Több ágazatban is hatalmas befektetési lehetőségek nyílnak meg az energetikai átmenet felgyorsulásával. A beruházásokat a megújulóenergia-kapacitások bővítésének, az energia- és erőforrás-hatékonyság javításának, valamint a kapcsolódó infrastruktúra korszerűsítésének igénye hajtja – ezek stratégiai jelentőségűek a globális felmelegedés okozta kihívások kezelésében. A KPMG „Energy Transition Investment Outlook: 2025 and Beyond” című felmérése ezeket a beruházási mozgatórugókat, az aktuális és jövőbeli trendeket, valamint a területen tapasztalható akadályokat vizsgálta. A jelentés 36 országból, 11 ágazatból 1400 olyan felsővezető véleményét rögzítette, akik olyan vállalatokat irányítanak, amelyek aktívan fektetnek be az energiamix átalakításába.

Fokozódó tempó és a lehetőségek széles skálája

A KPMG kutatása szerint a befektetők 72 százaléka úgy látja, hogy a közelmúlt kihívásai ellenére az energiaátmeneti eszközökbe történő befektetések dinamikusan növekednek. A megkérdezettek még a magas kamatlábak és a geopolitikai feszültségek időszaka után is elkötelezettek maradtak a tiszta energiához kapcsolódó technológiák és projektek iránt.

A befektetők előtt sokféle lehetőség áll, az érdeklődés pedig számos technológiát és rendszert ölel fel. A felmérés szerint a válaszadók 64 százaléka az elmúlt két évben energiahatékonysági technológiákba fektetett (ideértve a villamosítást is), 56 százalékuk megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiákba, 54 százalékuk energiatárolási és hálózati infrastruktúrába, míg 51 százalékuk a közlekedés és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésébe.

De mi lesz a fosszilis energiahordozókkal?

Az ukrajnai és közel-keleti geopolitikai konfliktusok újra előtérbe helyezték az energiabiztonság kérdését, rávilágítva az olaj és a földgáz szerepének továbbra is fennálló fontosságára – mindez a fosszilis tüzelőanyagokba irányuló beruházások számának növekedéséhez vezetett. Minden hiteles előrejelzés szerint, még a megújuló energiaforrások gyors térnyerése mellett is, a kőolaj, földgáz és szén a következő két évtizedben folyamatosan csökkenő arányban ugyan, de továbbra is fontos szereplői maradnak az energiamixnek. Az energiaigény kielégítéséhez az átmenet során is szükség lesz új beruházásokra. 

„A fosszilis tüzelőanyagoknak nem elhanyagolható szerepük van a rendezett átmenetben, mert nem egyszerűen arról van szó, hogy az egyik energiaforrást egy másikkal helyettesítjük, ennek keresztfinanszírozási kérdésein nem bukhat el az átmenet” – mondja Losonczy Géza, a KPMG energetikai és közüzemi szektorának vezetője. A válaszadók mindössze negyede nyilatkozott úgy, hogy nem tervez új befektetéseket ezen a területen. Az energiaszektorba befektetők 61 százaléka úgy véli, hogy a geopolitikai feszültségek lassították az energiaátmenet ütemét. Sokan egy fokozatos, szakaszos átmenet szükségességét hangsúlyozzák, amely egyrészt biztosítja a szükséges változásokat, másrészt fenntartja a befektetések megtérülésének lehetőségét.

Aggasztó szabályozási kockázatok

A válaszadók szerint az energiaátmenet eszközeibe történő befektetés előtt álló legnagyobb akadályt a szabályozási és szakpolitikai kockázatok jelentik. Ezeket a befektetők nehezen tudják kezelni, és az ebből fakadó bizonytalanság késleltetheti vagy akár meg is akadályozhatja, hogy a szükséges tőke eljusson az energiaátmeneti kezdeményezésekhez. A megkérdezettek 64 százaléka szerint a kormányzati politika döntő szerepet játszik a beruházások jövedelmezőségében.

Egy stabil, átlátható és következetes szabályozási környezet jelentősen javíthatja a hosszú távú befektetések kilátásait a tiszta energiába és az ehhez kapcsolódó infrastruktúrába. A várakozások szerint a következő két évben az ilyen beruházások politikai feltételei javulni fognak Kínában, az Egyesült Államokban és Európában. Ezzel szemben India, Japán és Ausztrália tekintetében a befektetők inkább pesszimisták. Fontos kérdés, hogy a politikai döntéshozók képesek-e gyorsan reagálni a piaci igényekre – a válaszadók véleménye ugyanis megoszlik abban, hogy a kormányzati politika elég rugalmas-e az energiaátmenet kihívásaihoz.

Kilátások a következő két évre

Az energetikai átmenethez kapcsolódó beruházások 2020 óta látványos növekedést mutatnak: a 2020-as mintegy 1200 milliárd USD-ről 2024-re meghaladták a 2000 milliárd USD-t. Azonban a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek teljesítéséhez az évtized második felében évente ennek közel háromszorosára lesz szükség.

A magasabb finanszírozási költségek az elmúlt években több energiaátmeneti projektet is lassítottak. A kamatlábak és az infláció változása jelentősen befolyásolja a beruházások gazdaságosságát, ami megnehezíti a tervezést. Ugyanakkor a globális infláció visszahúzódása nyomán a jegybankok várhatóan csökkentik a kamatlábakat, ami kedvezőbb pénzügyi környezetet teremthet. „Jó esély van arra, hogy a pénzügyi feltételek javulásával és a visszatartott tőke befektetésével az egyesülési és felvásárlási tevékenység tovább fokozódik. Ezt a hangulatot tovább gerjesztheti, ha a globális felmelegedés sajnálatos módon még gyakoribb extrém időjárást és természeti katasztrófákat hoz magával, így emiatt az energiaátmenet felgyorsításába való befektetések kiemelt lakossági figyelmet is kapnak majd” - jósolja Szőlősi Ferenc a KPMG Corporate Finance Advisory üzletágának igazgatója.

Az ellátási lánc zavarainak enyhülésével az anyagárak is csökkentek, a napelemek pedig soha nem voltak ilyen olcsók. Az operatív befektetők szerint a megújuló energiák lesznek a következő két év legvonzóbb energiaátmeneti befektetései, amelyeket az energiahatékonyság és a közlekedési infrastruktúra követ. A pénzügyi befektetők viszont mérsékeltebb lelkesedéssel tekintenek a megújuló energiára: az energiahatékonyság, a kritikus nyersanyagok és a közlekedés után csak negyedik helyre sorolták ezeket.

A megújulóenergia-termelés bővítését számos régióban a hálózati kapacitások és integrációs kihívások akadályozzák. Kérdés, hogy a villamosenergia-hálózat képes-e befogadni a növekvő mennyiségű megújuló energiát – ennek hatékony és időben történő szállítása, valamint a tárolási és hálózatirányítási szűk keresztmetszetek kezelése kulcsfontosságú.

Az elmúlt évek arra is rávilágítottak, hogy még a legalaposabban megtervezett stratégiákat is felülírhatják a váratlan események, amelyek hosszú távú bizonytalanságot eredményezhetnek. A folyamatban lévő politikai változások sok helyen protekcionista fordulatot jeleznek.

A KPMG azt is vizsgálta, hogy a befektetők milyen tényezők miatt hajlanak nagyobb vagy kisebb valószínűséggel az energiaátmeneti eszközökbe történő beruházásra. A válaszadók 52 százaléka szerint a piaci volatilitás visszatartja őket a befektetésektől, míg 41 százalék a közelmúltbeli és a közelgő választásokat említette a befektetési hajlandóság csökkentő tényezőjeként.

Forrás: KPMG