A kognitív mobilitás forradalmasíthatja a jövő közlekedéséről alakított mindsetet – mondta Kemler András, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért és a telephely működéséért felelős ügyvezető igazgatója a Budapesten második alkalommal megrendezett nemzetközi Kognitív Mobilitás konferencia sajtótájékoztatóján.
A konferencia a mobilitás holisztikus megközelítését tartotta szem előtt: a különböző tudományterületek ötvözésével a hatékonyabb és biztonságosabb közlekedés legaktuálisabb témáira fókuszált. A közel 40 előadás olyan területeket érintett, mint például a forgalmi dugók a jövő autópályáin, a vizuális szmog hatása a járművezetőkre, a városi parkolóhely- foglalási szolgáltatás fejlesztése a vezetési magatartás alapján, vagy az évszakok hatása a kerékpáros balesetekre.
A holisztikus szemléletre azért van szükség, mert a mobilitás egésze változott meg az elmúlt években: az egyre kisebb és olcsóbban elérhető szenzorkínálat lehetővé tette, hogy gyakorlatilag a mobilitás egészéről legyenek adataink. Nem csak a nagyobb járművek fontosabb adatait gyűjthetjük, de a kisebb, egyszemélyes közlekedési eszközökről is szerezhetünk információkat, ami lehetővé teszi, hogy megfelelő adatelemzéssel egy keretrendszer megteremtése mellett döntéstámogató funkciók segítsenek minket.
A mesterségesintelligencia-fejlesztések pedig egy ponton lehetővé teszik majd, hogy az AI önálló döntéseket hozzon. „Fenntarthatósági szempontból az is egy fontos döntés például, hogy szükség van-e a mobilitásra egy adott helyzetben – azt azonban csak az összes adat birtokában lehet eldönteni” – mondta mobilitási keretrendszeren kívüli döntésekkel kapcsolatban Zöldy Máté DSc., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedés- és Járműmérnöki Karának professzora.
Szempont az egyszerűség
Ehhez kapcsolódóan mutatták be a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Mobility Design Lab-munkatársai futurisztikus dizájnkoncepcióikat is, amelyek nem a most meglévő modellek továbbfejlesztett verziói, hanem teljesen új koncepciók a jövő mobilitására, pl. az önvezető technológia és a sportkocsik ötvözetére. A mobilitással kapcsolatban a laborvezető Húnfalvi András elmondta, a laborban nem járműkategóriákban gondolkodnak, hanem úgy tekintenek a mobilitásra, hogy miként lehet A pontból a lehető legegyszerűbben és leghatékonyabban eljutni B pontba – és erre születnek különféle megoldásaik a mérnökökkel való szoros együttműködésben. „Nekünk az a feladatunk, hogy mikromobilitás szinten olyan formatervezői, dizájneri megoldásokat nyújtsunk, amelyektől jobban használható lesz a városunk” – mondja. Hogy mi számít jobbnak, az pedig azon múlik, hogy milyen funkciót kell betöltenie az adott járműnek (rollernek, elektromos biciklinek vagy akár babakocsinak), vagyis hogyan felel meg legjobban a célnak.
A MOME Formatervező szakának specializációjaként működő Mobility Design Lab és a Budapesti Műszaki Egyetem közös, Micromobility oktatási programjában a mérnök és formatervező hallgatók az autók és mikromobilitási eszközök mellett mobilitási élményt is terveznek. A Bosch innovatív partnerként támogatja a BME-MOME projektjét, hogy a kreatív tervek a jövőben akár testet is ölthessenek.
Elektromos hajtással a hegyekben
A konferencián bemutatkozott továbbá a Bosch-BME Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ és a MouldTech Systems Kft. elektromos hajtásláncok fejlesztését célzó közös kutatás-fejlesztési projektje, az eTipo is, amely egy oldtimer formavilágú, ugyanakkor a legmodernebb hajtáslánccal felvértezett elektromos teszt-versenyautó második, továbbfejlesztett generációja. A Formula 1-es versenyautó valós megmérettetéseken, hegyi pályákon tartott nemzetközi autóversenyeken is részt vesz, és külön érdekessége, hogy dobozos termékként meg is vásárolható a világpiacon. Az eTipo a kognitív mobilitás megtestesítője olyan szempontból is, hogy a munka és a tesztelés nagy része is a virtuális térben terveződött és tesztelődött.
A tesztjármű elektromos hajtásláncának összetevői modulárisan cserélhetők és valós működés közben tesztelhetők. A különböző elektromos komponensek így pontosabban mérhetővé, a hajtáslánc működése, melegedése, hatótávja optimalizálhatóvá válik. A szélsőséges versenykörülmények során zajló tesztelés is azt szolgálja, hogy később a sorozatgyártásba kerülő innovatív megoldások garantáltan helytálljanak az utakon.
„A Bosch kognitív mobilitáshoz kapcsolódó megoldásait már ma is több mint 50 autómárka használja világszerte: fontosnak tartjuk, hogy az akadémiai szektorral összefogva részt vegyünk a mobilitás jövőjének formálásában, melyre a Kognitív Mobilitás konferencia kiváló lehetőséget teremtett” – zárta a tájékoztatót Kemler András.
