Van Kang, az ország tudományos és technológiai tárcáját vezető miniszter úgy fogalmazott, hogy a k+f-re fordított összegek lendületesen nőnek, tavaly már a GDP két százalékát is meghaladták, és nagyjából 185 milliárd dollár körüli összeget tettek ki. A kutatás-fejlesztésre fordított kiadások háromnegyed része a vállalati szféra képviselőitől származott, őket a központ a jövőben is ösztönzi a minél nagyobb költésre, emellett pedig a kormány is mind többet áldoz k+f-re – mondta Vang.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tavalyi tanulmánya szerint az évtized vége előtt Kína költheti a világon a legtöbbet kutatás-fejlesztésre, megelőzve az Egyesült Államokat és az Európai Uniót. Peking célja, hogy 2019-re a k+f-büdzséje a GDP 2,5 százalékát is elérje, illetve hogy a szabadalmak száma az évtized közepére százezer lakosra számolva 3,3 legyen.

A befektetett összegek emelése mellett ugyanakkor az országban a minőségi innováció fejlesztésére is szükség van, sok téren ugyanis Kína még mindig függ a külföldi technológiáktól, s a hazai fejlesztések színvonala is kívánnivalót hagy maga mögött. Az országban a szakképzés színvonalát is emelni kell, mivel Kína a világszínvonalú kutatók számát illetően is lemaradásban van – állítják a szakemberek.