyit a vállalatok előtt - tette hozzá.
Siegfried Russwurm, a szakmai szervezeteket magában foglaló Német Ipari Szövetség (BDI) tisztségében november végén újraválasztott elnöke egy, a Tagesspiegel c. napilapban megjelent interjúban síkra szállt a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása, a német gazdaságban rendelkezésre álló zöldáram mennyisége növeléséért. „Évek óta tudjuk, hogy több megújuló energiaforrásra és más infrastruktúrára van szükségünk az energetikai átmenethez. Ennek ellenére túl kevés történik. A politikusoknak sürgősen meg kell erősíteniük a megújuló energiák elterjesztésébe és az iparban szükséges átalakítási folyamatokba történő beruházásokat, például a hidrogéngazdaság felfuttatásához”, mondta a német ipar elsőszámú reprezentánsa. „Sokkal gyorsabbá kell válnunk. A tervezési és jóváhagyási idők felére csökkentése közel sem elég a jelenlegi és szükséges ambíciók mellett”, szólt a figyelmeztetés rámutatva az engedélyezési eljárások bürokratikus jellegének és érthetetlen időigénye tarthatatlanságára, a német ipar nemzetközi versenyképességére gyakorolt negatív hatására.
Arra a kérdésre, hogyan sikerülhet az átalakulási folyamat a válság idején, amikor a vállalatok 40 százaléka beruházásai csökkentését tervezi, Russwurm elismerte, hogy amikor nagy a bizonytalanság, a vállalatok ódzkodnak a kiadásoktól. „A túl kevés befektetés a növekedés egyik legfőbb kockázata. Németországnak telephelyi problémái vannak, amelyeket a gazdaság klímasemleges szerkezeti átalakításával önmagában nem lehet megoldani. Ha a közlekedésilámpa-koalíció a haladás valódi koalíciója akar lenni, akkor gyorsan reformokat kell bevezetnie, például az adópolitikában.
A kancellári hivatalban értik az ipar fontosságát. A minisztériumokban más a helyzet, így a Gazdasági Minisztériumban is. Itt, közvetlenül a miniszter alatt találkozom olyanokkal, akik inkább gazdasági felügyelőknek, és kevésbé a gazdaság támogatóinak tekintik magukat. A kiindulópont azonban egyértelmű: Németországnak mint exportőr országnak és vállalatainak meg kell küzdeniük a világpiacon a vevőikért”, figyelmeztetett a BDI elnöke.
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
