A jövő generációk védelme érdekében az Európai Unió és ezen belül Magyarország döntött arról, hogy századunk közepére klímasemlegessé alakítja gazdasága működését, azaz közel nulla üvegházgáz-kibocsátást ér el a 2050 körüli évekre. Ennek a – nevezzük így – zöldátállásnak van néhány kulcsfontosságú technológiája. A korszerű, nagy teljesítményű, fenntartható módon előállított és használt villamosenergia-tároló berendezés vagy akkumulátor ezen technológiák közül az egyik legfontosabb. A zöldátállás kulcsa ugyanis az, hogy az üvegházgáz-kibocsátással járó, ún. fosszilis energiahordozók, mint a szén, olaj és földgáz, felhasználásáról fokozatosan átálljunk az üvegházgáz-kibocsátással nem járó energiaforrások és technológiák használatára.
A fenti átállás megvalósításához tehát sokkal több tiszta villamos energiára van szükségünk úgy, hogy az térben és időben mindig rendelkezésre álljon. A megújuló villamosenergia-termelés ugyanakkor nagyrészt a nap és a szél járásától függ, időben rendkívül változékony, nem illeszkedik a fogyasztási igényekhez. A korszerű, nagy teljesítményű akkumulátorok a tiszta villamos energia tárolásának kulcsfontosságú eszközei, amelyek alkalmazása a villamosenergia-termelési lehetőségek és a fogyasztási igények összehangolásában segít.
Kaderják Péter közgazdász, egyetemi oktató. Több évtizedes akadémiai és szakpolitikai tapasztalattal rendelkezik az energiaszektor szabályozás és az energia- és klímapolitika területén. Korábban több jelentős államigazgatási pozíciót töltött be: volt az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára; az ACER (Agency for the Cooperation of Energy Regulators) fellebbezési bizottság tagja; a Magyar Energia Hivatal elnöke és a gazdasági miniszter kabinetfőnöke is. Kutatási és oktatási tevékenysége elsősorban a Budapesti Corvinus Egyetemhez és jogelődjeihez kötődik. Jelenleg a Magyar Akkumulátor Szövetség elnöke.
Fontos szerep Magyarországnak
A Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia előkészítését és megalkotását az uniós akkumulátor-értéklánc fejlesztését zászlajára tűző Európai Akkumulátor Szövetség (European Battery Alliance) kiváló kollégáival szoros együttműködésben alakítottuk ki 2020-ban az Innovációs és Technológiai Minisztériumban. A hazai stratégia céljai és szellemisége teljes összhangban van az uniós törekvésekkel: teljes értéklánc-szemléletű, kiemelt súlyt fektet a környezeti fenntarthatóság garantálásának kérdésére, illetve arra, hogy ebben a roppant dinamikusan fejlődő iparágban a megfelelő mennyiségű és minőségű képzett munkaerő időben rendelkezésre álljon majd. A magyar stratégia kiemelt célja az is, hogy a nagy ázsiai befektetők (Samsung SDI, SKI, CATL) által dominált hazai akkuipar európai integrációját elősegítse, illetve a lehető legnagyobb lehetőséget biztosítsa a hazai vállalkozásoknak a beszállítói és fejlesztői együttműködésre a külföldi partnerekkel.
A Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia mozgatórugója kettős: a dekarbonizációs célok elérését támogató, környezeti és társadalmi szempontból fenntartható akkumulátor-értéklánc megteremtése Magyarországon, egyúttal egy versenyképes nemzeti iparág kialakulásának elősegítése, ami hozzájárul gazdasági értéktermelésünk növeléséhez és újabb munkalehetőségek teremtéséhez.
Magyarország világviszonylatban is kimagasló pozíciót ért el az elmúlt években az akkumulátoripar teljesítményét illetően, így kitűnő helyzetből indulhatunk neki a hosszú távú koncepció gyakorlatba ültetésének. Ez komoly kötelezettséget is ró ránk, hiszen célunk nem lehet más, mint e pozíciónk további javítása. A stratégia fő célja, hogy annak végrehajtása Magyarországot az európai akkumulátor-értéklánc egyik központjává tegye.
A fosszilis energiahordozók a jelenlegi globális kibocsátás 80 százalékáért felelősek, ezeket használjuk áramtermelésre, fűtésre, a közlekedési energiaigények kielégítésére. A nagy energiafelhasználó szektorokban, mint a közlekedés, az ipar vagy a háztartások, a karbonmentes nukleáris és megújuló villamos energia felhasználása a fosszilis energiafelhasználás tiszta alternatívája. Ennek segítségével kellene megoldanunk az épületek fűtését, például karbonmentes árammal működtetett hőszivattyúk révén, vagy a dízel és benzin kiváltását belső égésű járművek használata helyett tiszta árammal működő elektromos járművek használata segítségével.
Elektromobilitás másként
De nézzük közelebbről a stratégia relevanciáját a közlekedési ágazat szempontjából. A közlekedés Magyarország évi hatvanmillió tonnás üvegházgáz-kibocsátásának közel negyedéért felelős, melynek döntő része a közúti közlekedési szektorhoz kapcsolódik. Ezért a közlekedési ágazat dekarbonizációjának három fő pillére a közösségi közlekedési módok előtérbe helyezése és kibocsátásának csökkentése, a városi közlekedésben a helyben zéró közlekedési módok ösztönzése és a nehézgépjármű-szektor zöldítése. Az elektromobilitási megoldások és ily módon az akkumulátorok alkalmazása mindegyik esetben kulcsfontosságú. A vasút korszerűsítése, az elektromos buszok alkalmazása a helyi buszközlekedés korszerűsítésében, a teljesen vagy részben elektromos meghajtású gépjárművek alkalmazásának támogatása a közszférában és az egyéni közlekedésben mind felgyorsítja az elektromobilitás térnyerését Magyarországon. A 2050-es hazai dekarbonizációs forgatókönyveket elemző Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia szerint a villamosenergia-felhasználás részaránya a közlekedési energiaigények kielégítésében a jelenlegi öt százalékról hatvan százalékra nőhet a század közepére.
Az akkumulátoriparnak azonban nem csak klímavédelmi relevanciája van Magyarországon. Mint köztudott, a gépjárműipar a magyar GDP kilenc százalékát, az exportunk húsz százalékát adja. A német prémiumgyártók által dominált gépjárműiparunk jelenleg kritikus átalakulásban van, a belső égésű technológiáról gyors és radikális átállás várató az elektromos meghajtás irányába, ahol az akkumulátor a kulcsfontosságú komponens. A kritikusan fontos feladat Magyarország számára tehát, hogy a járműipar átalakulásából és az ezzel párhuzamosan zajló akkumulátor-értéklánc felépítéséből egymást erősítő ipari és gazdaságfejlesztési folyamatot és sikertörténetet kovácsoljon. A stratégia ehhez nyújt támpontokat. Az olyan egyedülálló e-mobilitási ipari klaszterek kialakulása, mint amilyennek Debrecenben vagyunk szemtanúi, ahol a BMW elektromosgépjármű-gyártása mellett a világ legnagyobb akkumulátorgyártója, annak beszállítói és az elektromosgépjármű-gyártás más beszállítói is megtelepednek, bizakodásra adnak okot e tekintetben.
Hogyan lesz teljes értéklánc?
A teljes értéklánc és megfelelő infrastruktúra kiépítése komoly és szisztematikus erőfeszítéseket igényel Magyarországon. Az értékláncnak vannak olyan elemei, ahol már ma is jobban állunk, mint például a cellagyártás, és jobbak az adottságaink, mint például a már említett gépjárműipari akkumulátoralkalmazások területe. Ugyanakkor kritikusan fontos lesz az akkumulátor-alapanyagoktól való függésünk mérséklése, részben elsődleges nyersanyagforrásaink feltárása és kiaknázása, részben pedig a használt akkumulátorok korszerű újrahasznosítási tevékenységének meghonosítása révén. Elsőre ígéretes lehetőség mutatkozik lítium hazai termálvízből történő kinyerésre révén, utóbbi azonban jelenleg még hiányzik Magyarországon.
Ugyancsak kiemelt kihívás, hogy a korszerű lítiumion cellák gyártása nagyon energia- és vízigényes tevékenység. Nagy, de kiemelten fontos feladat lesz az üzemek jelentős villamosenergia-igényét döntően karbonmentes áramtermeléssel, vízigényét pedig zárt rendszerű, takarékos megoldásokkal kielégíteni.
Előremutató tendenciák
A hazai akkumulátor ágazatban különösen figyelemre méltó a válságálló, az egész értékláncot húzó fejlemények. Az egyik ilyen a világ legnagyobb akkumulátorgyártó vállalkozásának, a kínai CATL-nak a nemrégi döntése, hogy minden idők legnagyobb külföldi beruházást hajtja végre Debrecenben. Ez minden hazánkban aktív érdekelt iparági szereplő számára kiemelt lehetőség. A másik fejlemény a hálózati akkumulátorok alkalmazásának területe, melynek célja a rohamosan növekvő számú és mennyiségű megújuló villamosenergia-termelő kapacitás (főleg naperőmű) integrálása a magyar villamosenergia-rendszerbe. Ez a nagyon kívánatos fejlemény az elkövetkező években több száz milliárd forintos, a kormány által is támogatott hálózati akkumulátoros fejlesztést tesz majd lehetővé és szükségessé a villamosenergia-rendszerünkben.
A Magyar Akkumulátor Szövetség speciális munkacsoportokba szervezve aktivizálja tagjait. Külön munkacsoportban foglalkoznak az oktatás-kutatás-fejlesztés, a beszállítói képességfejlesztés, az e-mobilitási alkalmazások, a hálózati tárolói alkalmazások és az akku elsődleges alapanyagok és újrahasznosítás kérdéseivel. Nemrégiben alakult meg a biztonság, egészség és környezetvédelem kérdéseivel foglalkozó munkacsoportjuk is. A szövetségünk kiemelt eseménye lesz a 2022. október 20-án, a budapesti Marriot hotelben megrendezett nemzetközi konferencia, a II. Hungarian Battery Day (https://hungarianbatteryday.hu/), melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.
Szerző: Kaderják Péter
Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin októberi számában jelent meg, amely ezen a linken olvasható.
