A Prologis legfrissebb kutatása szerint az 500 milliárd eurós logisztikai piac több mint 150 milliárd eurós strukturális ellátási réssel küzd. A magyar logisztikai piacon a túlkínálat vált jellemzővé, amely a teljesítmény visszafogásával és a kockázatok növelésével gördít akadályokat a piac korrekciója elé.

Az európai logisztika terén az utóbbi időben több jelentős trend is megfigyelhető. Az e-kereskedelem térnyerése, az ellátási lánc rugalmasságát célzó stratégiák és a városi népesség növekedése miatt a modern logisztikai területek iránti kereslet egyre növekszik, ám a szabályozási akadályok, a környezetvédelmi követelmények és a politikai hatások Európa-szerte akadályokat gördítenek az új fejlesztések elé.

Az európai Modern Logistics Concentration (MLC) index számadatai is ezt bizonyítják: a logisztikai terek arányát a háztartások számához viszonyító mérés szerint Európa 30 ponton áll, összehasonlításképpen, az Egyesült Államokban ugyanez a mutató 75 pontot ér el. Mivel az európai városok sűrűbben lakottak és a hálózatok hatékonyabbak, a közvetlen összehasonlítás félrevezető; a reálisabb referenciaérték inkább 50 lenne – ami még mindig jelentős hiányt mutatna. 

A fejlesztések a városi helyszíneken találkoznak a legnagyobb kihívásokkal, amelynek köszönhetően a logisztikai építkezések egyre messzebb kerülnek a városoktól – annak ellenére, hogy a kereslet a városi piacokon a legerősebb. A bérlők következetesen a fenntartható, innovatív épületeket részesítik előnyben, amelyek a főbb útvonalak mentén helyezkednek el. Ez tükröződik a teljesítményben is: a fogyasztókhoz közel eső létesítmények magasabb bérleti díjnövekedést érnek el, a modern épületek pedig mintegy 9%-os bérleti prémiumot élveznek azokon a piacokon, ahol a bérlőknek van választási lehetőségük.

Magyarország: Túlkínálat a másodlagos piacokon

A hazai logisztikai piacon a gyors bővülést követően megugrott az üresedés. A túlkínálat visszafogja a teljesítményt és növeli a kockázatokat, mivel a gyengébb kereslet hosszabb bérbeadási időt von maga után az új fejlesztéseknél. A piac korrekciója során az akadályok kevésbé szabályozási, sokkal inkább piaci jellegűek, így elmondható, hogy a túlkínálat vált a magyar logisztikai kilátások meghatározó tényezőjévé. A stratégiai elhelyezkedésű, magas színvonalú létesítmények kevésbé érintettek, bár a jelenlegi piaci környezetben ezek esetében sem könnyű a helyzet. 

Borítókép: Prologis