Az Eurostat 2024-es felmérése szerint, bár az európai adatok az előző évihez képest jelentősen, majdnem 70 százalékkal nőttek, a globális felhasználáshoz képest még bőven van hova fejlődniük a cégeknek. Noha az uniós nagyvállalatok körében a használat aránya már 41,2 százalék, a kis- és középvállalatoknál csupán 11,2, illetve 21 százalék. Az ágazatok közötti különbség is szembetűnő: az IKT-szektorban közel minden második vállalkozás (48,7 százalék) alkalmaz mesterséges intelligenciát, míg más ágazatokban sokkal alacsonyabb az arány. Országonként is hatalmas a szórás: míg Dániában a cégek több mint egynegyede (27,6 százalék) használ AI-t, addig Romániában ez az arány alig éri el a 3,1 százalékot. Magyarországon a cégek 7,5 százaléka alkalmazott 2024-ben AI-t, ezzel az adattal hátulról a negyedikek vagyunk az uniós rangsorban.  

Világviszonylatban azonban a kép még élesebb. A McKinsey 2024 eleji globális felmérése szerint a vállalatok 72 százaléka már használ valamilyen mesterséges intelligencia-megoldást, és 65 százalék rendszeresen alkalmaz generatív AI-t. Ez azt mutatja, hogy a globális gazdaság főszereplői számára az AI működő gyakorlat. 

Hozzáadott érték számokban

A termelékenységi mutatók is világosan jelzik a mesterséges intelligencia hozzáadott értékét. A Stanford HAI Stanford Digital Economy Lab és a Massachusetts Institute of Technology tudósai tanulmányozták a generatív AI call centerek ügyfélszolgálati szektorában történő széles körű alkalmazásának hatását és megállapították, hogy az AI-asszisztenshez való hozzáférés 14 százalékkal növelte az ügynökök termelékenységét, és ez a hatása a kevésbé tapasztalt munkavállalókra volt a legnagyobb. 

Az MIT Sloan kutatása rámutat, hogy az AI-bevezetést követően rövid távon előfordulhat átmeneti visszaesés a termelékenységben a tanulási görbe és a folyamatátalakítás miatt, azonban közép- és hosszú távon a hozam egyértelmű. A McKinsey adatai szerint a legjobban teljesítő vállalatok közül többen már több mint 10 százalékos eredménynövekedést tulajdonítanak a generatív AI használatának. Azok a vállalatok, amelyek nem lépnek időben, kettős hátrányba kerülnek: egyrészt lemaradnak az azonnali, akár 10–15 százalékos hatékonysági nyereségről, másrészt közép- és hosszú távon piaci részesedés hátrány is kialakulhat azokon a területeken, ahol az AI már bizonyított, például a marketing, az értékesítés, az ellátási lánc menedzsment vagy az IT-folyamatok területén. A gazdasági hátrány tehát több szinten jelentkezhet. 

50 000 feletti AI-megoldás

A mesterséges intelligencia alkalmazási területei rendkívül sokrétűek. Ma már több mint 50 000 különféle mesterséges intelligencia-alapú megoldás érhető el világszerte, amelyek konkrét alkalmazási lehetőségeket jelentenek a vállalatok számára. Ezek azokra az AI-alaptechnológiákra épülnek, mint például a gépi tanulás (machine learning), a mélytanulás (deep learning), a generatív modellek (pl. nagy nyelvi modellek), a számítógépes látás (computer vision) vagy a természetesnyelv-feldolgozás (NLP). A technológiai eloszlás felhasználásában – szintén az Eurostat 2024-es adatai szerint – a nyelvi modellek és tartalomgenerálás területe vezet az uniós cégek körében, de az adatalapú gépi tanulás is kiemelkedő, főleg a nagyvállalatok esetében. 

Ezek a trendek egyértelművé teszik, hogy a mesterséges intelligencia nem opcionális kiegészítő, hanem a versenyképesség alapfeltétele. A PPH Média ezért indította el a STRIX Award-ot, Magyarország első, szektorokon átívelő AI-versenyét, amelynek célja, hogy bemutassa és díjazza a legjobb hazai mesterséges intelligencia-megoldásokat. A pályázatra iparági innovációk, szervezeten belüli AI-megoldások és szervezeti AI-képességek építése kategóriában lehet nevezni. A verseny iparágfüggetlen, egységes szempontok alapján méri meg a különböző vállalatok AI-projektjeit, ezzel nemcsak szakmai presztízst, hanem inspirációt és tudásmegosztási lehetőséget is kínálva.

Nevezni a 2025. november 15-éig megvalósult projektekkel lehet.
A pályamunkákat egy erre a célra létrehozott online felületen lehet benyújtani november 17-éig. A zsűrizés kétfordulós: először online pontozással, majd a shortlistre került projektekről élőben dönt a zsűri. A bírálóbizottság elnöke Szertics Gergely, az AI Partners alapító-ügyvezetője, mellette az ipar és az akadémiai szféra elismert szakértői foglalnak helyet.
A STRIX Award díjátadóját várhatóan 2026 februárjában rendezik meg.

Bővebb információ: strixaward.com