Az európai jóléti rendszerek döntő szerepet játszanak a robotok bevezetésének a bérekre és a foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatásainak enyhítésében, derült ki egy tanulmányból. A 14 európai országot vizsgáló, 2006 és 2018 között - az Európai Unióban a robotok intenzív bevezetésének időszakában - végzett kutatás szerint az adó- és juttatási politikák nagyrészt elnyelték az automatizálás okozta munkaerő-piaci sokkokat. Szemben az Egyesült Államokkal, ahol a munkahelyek automatizálás miatti kiszorulása jelentősen csökkentette a béreket és a foglalkoztatottságot, különösen a bérskála alsó végén lévők esetében.
Miközben az EU28-ban az ipari robotok telepítése kismértékben csökkentette a béreket és csökkentette a foglalkoztatást a leginkább kitett munkavállalók körében, a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének egyenlőtlenségére gyakorolt hatás viszonylag csekély volt. Ennek fő oka a jóléti és szociális juttatások voltak.
A tanulmány rámutat, hogy bár az elmúlt 15-20 évben sok országban nőtt az egyenlőtlenség, ezt nem a robotok bevezetése, hanem más tényezők és a jövedelem újraelosztását korlátozó politikai döntések okozták.
A kutatás uniós adatok alapján készült, köztük az uniós keresetszerkezeti felmérés, a munkaerő-felmérés és a jövedelmi és életkörülmény-statisztikák alapján. Ennek segítségével becsülték meg a robotok elterjedésének a bérekre és a foglalkoztatási rátákra gyakorolt hatását. A becslésekből kiszámították azokat a béreket és foglalkoztatási rátákat, amelyeket 2018-ban akkor regisztráltak volna, ha a robotpenetráció az egyes országokban a 2006-os szinten marad. Végül az így kapott adatokat beillesztették az EUROMOD-ba, egy adó- és jövedelemalapú mikroszimulációs modellbe, hogy felmérjék a háztartások jövedelmére gyakorolt várható hatásokat.
A jelentés szerint a háztartások jövedelemegyenlőtlenségének automatizálás okozta növekedése leginkább azokban a kelet-európai országokban volt tapasztalható, amelyekben nőtt a robotpenetráció, például Szlovákiában és Magyarországon. Nagyságrendje azonban csekély volt – minden vizsgált országban az ún. Gini-index 2018-as értékének 1,5 százaléka alatt maradt, ami jóval alacsonyabb, mint a Gini-indexek tényleges változása a legtöbb országban 2006-2018 között. (A Gini-index egy közgazdasági mérőszám, ami a statisztikai eloszlások egyenlőtlenségeit méri. Leginkább a jövedelem és a vagyon eloszlásának mérésére használják – a szerk.)
Az automatizálásnak csekély hatása volt a háztartások jövedelemegyenlőtlenségére, annak ellenére, hogy a bérek és a piaci jövedelmek egyenlőtlensége nagyobb mértékben szélesedett. Vagyis általában az európai juttatási rendszerek domináns szerepet játszottak a piaci jövedelemkiesések tompításában, míg az adók szerepe visszafogottabb volt.
Az eredményeknek vannak bizonyos korlátai. Először is, a szimulációk nem vették figyelembe az automatizálásra adott viselkedési válaszokat. Másrészt, a nem munkaerőpiaci jövedelmek, a termékenység vagy a háztartásszerkezet változását sem vették figyelembe a számításokban. Ennek ellenére az eredmények kevésbé borús képet festenek a robotok szerepéről Európa gazdasági fejlődésében.
Piotr Lewandowski, a Struktúrakutató Intézet egyik vezetője és a tanulmány társszerzője szerint az automatizálás hatással lesz a munka jövőjére, de a robotok csak kis mértékben magyarázzák a háztartások jövedelmi egyenlőtlenségében bekövetkezett változásokat Európában. „Mindez annak köszönhető, hogy az európai adó- és juttatási rendszerek alapvető fontosságúak voltak és lesznek az automatizációs sokkok hatásainak mérséklésében” – mondta a kutató.
