A második negyedévi növekedéshez a legerőteljesebb impulzusokat a szálloda- és vendéglátóipar kölcsönözte. Emellett kedvezően alakult az egyéb szolgáltatások és az ipar teljesítménye, s ennek megfelelően pozitív növekedési impulzusokat bocsátott ki a külkereskedelem és a beruházások élénkülése is. (Az ipar teljesítménye 0,7, míg az építőiparé 0,1 százalékkal haladta meg az első negyedévit, igaz, ez alacsonyabb a január és március között 1,1, illetve 1,6 százalékos növekedési dinamikánál.)
A külkereskedelem – az első negyedévi 2,3 százalékos export- és 3,7 százalékos importnövekedést követően, a kivitelnek az első negyedévihez viszonyított 2,7, illetve a behozatal 0,5 százalékos növekedése folytán – serkentő hatást gyakorolt az általános gazdasági növekedésre. A beruházások volumene 1,5 százalékkal emelkedett az első negyedévihez képest, amikor a bruttó állóeszköz-felhalmozás bővülése nem volt több 1,2 százaléknál.
A második negyedév még mindig viszonylag stabil növekedése után júliusban a vállalatok aktuális helyzetmegítélését és fejlődési várakozásait jelző mutatók már a gazdasági aktivitás (további) lassulását sejtetik. A Wifo előzetes becslése szerint júliusban a GDP már csak 2,2 százalékkal haladta meg a múlt év júliusit, ami fél százalékponttal alacsonyabb júniusinál, a májusra számított 5,1 százalékos növekedési dinamikáról nem is beszélve.
Sandra Bilek-Steindl, az intézet szakértője szerint „júliusban a hazai vállalatok gazdasági várakozásai széles körben elhomályosultak”, ami tökéletesen összhangban van mind az Európai Bizottság által az euróövezetre vonatkozóan közzétett gazdasági hangulati mutató, mind a müncheni gazdaságkutató intézet által számított Ifo-index csökkenésével, (ez utóbbi 2020 júniusa óta a legalacsonyabb szintre süllyedt). A várakozások romlásának oka elsődlegesen a földgázellátás bizonytalanságaiban keresendő.
Mindeközben - az Európai Unió többi tagországához hasonlóan – Ausztriában is felgyorsultak az áremelkedések. A magas élelmiszer- és nyersanyagárak nyomán a fogyasztói árak júniusban összességében 8,7, júliusban pedig 9,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ezzel párhuzamosan a hazai fogyasztói bizalom júliusban a felmérés 1995-ös kezdete óta a legalacsonyabb szintre esett vissza, amit gazdaság általános helyzetére vonatkozó várakozások drasztikus romlása okozott.
A makrogazdasági környezet bizonytalanságai, valamint az erőteljes infláció hatására a lakosság erőteljes takarékoskodásba kezdett. Erre utal, hogy a magánháztartások kereslete, (beleértve a háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézményeket is) a második negyedévben 1,9 százalékkal csökkent az előző háromhavihoz képest, ráadásul az április és június közötti időszakban a közületi fogyasztás sem bővült.
Jó hír viszont, hogy a foglalkoztatási helyzet tovább javult. A foglalkoztatottak száma a februári 3,86-ról júliusra 3,97 millió főre emelkedett úgy, hogy a növekmény csaknem egy ötöde a külföldiek foglalkoztatásának emelkedéséből adódik. A munkanélküliek száma ugyanezen időszak alatt 303 ezerről 235 ezerre mérséklődött; a be nem töltött állások száma viszont 119-ről 138 ezerre emelkedett.
