Az építőipari szakemberek 73 százaléka találkozott már olyan megrendelővel, aki mesterséges intelligenciára hivatkozva kérdőjelezte meg az adott szakember javaslatát, munkáját vagy árait – derül ki a Mapei felméréséből.
A jelenség azonban nem elsősorban az AI használata miatt zavarja a szakembereket: a problémát az okozza, amikor egy chatbot általános válasza felülírja a helyszíni felmérést és a többéves szakmai tapasztalatot. A válaszadók 26 százaléka nagyon ritkán, ugyanekkora arányuk alkalmanként, 20 százalékuk pedig gyakran találkozik AI-ra hivatkozó ügyféllel, 27 százalékuk ugyanakkor még nem tapasztalt ilyet.
A megrendelők leggyakrabban technológiai megoldásokkal kapcsolatban hivatkoznak mesterséges intelligenciára: ezt a szakemberek 35 százaléka tapasztalta. Anyagválasztásnál 31, a szükséges munkafolyamatok meghatározásánál 25, árazásnál 20, hibák okának feltárásánál 17, a kivitelezés várható időtartamánál pedig 16 százalék találkozott AI által generált érvekkel.
A használat jellemzően már a munkálatok előtt megkezdődik, amikor a megrendelők megoldásokat, anyagokat, technológiákat és árakat keresnek. A konfliktus akkor alakulhat ki, amikor az előzetes AI-alapú tájékozódás már kész szakmai állásponttá válik.
A szakemberek 29 százalékát egyáltalán nem zavarja, ha a megrendelő AI segítségével tájékozódik, 22 százalékukat pedig csak kis mértékben. 27 százalék közepesen zavarónak tartja a jelenséget, míg 23 százalék számára eléggé vagy kifejezetten zavaró. A kritikusabb válaszadók szerint a chatbotok legfőbb korlátja, hogy nem ismerik a helyszíni körülményeket: nem látják például a fal, a burkolat vagy az aljzat tényleges állapotát, a meglévő rétegrendet, illetve a bontás során előkerülő hibákat. Emiatt egy általános AI-válasz könnyen pontatlan vagy az adott helyzetben alkalmazhatatlan lehet. A szakemberek szerint ebből irreális ár- és határidőelvárások, illetve nem megfelelő technológiai igények is következhetnek.
A felmérés nem mutat technológiaellenességet az építőiparban
A szakemberek maguk is egyre gyakrabban használják az AI-t: 36 százalékuk legalább alkalmanként, 27 százalékuk pedig már egyszer-kétszer kipróbálta. Hetente 13, naponta 7 százalék használ mesterséges intelligenciát, míg 17 százalék még soha nem alkalmazta. A leggyakoribb felhasználási terület a szakmai információkeresés: 44 százalék alapanyagokról, kivitelezési technológiákról és gyártói ajánlásokról kérdez AI-eszközöket. Költségszámításhoz, anyagszükséglet meghatározásához vagy árajánlat készítéséhez 22, műszaki problémák feltárásához és hibakereséshez 21 százalék használja. Új technológiák megismerésére és szakmai továbbképzésre 11, munkafolyamatok megtervezésére 10 százalék támaszkodik.
Hasznos lehet az adminisztrációban is
Az AI az adminisztratív és kommunikációs feladatokban is megjelent: tartalomgyártásra, például közösségimédia-posztok és videók készítésére 18, marketingre 17 százalék használja. E-mailek, üzenetek és ajánlatok megfogalmazásában, valamint munkanaplók, jegyzőkönyvek és egyéb adminisztratív dokumentumok elkészítésében egyaránt 16 százalék veszi igénybe.
A Mapei szerint az AI helye az építőiparban egyre inkább természetes lehet, amennyiben információforrásként vagy asszisztensként használják. A határ ott húzódik, amikor a chatbot a helyszíni felmérés és a szakmai tapasztalat helyettesítőjévé válik. Az AI ugyanis képes lehet egy csempézési megoldást vagy technológiát ajánlani, de a konkrét építési helyzetet továbbra is a szakembernek kell felmérnie, és a kivitelezés következményeiért is neki kell felelősséget vállalnia.
A kutatás egyik legfontosabb tanulsága ezért az, hogy az AI az építőiparban egyre hasznosabb eszköz lehet, de az általános chatbot-válasz nem helyettesíti a helyszíni vizsgálatot és a szakmai döntést.
Forrás: Mapei
Borítóképünk illusztráció, fotó: Adobe Stock
