A vizsgálat szerint az innovációs listát a német régiók vezetik, megelőzve az Egyesült Államokat, Olaszországot és a negyedik helyen Kanadát. Összességében elmondható, hogy mind a négy vizsgált országban vannak innovációs szempontból kifejezetten erős és kifejezetten gyönge régiók. Németországban a déli tartományok tartanak legelőbb, míg a keleti tartományok - Berlin kivételével - és az északiak „bizonyos lemaradásban vannak”.
Dr. Axel Plünnecke, a kölni gazdaságkutató intézet képzési, innovációs és migrációs részlegének vezetője a kutatás eredményeiről szóló összefoglalóban örömteli eredménynek tartja, hogy Németország a szövetségi tartományok átlagában viszonylag kedvező helyzetben van. A felmérésben vizsgált 96 régiót összevetve Massachusetts és Kalifornia mögött Baden-Württemberg a harmadik, Berlin a negyedik, Hamburg a hatodik, míg Bajorország a hetedik helyet foglalja el.
Az egyes tartományokat, illetve mutatókat összehasonlítva Baden-Württemberg nagyon jó eredményeket ér el az innovációs kapacitások tekintetében. A GDP-hez viszonyítva igen nagy arányban fektetnek be kutatás-fejlesztésbe (K+F), sok szabadalmat jegyeznek be, és a CO2-hatékonyság is kedvező. Bajorország erős a globalizációban és a csúcstechnológiát képviselő export tekintetében, míg Berlin és Hamburg a tudás területén tekinthető élen járónak. Sok a tudományos és műszaki alkalmazott, és a jól képzett bevándorlók aránya a teljes népességen belül magasnak mondható. A két tartományi önállósággal rendelkező városállam eredményénél figyelembe kell venni, hogy a velük közvetlen szomszédos tartományok, azaz Brandenburg és Schleswig-Holstein a középmezőnyben találhatók.
„Németországnak azonban semmiképpen sem szabad megpihennie a jó eredményeken, és ez a déli csúcsrégiókra is vonatkozik”, írja a kölni kutatásvezető. „A demográfiai változások, a digitalizáció, a széndioxid-mentesítés és a de-globalizáció különleges kihívások elé állítja a német vállalatok üzleti modelljét. A vállalatok az őket érintő kihívásokat firtató kérdésre leggyakrabban a demográfiai változásokat nevezték meg, amit a digitalizáció és a széndioxid-mentesítés követ. A nagyobb vállalatokat nagyobb valószínűséggel érinti egyszerre több kihívás. Jelenleg a globalizáció kérdése is egyre több gondot okoz. Az ukrajnai háború megváltoztatja az energiaellátást, és a Kínába irányuló exportstratégiák is egyre bizonytalanabbak”, olvasható a vizsgálat eredményeit összegző tanulmányban.
A kihívások leküzdéséhez és a válságokkal szembeni ellenálló képesség növeléséhez több innovációra van szükség. Ez idő szerint a K+F területeken dolgozók 77 százaléka rendelkezik MINT-, azaz matematikai, informatikai, természettudományi és/vagy technológiai képesítéssel. Németországban már most is több mint 300 ezer MINT-képesítéssel rendelkező munkatárs hiányzik, már pedig a K+F-kiadásoknak a GDP 3,5 százalékára történő növeléséhez további kb. 50 ezer MINT-képesítéssel rendelkező munkatársra lenne szükség. „Elsősorban a képzett mérnökök és informatikai szakértők hiánya már most komoly gondot jelent, ráadásul a németországi MINT-tárgyak elsőéves hallgatóinak száma a 2016. évi 200 ezerről 2021-re 170 ezer főre csökkent. „A fiatal szakképzett munkaerő számának a jövő szempontjából fenyegető csökkenése mellett a tanulók rosszabbul teljesítenek többek között a matematikai vagy olvasási készségeket vizsgáló teszteken, mint korábban, s növekszik a képzés hiányosságai miatt egyenlőtlenség.”
Az innovációs index és a vállalatok megkérdezése során kapott válaszok alapján a kutatók politikai ajánlásként a következő pontokat fogalmazták meg: Jelentősen növelni kell a képzési célú beruházásokat, különös tekintettel az oktatási esélyek és a MINT-minősítések megerősítésére. Növelni kell a magasan képzett külföldi szakemberek Németországba történő bevándorlását, amihez azonban jobb szabályozásra és az eljárások gyorsítására van szükség.
Németországnak jobb befektetési telephellyé kell válnia, kedvezőbb feltételeket kínálva a külföldi befektetések növelésére. A kutatás keretfeltételeinek javítása érdekében javítani kell a kutatási tevékenység adópolitikai eszközökkel történő ösztönzését, s a digitális infrastruktúrába is többet kellene befektetni, olvasható a kölni IW gazdaságkutató intézetnek a négy ország K+F-térségei összehasonlítása eredményeiről szóló jelentésében.
A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock
