Bár a vezeték nélküli töltés technológiája a hordozható készülékek piacán már dinamikus térhódításba kezdett, a koncepció mindmáig jelentős korlátokkal rendelkezik. Az egyébként ígéretes módszer alkalmazása mellett a készülékek továbbra is csak helyhez kötötten (például egy speciális alátétre helyezve) tudják megszívni magukat energiával, ami a megoldás forradalmi jelentőségét valamelyest kisebbíti.

Tokiói tudósok szerencsére nemrég létrehoztak egy rendszert, amely a megközelítésben rejlő szabadságpotenciált immár ténylegesen kiteljesítheti. Maga a találmány tulajdonképpen egy sajátságos kialakítású szoba, az alkalmazott technológiát pedig multimodális kvázisztatikus üregrezonanciának nevezik. A szisztéma alkotóelemeit különböző fali mélyedésekbe ágyazott, speciális kondenzátorok, maguk a vezetőképes felülettel beborított falak és egy, a helyiség közepén felállított rézoszlop képezik.

A koncepció lényege, hogy a falakon felhúzott rendszer háromdimenziós mágneses mezőt generál, az elektromos mezőt pedig a kondenzátorokba rekesztve megtartja magának. A mágneses mező időközben a szoba közepén magasodó pózna körül az óramutató járásával ellentétes, illetve azzal egyező irányban egyidejűleg keringésnek indul, ami a holttereket elméletileg kiiktatja a kamrából. A szobában található elektronikus eszközök különböző vevőtekercseken keresztül elméletileg az elhelyezkedésüktől függetlenül, akár mozgás közben is erőt tudnak meríteni a mágneses mezőből.

Ha a japán fejlesztésű rendszer piacképesnek is bizonyul, kialakítása (alumíniumfalak, rézpózna stb.) miatt rövid távon nem valószínű, hogy a hétköznapi fogyasztók otthonaiban is találkozni lehet majd vele, ipari környezetben azonban már a megjelenése pillanatában maximálisan indokolt lehet a telepítése.