Magas fertőzési arány, anyaghiány, drága energia és emelkedő fogyasztói árak: A világjárvány és a kapcsolódó közlekedési és termelési problémák továbbra is megterhelik a gazdaságot. A kölni IW gazdaságkutató intézet mindazonáltal azt feltételezi, hogy a következő évben - az idei mindössze 2,5 százalékos növekedés után 4 százalékkal nő a bruttó hazai termék mennyisége. Ennek előfeltétele, hogy a meglévő anyaghiányt az év folyamán enyhítsék, s gyors előrelépés történjen azok importból történő beszerzésében. Csak ezután fog újra lendületet venni a fogyasztás és a beruházások. 

Az ellátási szűk keresztmetszetek, valamint a magas energia- és nyersanyagárak megnövelték a vállalatok termelési költségeit, és ezáltal az inflációs rátát is. Idén a fogyasztói árak körülbelül 3 százalékkal emelkednek. Az IW kutatói 2022-re alacsonyabb, alig 2,5 százalékos inflációt várnak. Sok jel utal arra, hogy a foglalkoztatottak száma meg fogja haladni a válság előtti szintet. A munkanélküliségi ráta várhatóan 5,75 százalékról 5,25 százalékra csökken. 

A fejlődés szempontjából döntő jelentőségű kérdés, hogy 2022-ben szükség lesz-e újabb, a járvány miatti lezárásokra. A megoldást, azaz a lezárások elkerülésének útját az IW kutatói a gyors oltási kampányban látják, melynek keretében növelni kell az első oltással beoltottak számát, s hatékonyan folytatni a követő oltásokat.

„A vakcinázási kampány már közel egy éve tart, és még mindig ugyanabban a helyzetben vagyunk, mint tavaly télen" – figyelmeztetett Michael Hüther, az IW elnöke.  Az új „közlekedésilámpa-koalíciónak“ a lehető leggyorsabban tisztáznia kell, hogy a kötelező védőoltás szóba jöhet-e és ha igen, milyen mértékben" - mondta Hüther.

A szolgáltatók körében emelkedett, az iparvállalatok körében csökkent a termelés bővülését várók aránya

Nem romlott, sőt egyes tevékenységekben és térségekben még javult is a hangulat a német gazdaság szereplői körében: a következő évre a kölni IW gazdaságkutató intézet 2842 vállalat megkérdezésén alapuló, novemberben készített konjunktúra-felmérése szerint a termelésük és árbevételük emelkedésére számító vállalatok aránya a nyáron (akkor még 2021-re) jelzett 51-ről 2021 novemberére (akkor már a 2022-re vonatkozó várakozások tekintetében) 49 százalékra mérséklődött, miközben a termelésük és árbevételük csökkenésétől tartók aránya – ugyanezen összehasonlításban - nem változott, 15 százalék maradt, a két csoport közötti különbség viszont 37-ről 34 százalékpontra mérséklődött.

A várakozások megítélése tekintetében kiegyenlítődés jellemzi az ipari és szolgáltatói vállalatokat: a tevékenységük bővülésére számító vállalatok aránya mindkét esetben 55 százalék, (azaz 6 százalékponttal meghaladja a gazdaság egészének 49 százalékos átlagát).

Ezen belül azonban az iparvállalatok esetében a nyári 59 százalékról csökkent, a szolgáltatók esetében viszont 49 százalékról emelkedett a tevékenységük bővülésére számító vállalatok aránya, miközben a tevékenységük csökkenésétől tartóké legfeljebb egy-két százalékponttal változott: az iparvállalatok esetében 13-ról 14 százalékra emelkedett, a szolgáltatók esetében viszont 13-ról 11 százalékra csökkent.

Az országos átlagot az építőgazdaság rontja: az ő esetükben a termelés bővülését nyáron a cégek 37 százaléka jelezte. Ez - 2022-re vonatkozóan - az őszi felmérés idejére sem változott; igaz, a termelés csökkenését jelzők aránya 25-ről 20 százalékra mérséklődött.  

Beruházási és foglalkoztatási kilátások

Az elmúlt hónapok szállítási és termelési késedelmei nagyban fékezték a vállalatok beruházási tevékenységét. Ez igaz mind a gépek, berendezések beszerzésére, mind a – többek között – kutatási-fejlesztési célú és a szoftvereket magában foglaló „egyéb létesítményi beruházásokra“. 

A felmérés során megkérdezett vállalatok 48 százaléka jelezte, hogy 2022-ben az ideit meghaladó, 15 százaléka az ideinél szerényebb beruházási volumennel számol. Ezen belül mind az iparban, mind a szolgáltatásoknál a beruházásaik növelését tervező vállalatok aránya – egyaránt 51 százalék – három százalékponttal meghaladja a gazdaság egészére vonatkozó átlagot, (csökkenést pedig csak 15-16 százalék jelzett); ezzel szemben az építési gazdaságban a beruházásaik csökkenésétől tartó vállalatok aránya (23 százalék) alig marad el a beruházási tevékenységük bővítését tervezők 26 százalékos mutatójától.

A foglalkoztatás tekintetében ettől némileg eltér a helyzet: nemzetgazdasági szinten a válaszadók 42 százaléka tervez létszámbővítést, de ezt csak a szolgáltató tevékenységet folytató cégek 50 százalékos mutatója haladja meg, az iparé (39 százalék) és az építőiparé (31 százalék) elmarad attól.

Regionális különbségek

Az IW felmérése szerint a délnémet térség gazdasága jóval derülátóbb az ország más térségeinél: Baden-Württembergben 56, Bajorországban pedig 51 százalék a termelése/tevékenysége bővülését váró vállalatok aránya, (miközben annak csökkenésétől csak 7, illetve 15 százalék tart). Így a két tartomány együttes, 52 százalékos mutatója felfelé húzza a 49 százalékos szövetségi átlagot.

Az ország legnépesebb, s a német GDP-hez legnagyobb mértékben hozzájáruló tartományában, Észak-Rajna-Vesztfáliában a válaszadók 47 százaléka jelezte a termelés jövő évi bővülését, (miközben 17 százalék vár csökkenést); az ország északi térségében ennél picivel (egy százalékponttal) magasabb, miközben az ország északkeleti (43 százalék) és délkeleti (36 százalék) térségeiben ennél jóval szerényebb a termelés bővülését várók aránya. Az északkeleti térségben a 15 százalékos országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb, 26 százalék a termelés jövő évi csökkenésétől tartók aránya.

Összefoglalás   

A kölni intézet kutatói a tehát 2842 ipari, szolgáltató és építésgazdasági vállalat jövő évi termelési, beruházási és foglalkoztatási szándékairól készített felmérés eredményeit négy pontban foglalták össze.

Bizakodás 2022-re vonatkozóan

A szállítási és beszerzési láncok zavarai, az ehhez szorosan kötődő költségsokk, a korona-fertőzések újból erősen növekvő száma és a különböző politikai megfontolásokból adódó kihívások termelést hátráltató hatásai ellenére összességében bizakodás jellemzi a felmérésben részt vevő vállalatokat, hiszen azok csaknem fele termelése és üzleti tevékenysége további emelkedését várja, visszalépéstől pedig csupán 15 százalékuk tart. 

Széles körű fellendülés

A jövő évre vonatkozó termelési kilátások valamennyi ágazatban pozitívak, a legnagyobb bizakodással a szolgáltatási és ipari tevékenységet folytató vállalatok jelezték. A szolgáltatások területén az elkövetkező időszakra pozitív növekedési várakozásokat tápláló vállalatok aránya 55 százalékra emelkedett, s csupán 11 százalék tart visszaeséstől. Az iparnak a jövő évre vonatkozó kedvező növekedési kilátásait megelőzte az ez évi erős visszaesés, ami a beszállítói és termelési problémákra vezethető vissza.  

Kelet-Németország gyöngébb ütemben fejlődik

Regionális szinten jól láthatóak a gazdaság egyes területeit sújtó terhek és az azzal szoros összefüggésben lévő bázishatások. Az ipar, s azon belül főként az autóipar által meghatározott térségek (Baden-Württemberg, Bajorország, Észak-Rajna-Vesztfália) jövő évi termelési kilátáai kimondottan kedvezőek, miközben az ország északi és északkeleti térségeiben a srukturális terhelések és a koronavírus hatásai jóval erőteljesebben jelentkeznek. A vállalati válaszok alapján megállapítható, hogy Kelet-Németország a jövő évben gyöngébb ütemben fog fejlődni, mint a nyugati („régi“) tartományok.   

A beruházások élénkülése

A beruházási tevékenység és a foglalkoztatás tekintetében egyértelműen a derűlátó vállalatok vannak többségben. Ebben különösen fontos szerepet játszanak a szolgáltatói tevékenységet folytató vállalatok, melyek fele tervez létszámbővítést. A beruházási perspektívák - ellentétben a termelésre és a foglalkoztatásra vonatkozó kilátásokkal - a nyár óta egyértelműen tovább javultak, miután az elmúlt időszakban figyelemre méltó beruházási szükséglet keletkezett.