A venezuelai elnök Nicolás Maduro elfogásában a legmeghatározóbb fegyver nem a rakéta volt, hanem az információ, az időzítés és a technológia összehangolása. Az Egyesült Államok a modern megfigyelés, a kiberháború és a precíziós repüléstechnológiák szorosan integrált bemutatóját tartotta a rajtaütés mindössze három órája alatt. 

Amerikai tisztviselők szerint a művelet kulcsa Maduro részletes „életmódprofiljának” felállítása volt, amely feladatot a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és más hírszerző szervek vezettek.

A megfigyelés arra összpontosított, hogy megértsék, hogyan mozog a venezuelai vezető, hol alszik, és hogyan működik a biztonsági apparátusa. Ez a hírszerzési előkészítési szakasz elengedhetetlen volt a rajtaütés időzítéséhez és annak a pillanatnak a kiválasztásához, amikor Maduro a karakasi Fuerte Tiuna katonai komplexumban tartózkodott.

Lopakodó megfigyelés és folyamatos hírszerzés venezuelai területen

A hosszú távú megfigyelés nagy része fejlett légi megfigyelő rendszerekre támaszkodott. Az amerikai hírszerzés új típusú, lopakodó drónokat használt, hogy szinte folyamatos megfigyelést biztosítson Caracas felett. Négyzetméterre pontosan fel tudtak térképezni létesítményeket, mozgásmintákat és védelmi elrendezéseket anélkül, hogy a venezuelai légvédelem működésbe lépne.

Többek között RQ-170 Sentinelt használtak, ami egy alacsony észlelhetőségű repülőszárnyas drón, és elsősorban radar- és képalkotó adatok gyűjtésére kiváló. A légi megfigyelést jelzésfelderítéssel integrálták, ami azt jelenti, hogy akkor is figyeljék a kommunikációt, amikor Maduro biztonsági csapata kikapcsolta vagy korlátozta a mobiltelefonok használatát.

Ezek a rendszerek együttesen valós idejű operatív képet nyújtottak, amelyet közvetlenül be lehetett építeni a makettépületbe, amit az amerikaiak Maduro otthonának pontos másaként felhúztak.

Kiberműveletek és elektronikus hadviselés

Mielőtt a helikopterek beléptek a venezuelai légtérbe, az amerikai erők kiber- és elektronikus hadviselési eszközök kombinációjával "megvakították" az ország védelmi rendszerét. Majd kiiktatták az áramot Caracas azon része felett, ahol a műveletek zajlottak, így leválasztották a venezuelai katonai megfigyelő és parancsnoki rendszereket a védelemről.

Fontos eleme volt a hadműveletnek, hogy az amerikai haditengerészet elektronikus hadviselési repülőgépei elnyomták, majd azonosították Venezuela orosz gyártmányú légvédelmi rendszereit. A radar-zavaró platformok elárasztották az elektromágneses spektrumot, kényszerítve a légvédelmi radarokat vagy leállásra, vagy felfedésre. Miután aktívvá váltak, ezeket a radarokat AGM-88 rakétával megsemmisítették. Így az amerikaiak légi folyosót hoztak létre az országhatártól Caracasig.

Precíziós repülés és alacsony magasságú bevetés

A légvédelem semlegesítése után a művelet a bevetésre és a kivonásra összpontosult. Összesen több mint 150 amerikai repülőgép vett részt a műveletben, köztük a légi fölény fenntartásával és a légibázisok támadásával megbízott vadászgépek. A jelentések szerint a Delta Force elit földi erőit a 160. Különleges Műveleti Repülőezred speciális helikopterei szállították.

Ezek a helikopterek, köztük módosított Black Hawk és Chinook típusok, rendkívül alacsonyan, körülbelül 30 méteres magasságban repültek a víz felett, hogy elkerüljék a radarok észlelését. A terepkövető rendszerek lehetővé tették a legénység számára, hogy Caracas közeledtével a partvidék és a hegyvidék domborzatát fedezéknek használják. Amikor a helikopterek Fuerte Tiuna közelében földi tűz alá kerültek, a fedélzeti ellentevékenységi rendszerek a sérülések ellenére is működőképesek maradtak.
A földre érkezés után a támadó csapat hagyományos robbanószerek helyett speciális betörő eszközöket használt. A The Guardian beszámolója szerint a megerősített acélajtókat átvágni képes, magas hőmérsékletű vágópisztolyokat használtak a küldetés során, hogy gyorsan bejussanak a biztosított területekre, csökkentve ezzel a szerkezeti összeomlás vagy késedelmek kockázatát. 

A kivonási fázisban ugyanazt az útvonalat követték, csak a helikopterek harci repülőgépek fedezete alatt indultak el Caracasból, és visszatértek az amerikai haditengerészet karib-tengeri bázisaira - Maduróval és feleségével a fedélzeten.

Forrás: The Guardian / Interesting Engineering