Juhász Benedek
Becsült olvasási idő: 4 perc
A versenyben maradás a tét

A manapság gyorsan változó piaci környezet óriási kihívások elé állítja az ipari berendezéseket gyártó vállalatokat. Ahhoz, hogy ezekkel meg tudjunk birkózni, mielőbbi hatékony lépések megtételére van szükség.

Az ipari berendezések előállítása rendkívül tőkeigényes tevékenység, melyet erősen érintenek a gazdasági ciklusok. A jelenlegi recesszióban a vásárlók nehezen hozzák meg beruházási döntéseiket: leginkább kivárnak, nem szívesen ruháznak be gépekbe, berendezésekbe. Ha megvizsgáljuk az iparág elmúlt 10 évi európai teljesítményét azt tapasztaljuk, hogy a gyártók 2002-2008. között meglehetősen magas profitot (30-40%) realizálhattak. A 2008-2009. évben elért profit minimális szintre csökkent, sőt veszteséges időszakok is voltak. 2010-ben némi fellendülés következett, ám 2012-ben újra visszaesést tapasztalhattunk.

Az éves forgalmi adatok is azt tükrözik, hogy az iparág termékei iránt csökkent a fizetőképes kereslet. Ha versenyben akarunk maradni, mindenképp foglalkoznunk kell ezekkel a problémákkal, alkalmazkodnunk kell a változásokhoz, és hatékony túlélési stratégiákat kell kidolgoznunk, vállalatunk jövőjének biztosítása érdekében. Voltaképpen magasabb profitot kell realizálniuk, lehetőleg elkerülve az áremelést – a költségcsökkentési lépéseket már megtettük, így most a termékek előállításához kapcsolódó folyamatainkat kell hatékonyabbá tenni. Ezek a folyamatok alapvető fontosságúak cégünk szempontjából, így optimalizálásuk gyors és látványos eredményeket hoz.

A jelenlegi helyzet áttekintése - a kihívások

Ahhoz, hogy a szükséges lépéseket megtehessük, át kell tekintenünk, hogy mely kihívások befolyásolják elsődlegesen az ipari berendezéseket gyártó cégek működését, s ezekre milyen válaszok születtek eddig az iparág részéről. Sok cég úgy vészelte át a krízist, hogy új, külföldi piacokra lépett ki – ennek során globálisan széttagolt szervezetek jöttek létre, melyeknek hatékony működtetése kulcsfontosságú.

Az akvizíció révén gyakorlatilag kibővültek kapacitásaik és a rendelkezésre álló erőforrások, melyek működését integrálni kellett a meglévő rendszerbe és folyamatokba. Ezen túl a megnövekedett gyártási és koordinációs igény rendkívül leterhelte a tervezéssel, gyártással és a rendszer működtetésével, összehangolásával foglalkozó szervezeti egységeket – ezt a lassú, bonyolult és rugalmatlan felépítésű szervezetek nem tudták lekezelni.

Az iparág jellemzően alacsony darabszámban gyárt nagy összetettségű, egyre innovatívabb termékeket, melyekben a mechanikai és az elektronikai rendszerek, valamint a szoftvertermékek egyszerre vannak jelen. Ennek következtében az anyagjegyzék meglehetősen bonyolult, a gyártási folyamatok hosszadalmasak és körülményesek, az alkatrészek pedig nagyrészt több beszállítótól, esetleg távoli országokból érkeznek. Természetesen egy időben kell több összetett termék tervezését, gyártását, értékesítését és szervizét koordinálni.

A vásárló kegyeiért folytatott harc átalakította a termékstruktúrát is: jellemzően mindinkább speciális, teljesen egyedi termékeket kell gyártani, kifejezetten az aktuális vevői igényekre szabva, és a lehető legrövidebb időn belül. Szinte nem is jellemző a standard igény, minek következtében minden egyes termék más-más alkatrészekből épül fel. A megrendelések ilyen változékony természete általában negatív hatással van a megtérülésre, mert minden egyes esetben extra erőforrást igényel a megrendelt termékek gyárthatósági ellenőrzése, anyagjegyzékének összeállítása és aktualizálása, az eseti alapanyag-beszerzések és a szükséges egyéb egyeztetések.

A hektikus kereslet, a tervezhetőség hiánya a gyártással, megmunkálással foglalkozó cégeket is arra ösztönözte, hogy próbálják minimalizálni a kockázatot – így az egyszerre nagy tőkeigényű vásárlás helyett mind népszerűbb a gépek, gyártóberendezések bérlése. Ebben a konstrukcióban a termék funkciói, minősége, formaterve nem képviselnek akkora értéket, amelyek által megkülönböztethetjük magunkat másoktól és megtarthatjuk piaci előnyünket – hacsak nem kapcsolódnak hozzá minőségi szolgáltatások és szerviz. Ennek következtében sok vezető berendezésgyártó egyre erősebben az értékesítés utáni támogatási szolgáltatásokra fókuszál.

Az ebben rejlő előnyök megfelelő kihasználásához azonban többnyire új, gyors reagálású szervezeti felépítésre, folyamatokra és támogató eszközökre van szükség, hiszen a szerviz-szolgáltatást nyújtó cégeknek a világ bármely részére le kell tudniuk szállítani a megfelelő alkatrészt és elvégezni a javítást a megfelelő időn belül, továbbá biztosítani kell a szerviz megtérülő működését az év minden napjának mind a 24 órájában.

A döntés előtt célszerű néhány kérdést feltenni magunknak
• Mennyire vagyunk felkészültek a jövő kihívásaira?
• Mennyire bővíti lehetőségeinket a kínált megoldás?
• Hozzájutunk-e olyan eszközökhöz, melyek biztosítják, hogy előnyre tegyünk szert versenytársainkkal szemben?
• Iparágunk igényei szerint testreszabott konfigurációt kapunk?
• Előállított termékeink mindenben megfelelnek a vásárlók igényeinek?
• Minden információ a megfelelő helyen és időben rendelkezésünkre áll?
• A gyártmányok módosítása, újragyártása könnyen kivitelezhető?
• Döntéseinket megalapozottan tudjuk meghozni?
• Könnyen áttekinthetőek és kontrollálhatóak a projektek költségei?
• Határidőre tudunk szállítani?
• Meghibásodás vagy garanciális kötelezettség esetén hatékonyan tudunk cselekedni?

Természetesen, mint minden fejlesztés, az ilyen irányú továbblépés is beruházást igényel – értjük ezt egyrészt anyagi értelemben, másrészt a vállalat folyamatainak átszervezése egyfajta szemléletváltást feltételez, ami szintén erőforrásokat vesz igénybe. Azonban biztosak lehetünk abban, hogy ezáltal olyan előnyhöz jutunk, mely hosszú távon szolgálja majd vállalkozásunk érdekeit. Hogy pontosan milyen megoldásokkal tudunk Önnek segíteni, arról jövő héten a folytatásban olvashat vagy személyesen is találkozhat velünk és kérdezhet az októberben megrendezésre kerülő szakmai napunkon, melynek részleteiről honlapunkon tájékozódhat.