A Masat-1, egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit, amelynek neve a magyar és a satellite szavak összevonásából származik. A 10×10×10 centiméteres, maximum 1 kilogramm tömegű kocka építése oktatási célt szolgál. „A műhold többek között méri a hőmérsékletet és a gyorsulást, valamint fedélzetén hordoz egy félaktív mágneses stabilizálórendszert is, amelynek segítségével a Földről távirányítással lehet a szatellitet forgatni. Miután a Masat-1 elkészül, és megfelel a teszteléseken, előreláthatóan 2010 elején bocsátják majd fel a világűrbe” – mondta Horváth Gyula projektmenedzser.
A csapat elvárásai
A fejlesztés egyrészt eleget kíván tenni az oktatási szempontoknak. A csapat tagjai ugyanis nemcsak új ismereteket sajátíthatnak el a hazánkban eddig kevésbé elterjedt kutatási területen, hanem gyakorlati tapasztalatot is szerezhetnek. A küldetés sikeressége a különböző célok megvalósításának fényében értékelhető. Minimális sikerként fogják elkönyvelni a tervezők, ha az elkészült pikoműhold megfelel a teszteken, Föld körüli pályára áll, és a földi állomás állandóan és megbízhatóan működik. Ennél nagyobb sikernek élik majd meg, ha a földi állomásról venni tudják a jeleket, és onnan irányítani is tudják majd a műholdat. A maximális siker pedig a Masat-1 háromhetes üzemszerű működésének függvénye lesz.
A fejlesztők a BME Űrkutató Csoport szakmai segítségével, az Elektronikus Eszközök Tanszékkel, valamit a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékkel dolgoznak együttműködésben. „A kezdeményezés célja, hogy bevonjuk a diákokat a valós űrküldetésekbe, és felébressze a hallgatókban az űreszközök iránti érdeklődést. Ezáltal pedig tapasztalatot szerezzenek űreszközök tervezése, építése és üzemeltetése területén. Mindemellett célunk, hogy a megszerzett tudás és tapasztalatok alapján két féléves – mind a BSc, mind az MSc választható tárgyainak tematikájába illeszkedő – tantárgyat indítsunk.
Ennek keretében a hallgatók a munkájukért kreditpontot kaphatnak. A tantárgy indításához szükséges tapasztalatokat az első teljes kisműhold megtervezésével és megépítésével kívánjuk bővíteni. Így igazán még most mutatkozik meg, hogy mik a projekt erősségei és gyengeségei. Erősségünknek tekintem, hogy elszánt csapat dolgozik a háttérben, megfelelő tudás és infrastrukturális háttérrel a hátunk mögött. Talán gyengeségnek fogható fel, hogy mivel ez az első magyar műhold, így sok kitaposatlan ösvényt kell végigjárnunk, és ez nagymértékben befolyásolja a valós mérnöki munkát” – emelte ki Horváth Gyula.
Az első siker
Bár az állomás egyes eszközeit már több mint 100 napja tesztelik, az első magyar műhold földi állomásának igazi éles tesztelésére – amely sikerrel zárult - március 29-én került sor. A BME Földi állomás üzemszerű működése komoly siker a tervezők számára, hiszen a felbocsátás után a pikoszatellittel is ez az állomás fogja tartani a kapcsolatot. Az állomás az egyetem V2 épületében lévő Műegyetemi Rádió Clubban működik. A világűrből érkező információk fogadására, és a műhold követésére az épület tetején elhelyezett antenna szolgál majd. Ez egy rádióból, egy erősítőből, egy antennaforgató berendezésből, valamint az ezeket összekapcsoló számítógépből és monitorból áll.
Egy projektor segítségével pedig folyamatosan figyelemmel kísérik a világűrben tartózkodó partner helyzetét. A március 29-ei tesztelésen Gschwindt András projektvezető és Marosy Gábor rendszermérnök a Műegyetemi Rádió Clubból vették fel a kapcsolatot a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén tartózkodó Charles Simonyival és a Masat-1 érdi tartalékállomásán Dudás Leventével. Az érdi másodlagos állomás az első állomáson fellépő hiba esetén biztosít kapcsolatot a műholddal. „Természetesen az űrkutatásban megszokott módon problémák mindig felmerülhetnek, de úgy gondolom, hogy ezekre kellően felkészültünk, illetve előre számítottunk némi időcsúszásra. Ennek ellenére úgy érezzük, hogy a tervezett projektidőt, a tesztelésre szánt idő kibővítése miatt megnöveljük” – emelte ki a projektmenedzser.
A fellövés után
A műhold sebessége megközelítőleg 7 km/s lesz, és 600-700 km magasan fog keringeni a Föld körül, vagyis a Föld egy adott pontjáról így 7-10 percig lesz látható. A szatellit pályája napszinkron és poláris pálya, vagyis az északi és a déli sark fölött is áthalad, és a Föld forgásából adódóan szinte minden pontjáról lehet majd fogni az általa sugárzott jeleket. A kommunikációs rendszer szintén mindenki számára elérhető lesz, a Masat-1 jeleit külföldi rádióamatőrök is vehetik Amerikától Ausztráliáig, a Föld bármely pontján. A műhold a saját hívójelén kívül mérési adatokat is továbbít majd, mint például az általa mért külső és belső hőmérséklet.
Egy siker még kevés
A Masat-1 2010-es felbocsátása nemcsak komoly tervezői és fejlesztői munkát, hanem anyagi ráfordítást is igényel (várhatóan 20 millió forint). Egy sikeres fellövéssel azonban még nem elégszik meg a csapat. A jövőben ugyanis egy kétszer-háromszor ekkora műhold építését tervezik, amely méretének köszönhetően akár már komolyabb tudományos kísérleteket is végezhet majd az űrben. „Nem számítottunk akkora médianyilvánosságra, mint amekkorát kapott és kap a projekt. Továbbá mind szakmai oldalról, mind közéleti vonatkozásban pozitívan fogadták a munkánkat.
Ez jól látszik a támogatói listánkon is. Sokan látták meg a lehetőséget abban, hogy egy innovatív kezdeményezés mellé álljanak. A projektet fontos mérföldkőnek tekintem a magyar űrkutatás számára: újabb lendületet adhat az űrkutatás területén mind az oktatásnak, mind pedig a kutatási és fejlesztési lehetőségeknek. Mérnökbázist kívánunk építeni, ami alapja lehet az ilyen irányú iparág fejlesztésének. A visszajelzések rendkívül pozitívak, nemcsak a nemzetközi űrügynökségek részéről, hanem külföldi űripari cégektől is kaptunk, és kapunk is támogatást. Ők nagy lehetőséget látnak abban, hogy ilyen projektekkel meg lehetne alapozni Magyarországon az űripart, és ez lehetőség lenne arra, hogy a magyar mérnököknek nagyobb választási lehetősége legyen belföldön is hightechhel foglalkozni” – összegezte Horváth Gyula.
Kelemen Szilvia
Gépészeti feladatok
A műhold digitális összeszerelésén egy külön háromfős gépészmérnökökből álló csapat dolgozott Nadj István projektvezető és Tóth Csaba projektmenedzser irányítása alatt. Az ő feladataik közé tartozott a kommunikációs antenna nyitásának kialakítása, a vázszerkezet tervezése, és az ehhez szükséges anyag kiválasztása. Ezt követően az elektronikai panelek elhelyezése, és a félaktív elektromágnesek vázának megtervezése. A csapat a teljes műholdat 3D-s tervezőrendszerben készítette el, amellyel különféle számítógépes szimulációkat tudtak végrehajtani. „Egy elkötelezett csapat állt itt össze, ahol mindenki a saját területén bizonyított, és ebben a projektből is igyekszik a maximumot kihozni. Fontos követelmény, aminek tudatosulnia kell a csapat tagjaiban, hogy ez csapatmunka. Vagy az egész működik együtt, vagy nem. Így a legkisebb hiba is a teljes csapat kudarcát jelentheti. Ugyanakkor a siker is mindenki érdeme” – mondta Nadj István projektvezető.
A műhold tervezése során – ahol űrkvalifikált termékek, anyagok használata preferált – figyelembe kell vennie a csapatnak a kilövés körülményeit. „Számos szkeptikus és negatív hozzáállás ellenére mi úgy gondoljuk, ez a csapat értéket teremtett. Ha felismernék mások is a lehetőséget, munkahelyek százait lehetne megteremteni. Elengedhetetlen, hogy valaki ne magas színvonalon, elkötelezettséggel dolgozzon. Sokan áhítják a sikert, de keveset kívánnak tenni érte. A mi csapatunk éppen ezért képes rendkívül jól együtt dolgozni, mert mindenki magas fordulatszámon, elkötelezetten dolgozik az eredmények érdekében” – emelte ki Nadj István. A negatív visszhang mellett azonban sokan komoly előrelépésnek tartják, hogy Magyarországon tervezték, és kivitelezték ezt a műholdat.
„Már további feladataink is folyamatban vannak mind az űrkutatás, mind az űripar területén. Stratégiai célunk ezen a területen, hogy hosszú távon feladatokat végezhessünk, és nevet szerezzünk magunknak. Ez az út azonban hosszú, amelynek során sokat kell tanulni, de a Masat-1 "szárnyalása" várhatóan áttörést hozhat nekünk is. Bízunk benne, hogy 2010 első felében sikeresen fellövik a műholdat, ami ezt követően rendeltetésszerűen működni, kommunikálni fog a tervezett teljes életciklusában. Nagy eredmény lenne ez a csapatnak, ezért dolgozunk” – összegezte Nadj István.
|
