Nem csökken a felére az özvegyi nyugdíjuk azoknak, akik rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülnek, korábban pedig szociális járadékot kaptak. A parlament 336 igen szavazattal, 7 ellenében fogadta el Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter erről szóló indítványát. A Ház még júliusban rendelkezett arról, hogy aki a tavalyi év végén házastársa jogán özvegyi nyugdíjban, valamint rendszeres szociális járadékban részesült, és most rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást kap, annak özvegyi nyugdíját szeptember 1-jétől a felére csökkentik, az összegtől függetlenül.
Az akkor szintén Balog Zoltán javaslatára elfogadott jogszabályt most megváltoztatták, rögzítve, hogy a nyugdíjcsökkentés nem hajtható végre, az özvegyi nyugdíjak mértéke változatlan marad, vagyis nem csökken annak a nyugdíjnak a 30 százalékára, amely az elhunyt házastársat halálakor megillette. A nyugdíjak csökkentéséről szóló határozatokat vissza kell vonni.
Elveszíti mandátumát az az önkormányzati, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselő, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek - döntött a fideszes Lázár János kezdeményezésére az Országgyűlés. A 292 támogató szavazattal, 49 ellenében, tíz tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján a szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélt önkormányzati képviselőnek a jogerős ítéletről a kézhezvételtől számított három napon belül tájékoztatnia kell a képviselő-testületet, illetve közgyűlést, az illetékes választási bizottságot és a fővárosi vagy megyei kormányhivatalt. Képviselői megbízatásának megszüntetését a képviselő-testület állapítja meg.
A munkáltatói terhek csökkentését, a vállalkozási környezet javítását célzó törvénymódosításokat fogadott el az Országgyűlés a kormány munkahelyvédelmi akciótervének megvalósítása érdekében. A képviselők 298 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 40 tartózkodás mellett fogadták el Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előterjesztését.
A parlament döntése a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalóknak, továbbá a munkába visszaálló kismamáknak, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottaknak, valamint a tartósan munkanélkülieknek kedvez, akik után a munkáltatók csökkentett mértékű szociális hozzájárulási adót, illetve szakképzési hozzájárulást fizethetnek. A Ház emellett lehetőséget adott a pénzforgalmi szemléletű áfafizetésre, és megemelte az alanyi adómentesség értékhatárát is.
Egyszerűsödik a kisvállalkozások adózása jövőre
A kisvállalkozások a jövő évtől két új, egyszerű adónem közül választhatnak a tételes adóról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerint, amelyet 236 igen szavazattal, 32 nem és 54 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés. A gazdasági minisztérium számítása szerint a kisadózók tételes adója 15-20 milliárd forinttal, a kisvállalkozói adó 30 milliárd forinttal csökkentheti a kisvállalkozók adóterheit. A tételes adót egyéni vállalkozók, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti és közkereseti társaságok választhatják. Mértéke főállású kisadózónként havi 50 ezer forint, nem főállású kisadózónként havi 25 ezer forint lesz.
A jegyző engedélye lesz szükséges a jövőben a világörökségi területen lévő, alkoholt kimérő, illetve árusító vendéglátóhelyek és üzletek éjfél és reggel hat óra közötti nyitva tartásához; az engedélyezési eljárásban a rendőrség mint szakhatóság is részt vesz majd. Az Országgyűlés - 271 igen és 7 nem szavazattal, 44 tartózkodás mellett - fogadta el a fideszes Rogán Antal, frakciótársa, Balázs József és a KDNP-s Aradszki András erre vonatkozó törvénymódosító javaslatát.
A rendőrségi eljárás során a tevékenység közbiztonságra gyakorolt hatását, valamint a személy- és vagyonbiztonság kérdéseit kell megvizsgálni. A szakhatósági hozzájárulást a rendőrség hivatalból, évente felülvizsgálja, lakossági bejelentés alapján pedig bármikor ellenőrizheti, és akár vissza is vonhatja.
