Az Egyesült Államok és Németország közötti gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok jövője magyar szempontból sem közömbös. Részint, mert Magyarország, mint az Európai Unió tagországa termékei piacra jutási feltételeit ugyanazon importrezsim érinti, mint a Németországban előállított és onnan az Egyesült Államokba exportált termékekét, részint pedig azért, mert egyes Magyarországon előállított termékek Németországban összeállított késztermékekben kerülnek tovább az Egyesült Államokba.
Michael Hüther, a kölni IW gazdaságkutató intézet Donald Trump elnökké választásával a legrosszabb forgatókönyv valósult meg: a német gazdaság egy visszaesésekben amúgy is gazdag időszakban a következő válsággal néz szembe. A vállalatok már most felkészülhetnek egy drága kereskedelmi háborúra, amely az IW számításai szerint a következő négy évben 180 milliárd euróba fog kerülni. Senki sem tudja, hogy mi vár a gazdaságra a Trump-féle meglepetéscsomaggal, de egy biztos: nem egy rossz hír lesz, senki sem számít pozitív meglepetésekre”, fogalmazott a professzor.
Aki – mit sem sejtve a nyilatkozattétel után néhány órával Berlinben történtekről, a „jelzőlámpa-koalíció” felbomlásáról – úgy fogalmazott: csak „remélni lehet, hogy a német kormány valóban jobban felkészült erre a választási eredményre, mint 2016-ban. … Németországnak a következő években minden eddiginél jobban meg kell tanulnia, hogy a saját lábán álljon - geopolitikában és gazdaságpolitikában egyaránt. Mi lehetne ennél jobb ösztönzés arra, hogy végre tegyünk valamit a telephelyi feltételek minőségéért? És az EU-nak is lépnie kell: már régen elfogadhatatlanná, hogy a kereskedelmi megállapodások, például a Mercosur-államokkal, nem haladnak előre. Itt az ideje, hogy félretegyünk minden érzékenységet”.
Samina Sultan, a kölni gazdaságkutató intézet vezető szakértője és munkatársai az amerikai elnökválasztásnak a német gazdaságra gyakorolt hatását illetően – mint írják – több forgatókönyvet elemeztek. „Az 1. forgatókönyv az amerikai vámok tíz százalékra történő emelését tartalmazza az összes amerikai importra, valamint 2025-től 60 százalékra a Kínából származó amerikai importra, míg az EU az Egyesült Államokból származó importra kivetett tízszázalékos megtorló vámmal válaszol. A 2. forgatókönyv szerint az USA és az EU elmélyíti a transzatlanti kereskedelmi konfliktust, és a kölcsönös importvámokat egyenként 20 százalékra emeli.”
A szakértő szerint, ha a korábbi elnök ismét győz, és négy évig hivatalban marad, az a 2., rosszabbik forgatókönyv szerint akár 180 milliárd euróba is kerülhet a német gazdaságnak. A mérsékeltebb 1. forgatókönyvben ez a négyéves időszak alatt mintegy 127 milliárd veszteséget jelentene. „Mindez drága katasztrófa lenne az exportorientált német gazdaság számára, amely már most is mély strukturális válságban van”, írta az IW szakértője.
Peter Adrian, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) elnöke szintén arra számít, hogy a német kereskedelem az Egyesült Államokkal most nehezebb lesz. „A német gazdaságnak fel kell készülnie a nagyobb protekcionizmusra és a magasabb kereskedelmi korlátokra Donald Trump második hivatali ciklusa alatt” - véli Adrian. „Ez azzal fenyeget, hogy az USA-val folytatott kereskedelem sokkal nehezebbé válik.”
A DIHK elnöke rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok a német vállalatok legfontosabb exportpiaca, és 2024-ben (az export- és importforgalmat összegezve) várhatóan felváltja Kínát Németország legfontosabb kereskedelmi partnereként. „Ha Trump általános importvámot vezet be, az a német gazdaság számára - az amúgy is feszült helyzetben - súlyos visszaesést jelentene.”
(2023-ban az Egyesült Államok 157,9 milliárd eurós forgalommal, kerek 10,0 százalékos részaránnyal Németország elsőszámú, míg Kína 97,6 milliárd eurós forgalommal, 6,2 százalékos részesedéssel negyedik legfontosabb exportpiaca volt. A német behozatalban 156,8 milliárd eurós forgalommal, 11,6 százalékos részaránnyal Kína számított az első, míg 94,6 milliárd eurós forgalommal, 7,0 százalékos részesedéssel az Egyesült Államok volt a német gazdaság harmadik legfontosabb beszerzési forrása. S miközben az Egyesült Államokkal szembeni német exporttöbblet elérte a 63,3 milliárd eurót, addig a Kínával szembeni behozatali többlet – 59,5 milliárd euró – megközelítette az Egyesült Államokkal aktívum nagyságát.)
„Sok vállalat aggódik az Egyesült Államok Kínával szembeni keményebb fellépése miatt is”, fogalmazott a német kamara elnöke. „Egy Németország legfontosabb partnerei közötti kereskedelmi konfliktus további terhet jelentene a nemzetközi üzleti élet számára.”
Az Egyesült Államok ugyanakkor annyiban „vonzó piac marad, hogy kedvező telephelyi feltételekkel vonzza a német befektetéseket. A társasági adó bejelentett csökkentése pozitív lökést adna az amerikai gazdaságnak, s új megrendeléseket jelenthetne a német vállalatok számára is. Ugyanakkor az emelkedő importvámok és a helyi tartalomra vonatkozó előírások is növelik a nyomást, hogy többet termeljenek helyben – akár a hazai, németországi telephelyek rovására.
Mindent egybe vetve az Egyesült Államok még a zavaros időkben is nélkülözhetetlen gazdasági partner marad a német vállalatok számára. A DIHK elnökének ígérete szerint „az Egyesült Államokban tevékenykedő kamarai szervezetekkel együttműködve továbbra is azon fognak dolgozni, hogy az Atlanti-óceán mindkét oldalán a vállalatok tisztességes párbeszédet és versenyt folytassanak egymással - mindkét fél javára”.
Dirk Jandura, a nagy- és külkereskedők szövetsége (BGA) elnöke – a Trumphoz szóló gratuláció kifejezésén túlmenően – úgy fogalmazott, hogy egy amerikai elnöknek soha nem lehet kizárólag „Amerika az első”. Majd hozzátette, hogy az Egyesült Államok a globális felfordulás idején is Németország legfontosabb szövetsége, amellyel „szoros és bizalomteljes transzatlanti partnerségre van szükség”.
„Az európai és kínai termékekre kivetett importvámokat kritikusan szemléljük”, mondta a BGA elnöke, aki szerint „a világnak kevesebb kereskedelmi korlátozásra van szüksége, nem pedig többre. Számítunk a hagyományosan jó transzatlanti kapcsolatok folytatására. Közös értékeink jellemzik régóta fennálló kapcsolatainkat. Szeretnénk, ha ez a partnerség elmélyülne, és több gazdasági együttműködés valósulna meg. Például az EU-USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) tevékenységének folytatásával és korszerűsítésével. A TTIP transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás néhány évvel ezelőtti kudarca hatalmas politikai hiba volt. Nem szabad megismételnünk” – hangsúlyozta a nagy- és külkereskedők elnöke.
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
