hero
GyártásTrend
Becsült olvasási idő: 2 perc
Életbe lépett az EPR, sok gyártót és forgalmazót felkészületlenül ért

Július 1-jén lépett életbe az EPR rendszer, a legtöbb gyártó és forgalmazó azonban továbbra is csak találgat, hogy mit is kell tennie, milyen hatással lesz mindez az üzletre, ráadásul, ha érdeklődnek, mindenhonnan más információt kapnak. Jánvári András, e-kereskedelmi szakértő, a multi-vitamin.hu ügyvezető igazgatója osztja meg ezzel kapcsolatos tapasztalatait. 

Míg egyes forgalmazók már Budapesten és Pest megye környékén is kisebb visszaeséseket tapasztalnak, addig az ország szegényebb régióiban már a forgalom jelentősebb fogyatkozásáról számolnak be az ügyvezető szerint.

Kié is lesz a felelősség? 

Az EPR, vagyis az extended producers responsibility lényegében a kiterjesztett gyártói felelősség, egészen pontosan az Európai Unió hulladékpolitikájának alapvetése, amely szerint az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési költségeket a gyártóknak, termelőknek kell megfizetni. 

Ezzel az alapvetéssel a hulladéktermelés visszafogása és a környezetterhelés csökkentése lenne a cél, és bár hazánkban július 1-től vezették be a rendszert, a legtöbb gyártó és forgalmazó még mindig nincsen tisztában a részletekkel. A legtöbben hiába próbálnak érdeklődni, mindenhonnan ellentétes információt kapnak. Sajnálatos módon a szabályozás bevezetése előtt 2 nappal is hiába kerestem rá a »gyakran ismételt kérdések EPR-rel kapcsolatosan« témában különbözőképpen beírva, a mai napig nincsen ilyen elérhető oldal, vagy ha igen, akkor nagyon nehéz lehet megtalálni. Egyelőre kérdéses, hogy mi történik azokkal a csomagolóanyagokkal, amiket a forgalmazók korábban szereztek be, és azokkal, amiket július 1-je után. 

Az Európai Unió hulladékpolitikájának alapvetése, hogy az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési, (újra-használat, hasznosítás, ártalmatlantás) költségeit a gyártók, termelők fizessék meg. Ezt hívjuk kiterjesztett gyártói felelősségnek (angolul: extended producers responsibility, a továbbiakban EPR). Többek között ez fogja biztosítani a körforgásos gazdaság koncepciójának megvalósulását.
Az EU 5 termék/anyagáram esetében teszi kötelezővé az EPR rendszer alkalmazását:

  • az egyszer használatos műanyag termékek egy részére,
  • az elektromos, elektronikai berendezésekre,
  • a csomagolásokra,
  • a járművekre
  • az elemekre, akkumulátorokra.

A magyar elképzelés további 6 anyagáramra is tervezi bevezetni az EPR rendszert (sütőolaj, gumiabroncs, irodai papír, reklámhordozó, textil, fabútor).

A Deloitte oldalán további fontos részleteket talál a kiterjesztett gyártói felelősség rendszeréről (EPR). 

Az ügyvezető szerint lesznek olyan csomagolóanyag-gyártók és forgalmazók, akik a számláikon feltüntetik majd a díjat, ezzel növelve a termékek árát, és lesznek, akik áthárítják a lejelentését a vevőre. Az egészen biztos, hogy mindez tovább fogja bonyolítani a cégek adminisztrációját. És akkor még nem említettük a szabályok ismeretén túl a háttérrendszereket, amiknek támogatniuk kellene az adminisztrációt és a számlázást, mert ezek is olyan dolgok, amiket nem lehet egy nap alatt megvalósítani. Ha nem tudjuk, hogy mire van szükség, akkor a fejlesztők se tudják, hogy mit is fejlesszenek nekünk” – részletezte Jánvári András, e-kereskedelmi szakértő, a multi-vitamin.hu ügyvezető igazgatója

„Egy ezzel a témával foglalkozó oldalon találtam a következő mondatot: »kivéve a fogyasztó részére az értékesítés helyén csomagolókat«. Ez tipikusan egy olyan mondat, amit lesz, aki így értelmez, és lesz, aki úgy! Ami biztos, hogy holnaptól hatalmas káosszal fog indulni a rendszer, és csak remélni lehet, hogy majd a döntéshozók is megértők lesznek azokkal a cégekkel, akik önhibájukon kívül rosszul tudták a szabályozást! – mutatott rá Jánvári András.

A  kiterjesztett gyártói felelősség rendszeréről (EPR) a MOHU oldalán is tájékozódhatnak a vállalkozások.

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock