A Southamptoni Egyetem kutatói olyan üreges szerkezetű üvegszálat fejlesztettek ki, amelyben a fény a szilárd üvegmagon való áthaladás helyett apró, levegővel töltött csatornákban halad. Az új megoldás több mint ezerszeres adatátviteli teljesítményt biztosít, miközben csökkenti a jelveszteséget és a hálózatok energiaigényét.
A hagyományos optikai szálakban a jel 15–20 kilométerenként feleződik, ezért számos ismétlőállomásra van szükség. Az új üreges kialakítás ezt a távolságot körülbelül 33 kilométerre tolja ki, mielőtt a fény fele elveszne, ami jelentős költségmegtakarítást jelenthet a hálózatüzemeltetőknek. Francesco Poletti, a projekt vezető kutatója szerint minden második-harmadik átjátszóállomás kihagyása is komoly megtakarítást eredményezhet.
Az új szál nemcsak erősebb jelet továbbít, hanem szélesebb hullámhossztartományban működik, így a klasszikus adatátvitel mellett a kvantumkommunikáció számára is ígéretes megoldást kínál. A látható fény egyfotonos impulzusait is képes kezelni, amelyek alapvető szerepet játszanak a kvantumtechnológiák fejlődésében.
Az üreges szálak előnyei közé tartozik, hogy a fény a levegőben 45 százalékkal gyorsabban terjed, mint az üvegben. Bár a koncepció nem új, eddig a gyártási költségek és a technológiai korlátok gátolták az elterjedését. A Southamptoni csapat több mint tíz év munkájával dolgozta ki azt az egyedi szerkezetet, amely ipari méretű gyártásra is alkalmassá teszi a szálakat.
A kereskedelmi bevezetést a Lumenisity nevű spin-off vállalat végzi, amelyet 2022-ben a Microsoft felvásárolt. A technológia iparági érdeklődése már most jelentős, hiszen az új szálak egyszerre ígérnek gyorsabb és olcsóbb távközlési hálózatokat, valamint biztos alapot a jövő kvantumkommunikációs rendszereihez.

A szakértők szerint a nagyüzemi gyártás megoldása kulcsfontosságú lesz, ha sikerül költséghatékonnyá tenni az előállítást, az üreges üvegszálak alapjaiban formálhatják át az adatátviteli infrastruktúrát.
Forrás: Interesting Engineering
A borítókép illusztráció, forrása: Freepik

