A FoodTech Summit 2025 délutáni programján három előadó tartott előadást a Bosch Rexroth épületében, november 27-én. Az alábbiakban összefoglaljuk az előadások főbb gondolatait.  

Polikrízis: a válságok korának brutális valósága – és amit mindez rólunk mond

A világ ma már nem egyszerűen válságban van – hanem válságok hálójában vergődik, kezdte előadását Szalóczy Zsolt, fizikus. A polikrízis fogalma, amelyet a Financial Times 2022-ben az év szavává választott, pontosan ezt írja le: egymást erősítő gazdasági, társadalmi, technológiai és környezeti krízisek rendszerét. Az előadás rávilágított: ezek a problémák nem különálló jelenségek, hanem közös gyökérből erednek, és együtt gyorsítják egymást.

A helyzet súlyosságát jól mutatja a Római Klub 1972-es jelentése, amely a növekedés határaira figyelmeztetett. A modell frissítései – legutóbb 2023-ban – igazolták a jóslatot: a globális gazdasági teljesítmény és az élelmiszertermelés is napjainkban tetőzik, s ezzel együtt a népességnövekedés sem folytatódik már sokáig. Eközben a klímaváltozás kezelése évtizedek óta kudarcot vall: hiába a konferenciák sorozata, a légköri szén-dioxid-koncentráció meredekebben nő, mint valaha, mondta.

A fenntartható fejlődési célok illúziónak bizonyulnak, mert egymással összeegyeztethetetlen célrendszereket próbálnak egyszerre megvalósítani. A gazdasági növekedés például ellentmond a karbonkibocsátás csökkentésének. Az energiafelhasználásunk több mint 85%-át még mindig a fosszilis energiahordozók biztosítják, a karbonkibocsátás megszüntetését csak egy radikális termelés csökkentéssel lehetne elérni, ehhez a nyugati világ energiafogyasztását akár tizedére kellene csökkenteni. Ez pedig a jólét radikális visszaesését jelentené.

Mindeközben a bolygó természetes rendszerei is kritikus fordulópontok felé sodródnak. Az energiaegyenlőtlenség – több hő érkezik a Földre, mint amennyi távozik – ma olyan mértékű, amilyen nem volt az elmúlt hárommillió évben. A klímarendszer „dominó-effektussal” reagál: ha egy folyamat átbillen, továbbiakat ránt magával, gyorsítva az összeomlást.

A következmények már nem elméleti fenyegetések: világszerte vízválság, élelmiszerbizonytalanság, energiahiány és társadalmi feszültségek jelzik, hogy a polikrízis korszakában élünk. A tudomány ma egyértelmű: 2 °C globális melegedés akár a gazdaság negyedének összeomlását és több milliárd ember halálát okozhatja. 3 °C-nál pedig a társadalmak fragmentálódása, a hatodik kihalási hullám felgyorsulása várható.

A helyzet nem reménytelen – de gyors cselekvést igényel. A szakértő szerint a „nagy leegyszerűsítés” kora jön: vissza kell térni a helyi rendszerekhez, csökkenteni kell az energiafüggőséget, és tudatosan felkészülni a változásokra egyéni, vállalati és önkormányzati szinten egyaránt. A polikrízis nem valami távoli történet – hanem a jelenünk, és a jövőnk csak akkor lehet élhető, ha ma kilépünk a „kellemes tudatlanságból”, és szembenézünk a valósággal, zárta előadását Szalóczy Zsolt.

Termeléstől az algoritmusig

A délutáni program második előadója Maróti Miklós agrármérnök volt, az AgroVir Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A Magyarországon piacvezető cég alapítója a magyar és nemzetközi agrárium előtt álló kihívásokról, a digitalizáció szerepéről a jövő mezőgazdaságában, illetve Agrovir digitalizációs megoldásairól beszélt. 

A szakember a bevezetőjében kiemelte: a klímaváltozás hatását Magyarország sem tudja elkerülni. „Az ország egyes területei annyira kiszáradtak, hogy bizonyos fontos növények – például a korábban nagy jövedelmezőségű kukorica – már nem termeszthetők. A gazdák a 2022-es extrém aszály óta évről évre reménykedtek a csapadék visszatérésében, de sok térségben tartósan lehetetlenné vált a termesztés, így a vetésszerkezet átalakítása elkerülhetetlen” – mondta.

A hazai gazdálkodók helyzetét tovább nehezíti az agrár-árolló jelentős tágulása. Agrár-árollónak hívják az input árak, a beszerzési árak és a termelői árak közötti különbséget. 2025-ben a búza és kukorica ára csak 30–40%-kal emelkedett, az inputköltségek 60%-kal nőttek. Az eredmény: a termelők reáljövedelme csökken, a gazdák egyre kevesebbet keresnek ugyanabból a terményből. . Míg más ágazatokban órákban mérhető a reakcióidő, a mezőgazdaságban egy év szükséges a visszacsatoláshoz, így a rossz döntések következményei sokkal súlyosabban jelentkeznek.

Ugyanakkor Maróti szerint a digitalizáció három fő iránya már jelen van a hazai élelmiszertermelésben:

• automatizáció és robotizáció, ahol az önvezető gépek, fülke nélküli traktorok elterjedtek
• precíziós, illetve IoT-alapú megoldások, amelyek különféle szenzorok révén gyűjtenek adatokat talajról, gépekről, istállókról
• adatalapú döntéshozatal, amely a hagyományos, tapasztalati alapú döntések kiváltására törekszik.

A legnagyobb kihívás ezek átfedésében, egységes megoldás kifejlesztése, ugyanakkor ez a legnagyobb értékteremtési lehetőség is, egyfajta „Szent Grál”, amelyet világszerte sok szereplő próbál megvalósítani.

A nemzetközi példák – mint a Google Mineral projektje, a SmartCast vagy az amerikai Granular – arra mutatnak, hogy az agrárdigitalizációba óriási befektetői pénzek áramlottak, de sok kezdeményezés összeomlott vagy irreálisan felülértékelt volt. Ez a „kijózanodás” kedvezhet a valós, működő megoldásokat kínáló vállalatoknak.

A magyar helyzetet a 2019-ben készült, jó minőségű, de érdemben meg nem valósult Digitális Agrárstratégia, valamint az állami adatbázisok széttagoltsága jellemzi. A termelők 193 különböző nyilvántartási kötelezettségnek felelnek meg, 48 egymással nem összekapcsolt adatbázis között, ami versenyhátrányt okoz még a V4 országokhoz képest is.

A befejező részben Maróti Miklós ismertette az Agrovir tevékenységét. Beszámolója szerint 2007 óta organikusan fejlődtek, több országban jelen vannak, és fő céljuk az adminisztráció kiváltása, az adatintegráció megteremtése és a döntéstámogatás. Egyedi adatminőségi rendszert alkalmaznak, nemzetközi szinten egységesítik a fogalmakat, és benchmarkok segítségével mutatják meg a gazdáknak, hol lehetnek hatékonyabbak. A mesterséges intelligencia terén három fő területtel foglalkoznak: nyelvi modellekkel, gépi tanulással a termesztési döntések támogatására, valamint optimalizációs problémák megoldásával.

A záró gondolat szerint a magyar mezőgazdaság nem tud versenyezni a nagy agrárhatalmakkal méretben vagy volumenben, ezért a jövő a „nagyobb helyett az okosabb” termelésé. A gyorsabb, adatalapú alkalmazkodás a fenntarthatóság és a gazdaságosság egyetlen reális útja.

Precíziós állattartás, nagyobb hozamok

A FoodTech Summit befejező előadását Dr. Alexy Márta agrármérnök tartotta, „Mesterséges intelligencia a természetes intelligencia szolgálatában a nagyüzemi állattartásban” címmel. Az Óbudai Egyetem docense azzal kezdte előadását, hogy az élelmiszertermelés egy tradicionális ágazat, és mivel több ezer éves múltra tekint vissza, a digitalizáció bevezetése nemcsak technológiai, hanem szemléletbeli kihívást is jelent. Szerinte a kész digitalizációs megoldások indokolatlanul alacsony mértékben jutnak el a széleskörű gyakorlati alkalmazásig. 

A továbbiakban a szakterületéről, a precíziós állattartásról beszélt, ez az interdiszciplináris tudomány adattudományi módszerekkel értelmezi az állatok viselkedését és környezetét. Ahogy fogalmazott, a haszonállatok jóllétének vizsgálatát alakítják digitális információvá. A rendszer strukturált (pl. hőmérséklet, páratartalom, takarmányfelvétel) és nem strukturált adatok (képek, videók, hangok) kombinációjából alkot modelleket. A modellezés során a megfelelő adatkörnyezet felállítása kulcsfontosságú, mert ha nincs minőségi adat, rossz lesz az eredmény. „Az adatelőkészítés egy adattudományi projekt akár 70 százalékát is kiteheti” – mondta a szakember, aki hozzátette: a mesterséges intelligenciát ott érdemes alkalmazni, ahol a probléma komplexitása ezt indokolja, például a nagyüzemi állattartásban. 

Szerinte a precíziós állattartás egy új és hatékony eszközt jelent a mezőgazdaság jövedelmezőségének javításában. „A hozamot a tartási környezet, az állatokkal való bánásmód, az inputanyagok minősége, mennyisége, a környezeti paraméterek és még nagyon sok tényező befolyásolja. Ezeket igyekszik optimalizálni a szakemberek, ami egy új eszköztárral – az adatok digitális modellezésével – egészül ki” – mondta. Példaként hozta fel, hogy egy hazai állattartó nagyüzemben felülnézeti kamerával állapítják meg az egy tartástérben lévő több ezer pecsenyecsirke egyedi súlyát. Kezdetben számos problémával kellett megküzdeniük, jelenleg már 95-97 százalékos pontosságnál tartanak, elemzik a súlyeloszlást, a szórást. A testsúlybecslő modelljük pecsenyekacsára is alkalmazható. 

Az előadás kitért a mesterséges intelligencia korlátaira is: míg a gépek jól teljesítenek a nagyméretű adatstruktúrák elemzésében, addig a hétköznapi, ember számára egyszerű feladatok – mint egy ajtó kinyitása – nehezek számukra. A gép nem érti, csak modellezi a valóságot, ezért a szakmai kontextus ismerete nélkül könnyen félrevezető következtetésekhez juthat.

Alexy Márta szerint a digitalizáció és a természetes intelligencia nem egymás ellenfelei, hanem egymást kiegészítve teremthetnek hatékonyabb, fenntarthatóbb állattartást. Az adatok valódi értéke nem a mennyiségben, hanem az összefüggések megértésében rejlik, mondta zárásul.