GyártásTrend: Milyen út vezetett Berkenyétől egy nemzetközi vállalat ügyvezetői székéig, és mikor dőlt el, hogy az iparban, vezetőként szeretne dolgozni?
Topolcsik Melinda: Hosszú utat jártam be a szülőfalumtól a mostani pozíciómig. A Nógrád vármegyei Berkenyén, egy aprócska faluban nőttem fel, ahol nem volt szokványos, hogy valaki egyetemre megy, de a szüleim engedték, hogy a saját utamat járjam. Programozó műszaki középiskolát végeztem, aztán a Pécsi Tudományegyetemre jelentkeztem. Nem volt éppen tipikus váltás, hogy a műszaki háttér után közgazdasági, majd jogi végzettséget szerezzen valaki, de nálam valahogy így alakult.
A gyártóipar már az első gyakornoki időszakomban megtetszett. Inspiráló volt, hogy kézzelfogható eredménye van a munkának, van elejük és végük a folyamatoknak, és értéket hozunk létre. Ez azóta is fontos nekem. A pályafutásom kezdete óta termelővállalatoknál dolgozom, jellemzően az autóiparban. Ahogy egyre több tapasztalatot szereztem, és egyre több területre ráláttam, fokozatosan alakult ki bennem az, hogy ez az irány érdekel.

GyT.: Sikeres női vezetőként milyen kihívásokkal találkozott a gyártóiparban, és milyen megoldásokat talált ezekre?
T. M.: Már az elején tisztában voltam vele, hogy az autóipart férfias világnak tartják, ahol nőként több elvárásnak kell megfelelnem, és több tévhitet kell megcáfolnom. Erre tudatosan készültem, tudtam, hogy többet kell majd bizonyítanom, hogy elnyerjem a munkatársaim és vezetőtársaim bizalmát. Az elmúlt nyolc év – amióta a Bridgestone Tatabányát vezetem – azt igazolja, hogy sikerrel vettem ezeket az akadályokat. Mára teljesen megszokottá vált a helyzet, a férfi kollégák egyenrangú partnerként tekintenek rám.
Ma már számtalan sikeres nő példája mutatja, hogy minden iparágban és minden pozícióban helyük van a női kollégáknak, ugyanúgy, mint a férfiaknak. A tatabányai gyárban a kollégáim többsége ugyan férfi, de egyre több női munkatársat alkalmazunk. Erre tudatosan törekedtünk, és éveken át szisztematikusan dolgoztunk rajta.
GyT.: Az Év Ipari Vezetője díj egyik fontos szempontja az iparági hatás. Hogyan látja saját szerepét az autóipar jövőjének alakításában Magyarországon?
T. M.: Ügyvezetőként számos stratégiai döntésben vagyok közvetlenül érintett, és természetesen szorosan együttműködöm a vállalat különböző területeinek vezetőivel és szakértőivel is. Úgy gondolom, hogy valódi befolyással tudunk lenni arra, hogy milyen irányba mozdul el a vállalat, és ezen keresztül bizonyos mértékben a hazai autóipar is. A vezetői stílusomra talán leginkább a „Walk the talk” kifejezés illik: vagyis hogy amit mondunk, azt tegyük is meg. Törekszem rá, hogy amit képviselek, amit kérek, az összhangban legyen azzal, amit én is csinálok. Fontosnak tartom, hogy a Bridgestone Tatabánya stabil és megbízható munkahely legyen az itt dolgozó mintegy 1200 kolléga számára. Az iparág jelenleg egy rendkívül volatilis, érzékeny időszakát éli, így különösen nagy jelentősége van minden meghozott döntésnek.

GyT.: Milyen trendeket lát most meghatározónak az autóiparban, amelyekhez önöknek is igazodniuk kell?
T. M.: Az autóipar jelenleg kiemelten fontos változások előtt áll. Egyrészt rendkívüli mértékben terjed az elektromobilitás. Ez az infrastruktúra fejlesztésére és a járművek teljesítményére – így az abroncsokra – is komoly hatással van. Nekünk, gumiabroncsgyártóknak például kifejezetten EV-kompatibilis termékeket kell fejlesztenünk. Az autonóm vezetési technológiák is egyre több helyen jelennek meg, átalakítva a közlekedést. Ezek a rendszerek szintén új biztonsági és kényelmi elvárásokat hoznak az abroncsok tekintetében is. Emellett a környezettudatos, fenntartható gyártás irányába is lépünk előre: tatabányai üzemünkben például 2020 óta kizárólag igazoltan megújuló forrásból származó villamos energiát használunk, és folyamatosan növeljük a napelemek és a hőszivattyús rendszerek arányát. Az elmúlt négy évben 40 százalékkal csökkentettük a vízfelhasználásunkat, 10 százalékkal mérsékeltük a CO₂-kibocsátásunkat, és jelenleg a gyárunkban keletkező hulladék több mint háromnegyedét újrahasznosítjuk.
Végül pedig a digitális transzformáció az egyik legfontosabb trend, amelyben mi is aktívan részt veszünk. A Bridgestone Tatabánya folyamatosan halad az okosgyárrá válás útján, például mesterségesintelligencia-alapú gyártóberendezések használatával vagy a virtuális abroncsfejlesztési technológiákkal. Ezek közül kiemelném az Enliten-technológiát, amely az abroncsok gördülési ellenállását és üzemanyag-felhasználását optimalizálja, valamint az Ologic-technológiát, amely kifejezetten a járművek üzemanyag-hatékonyságát és károsanyag-kibocsátását csökkenti.

GyT.: A Bridgestone tatabányai üzeme ma a cégcsoport egyik legdiverzifikáltabb és legflexibilisebb gyára. Milyen beruházások, fejlesztések vagy vezetői döntések vezettek ehhez?
T. M.: A tatabányai gyár egyik különlegessége, hogy rendkívül változatos termelési palettával rendelkezünk, ami lehetővé teszi azt is, hogy kis volumenű, speciális piacokra szánt abroncsokat is gyártsunk. A gyár stratégiai elhelyezkedése és erős infrastruktúrája miatt egyszerre tudjuk hatékonyan kiszolgálni a nyugat- és a kelet-európai piacokat is. Fontosnak tartom, hogy proaktívan gondolkodunk, így mindig képesek vagyunk a termékkészleteinket rugalmasan, az aktuális piaci igényekhez igazítani. Ez a hozzáállás lehetővé teszi, hogy gyorsan reagáljunk a piaci változásokra, és stabilan működjünk akár nehezebb gazdasági helyzetekben is. Az, hogy a globális Bridgestone Csoport része vagyunk, óriási előnyt jelent számunkra: hozzáférünk a legmodernebb technológiákhoz és egy kiterjedt nemzetközi hálózathoz, ez pedig segít nekünk alkalmazkodni a változó piaci környezethez, miközben fenntarthatjuk a hatékony és költségtudatos működést.
GyT.: Számos szakmai elismerést kapott, köztük az Év Vállalkozója és az Év Cégvezetője díjat is. Mit jelent önnek ez a mostani, az Év Női Ipari Vezetője díj?
T. M.: Ezek az elismerések nemcsak engem illetnek, hanem a teljes Bridgestone Tatabánya csapatát is, hiszen kollégák nélkül nincs vezető. Természetesen személyesen is nagy megtiszteltetés és megerősítés, hogy jó úton járok. Különösen női vezetőként, egy termelőipari nagyvállalat élén ez a díj egy fontos visszaigazolás is számomra.
Úgy érzem, azt üzeni nekem – és talán sok más nőnek is –, hogy igenis helyünk van az autóiparban, nemcsak résztvevőként, hanem irányadóként, formálóként, döntéshozóként. Fontos számomra, hogy példát mutassak, és lebontsam azt a régi sztereotípiát, hogy a gyártóipar kizárólag férfias terep lenne. Mert nem az – vagy legalábbis ma már nem csak az. Ez a díj is bizonyítja, hogy a kiválóság nem nemi kérdés, hanem az elhivatottságé, a tudásé és a bátorságé.
GyT.: Mit tart eddigi pályafutása legnagyobb személyes sikerének – olyannak, amit nem feltétlenül lehet díjakkal mérni? Kikkel osztozik ezekben a sikerekben?
T. M.: Ha nem szakmai, hanem személyes sikerekről beszélünk, akkor az első és legfontosabb a családom. Szerencsésnek érzem magam, mert soha nem kellett választanom a karrierem és a magánéletem között. Ez annak köszönhető, hogy otthon büszkék rám, mellettem állnak, támogatnak és biztatnak – minden helyzetben. Férjemre, akivel a lányunkat neveljük, mindig számíthatok, édesanyám pedig a mai napig stabil háttér számomra. Ez az erős családi környezet nemcsak biztonságot ad, hanem azt is lehetővé teszi, hogy a munkám során igazán arra tudjak koncentrálni, ami előttem áll. Úgy gondolom, ennél nagyobb személyes siker kevés lehet egy vezető életében.
Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin nyári lapszámában jelent meg, amely ezen a linken olvasható.

