A robotikai vállalat és az építőipari, infrastrukturális tanácsadás nemzetközi piacvezető szereplője közösen dolgozik azon, hogy az épületek már a tervezés pillanatától kezdve alkalmasak legyenek az autonóm robotokkal való együttműködésre.
A partnerség első fókuszterülete tudatosan a vizesblokkok világa. Itt sűrűsödik össze a higiéniai elvárások növekedése, a gyakori használatból fakadó terhelés és a krónikus munkaerőhiány. A koncepció szerint a kognitív robotok képesek lesznek felismerni a szennyeződéseket, reagálni a valós idejű igényekre, utántölteni a fogyóeszközöket és még a műszaki problémákat is jelezni, mielőtt azok hibává válnának. A cél: nagyobb üzembiztonság, kiszámíthatóbb működés és érzékelhetően tisztább környezet.

A két vállalat víziója túlmutat az egyszerű automatizáláson. Az épületek adaptív rendszerekké válnak, amelyekben a robotika nem utólag beillesztett elem, hanem a tervezési folyamat része. A koncepció középpontjában az úgynevezett „Sensorized Environment”, azaz az érzékelőkkel sűrűn ellátott környezet áll. A fény-, mozgás-, hőmérséklet- és zajadatok valós időben gyűlnek és elemződnek, létrehozva egyfajta digitális idegrendszert az épületen belül.
Ez a digitális réteg teszi lehetővé, hogy a robotok ne csupán végrehajtsák a feladatokat, hanem együttműködjenek az infrastruktúrával. A NEURA Robotics kognitív robotjai látják és értelmezik a környezetüket, autonóm döntéseket hoznak, és hálózatba kapcsolva működnek. A Drees & Sommer a tervezés, a szenzorintegráció, a digitálisikerpár-megoldások és az IT/OT hálózatok terén szerzett tapasztalatát hozza az együttműködésbe.

Az elképzelés szerint az intelligens épületek intelligens szereplőket kívánnak: a robotok a jövőben nemcsak eszközök lesznek, hanem a mindennapi működés aktív résztvevői is. Ápolási intézményekben, gyártócsarnokokban, irodaházakban vagy repülőtereken olyan környezetek jöhetnek létre, ahol az infrastruktúra és a robotika egymásra reagálva működik.
A partnerség ambíciója nem kevesebb, mint az épületautomatizálás újradefiniálása. A hangsúly a „kognitív infrastruktúrán” van: olyan rendszereken, amelyek nemcsak végrehajtják az utasításokat, hanem értelmezik is a helyzeteket, és alkalmazkodnak hozzájuk. Ha a koncepció beválik, az épület többé nem passzív háttér lesz, hanem aktív, tanuló szereplő – az ember és a robot közös munkaterülete.

Forrás: Neura Robotics