2016 első felében a világ mindhárom nagy autópiacán bővülő forgalmat regisztráltak: Nyugat-Európában 9 százalékkal, 7,5 millió darabra, az Egyesült Államokban egy százalékkal, 8,6 millió darabra, Kínában pedig – elsősorban az 1,6 liternél alacsonyabb köbtartalmú járművek után fizetendő forgalmi adó csökkentése nyomán – 12 százalékkal, 10,6 millió darabra emelkedett a forgalomba hozott gépkocsik száma.

Emellett a múlt év első hat havinál több mint 5, illetve jó 4 százalékkal több személyautót értékesítettek Japánban, illetve Indiában is. Az Európai Unió új tagországaiban – ugyancsak az év első hat hónapjában – 580 ezer személygépkocsit értékesítettek, ami 17 százalékos növekedésnek felel meg, s amelyhez Ciprus, Lettország, Litvánia és Magyarország átlagon felüli, ugyanebben a sorrendben 40, 29, 25 és 24 százalékos növekedési dinamikával járult hozzá. A világszerte kedvező képet az oroszországi értékesítési darabszám 14 és a brazíliai 25 százalékos, 0,67, illetve 0,95 millió darabra történt visszaesése árnyékolja be, ráadásul az oroszországi darabszám alacsonyabb, mint 2003 első féléve óta bármikor.

Matthias Wissmann, a Német Autóipari Szövetség (VDA) elnöke az első féléves gépjármű-értékesítési adatok nyilvánosságra kerülése után úgy fogalmazott, hogy 2016 ismét a növekedés éve lesz a világ autóiparában, s hogy a Nyugat-Európában és az Európai Unióhoz 2004-től csatlakozott új tagországaiban tapasztalható fellendülésből a német autógyárak különösen sokat profitálnak, mert a piaci részesedésük mindkét térségben eléri az 50 százalékot.

Brexit: ne romoljanak a piacra jutási feltételek

A német autóipar első számú reprezentánsa az ágazat január eleje és június vége közötti eredményeiről szóló sajtótájékoztatóján kiemelten foglalkozott Nagy-Britannia EU-ból történő távozásának várható hatásaival. A szigetország a német autógyárak legfontosabb európai célországa: az elmúlt évben 1,3 millió darab járművet helyeztek el a brit piacon, ami 50 százalékos piaci részesedésnek felel meg. Ebből 810 ezer darab a német autógyárakból került a brit piacra, meghaladva minden más exportpiacra szállított német autók számát. A britek ugyanakkor nem kevésbé rá vannak utalva az európai partnerországok piacaira: az elmúlt évben a szigetországban előállított csaknem 1,6 millió darab személy-gépkocsiból 1,2 milliót, tehát a teljes termelés háromnegyedét külföldön, s a külföldre kerülő gépkocsik 57 százalékát az európai kontinensen értékesítették.

Wissmann szerint „mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a Nagy-Britannia és a többi EU-tagország közötti, eddig akadálytalan áru- és szolgáltatásforgalom a jövőben is megmaradjon, mert a szabad kereskedelem mindkét fél számára előnyöket jelent”. A VDA elnöke ugyanakkor nem rejtette véka alá azon véleményét, hogy az EU-tagság kérdését senki se használja belföldi konfliktusok kezelésére, továbbá hogy az Európai Uniónak azokra a témákra kell koncentrálnia, amelyeket az egyes tagállamok önállóan nem tudnak megoldani”. Másként fogalmazva: „optimális feladat- és teherelosztásra, nem pedig további mélyítésre van szükség az unión belül”.

Német autóipar: plusz két százalék

A VDA megítélése szerint a német autópiac az év elején feltételezettnél gyorsabb ütemben bővül: a korábbi, 1 százalékos növekedési előrejelzést már május elején 3 százalékosra emelték, ami 3,3 milliós éves értékesítési darabszámot jelent. Az első félévben Németországban 1,73 millió darab új gépkocsit hoztak forgalomba, ami 7 százalékos növekedésnek felel meg, „jó kiindulási alapot kölcsönözve egy sikeres második félévhez”.

A termelési darabszám – ugyancsak az első félévben – 4 százalékkal, megközelítően 3 millió darabra emelkedett, az év egészére pedig összességében 1 százalékos növekedést, 5,8 milliós darabszámot várnak a VDA szakértői. Az exportra kerülő mennyiség január eleje és június vége között 2 százalékkal, 2,3 millió darabra emelkedett, az év egészére pedig 4,4 millió darabos exportvolumen valószínűsíthető. Ezen belül az Európába, mindenek előtt Olaszországba, Spanyolországba és az EU új tagállamaiba irányuló export erőteljesen bővül, miközben a Kínába irányuló stagnál, az Egyesült Államokba irányuló kivitel pedig – legalábbis az év első öt hónapjában – elmaradt az előző év azonos időszakáétól. A világ más országaiban működő német érdekeltségű autógyárak termelése az év első öt hónapjában 4,1 millió darab volt, s az éves termelés – elsősorban a kínai és az amerikai termelés pozitív irányú fejlődése hatására – 3 százalékkal is emelkedhet, s várhatóan eléri a 9,7 milliós darabszámot.

A „Dieselgate”-nek az ágazatra gyakorolt hatását Wissmann úgy értékelte, hogy „az elmúlt időszak minden volt a német autóipar számára, csak éppen egyszerű nem”. Ugyanakkor az iparágtól joggal elvárható, hogy megfeleljen a technológiai kihívásoknak, ehhez viszont egyértelmű, bizonytalanságoktól mentes szabályozásra van szükség. „Meggyőződésem, hogy a német autóipar a maga innovációs erejével olyan helyzetben van, hogy a legmodernebb technológiával teljesíteni tudja az igényesen megállapított határértékeket, s képes tovább csökkenteni az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást. Ez különösen igaz a Diesel-technológiára” – fogalmazott a VDA elnöke. A hazai vásárlók töretlen bizalmát mutatja, hogy 2016 első félévében Németországban 812 ezer Diesel-üzemeltetésű személygépkocsit hoztak forgalomba, többet, mint az év első hat hónapjában bármikor.