A Roland Berger stratégiai tanácsadó cég Industrie 4.0 – The new industrial revolution – how Europe will succeed címmel hozta nyilvánosságra azt a tanulmányát, amelyben a szerzők – az európai modellbe egyébként jól illeszkedően – a következő ipari forradalmat mint az európai gazdaság számára megnyíló új esélyt jellemzik. A vállalatokra és a politikára azonban nagy felelősség hárul, hogy ez az esély valódi előnyként jelenjen meg a jövőben. Az ipar központi szerepet játszik az európai gazdaságban: az értékteremtés 15 százaléka, az innovációk 80 százaléka, az exportnak pedig 75 százaléka köthető ehhez a gazdasági szegmenshez. Ha ehhez hozzávesszük az iparhoz közeli szolgáltatásokat is, akkor egyértelműen Európa gazdasági motorjának tekinthető.
A gyengülést meg kell állítani
A termelőágazat azonban hatalmas nyomás alatt áll: az európai ipar csökkenő versenyképessége a feltörekvő piac résztvevőkkel – elsősorban az ázsiai gazdaságokkal – szemben az elmúlt tíz évben a munkahelyek jelentős csökkenéséhez vezetett olyan meghatározó piacokon, mint például Nagy-Britannia (–29 százalék), Franciaország (–20 százalék) vagy Németország (–8 százalék). Ezen felül az európai országok igen heterogén módon fejlődnek: míg Németország és a kelet-európai országok tovább tudták növelni ipari piaci részesedésüket, más EU-s tagállamokat az ipar visszafejlődése sújtja.
– Ezek a változások összességében gyengítik Európát, és várhatóan további munkahelyek és tudás fog az iparban elveszni. Az automatizálás, a villamosítás és a digitalizálás az iparban a „dolgok internetjének” bevonását jelentik, és ezzel a negyedik ipari forradalom kezdetét – mondja Max Blanchet, a Roland Berger Strategy Consultants szakértője. És erre az ipari forradalomra Európa jobban felkészült, mint ahogyan azt sokan gondolják. Az Industrie 4.0 – The new industrial revolution – how Europe will succeed címmel napvilágott látott tanulmány azt taglalja, mit szükséges a vállalati és politikai szereplőknek tenni azért, hogy támogassák a negyedik ipari forradalom kiteljesedését, valamint hogy az általa kínált esélyt Európa javára fordítsák.
Átrendeződés figyelhető meg
A termelő ipar globális értékesítési volumene az elmúlt 20 évben mintegy 3500 milliárd euróról 2011-re 650 milliárd euróra növekedett. A világviszonylatban mért forgalomban azonban az országok részesedése jelentősen megváltozott: a hagyományosan erős iparral rendelkező nyugat-európai ipari országok ebben az időszakban több mint 10 százalékot veszítettek piaci részesedésükből a feltörekvő régiókkal, így Ázsiával, Oroszországgal, Dél-Amerikával és Afrikával szemben. Ezzel az ide sorolható országok piaci részesedése 40 százalékra nőtt.
Ez a trend, valamint egyes, például logisztikai vagy karbantartási szolgáltatások kiszervezése a foglalkoztatottak számának további csökkenésével fenyeget Európában. Az európai ipar leépülési spiráljának úgy lehet csak gátat vetni, ha Európa a digitális világ legújabb fejlesztéseit a termelés intelligenciájának növelésében is alkalmazza, ezzel fokozott hatékonyságot és versenyképességet teremt, végső soron pedig az ipari termelés arányát fokozza.
Jelszó: hálózatba kapcsolás
A vállalatok a jövőben gépeiket, raktári rendszereiket és más termelőeszközeiket világszerte digitálisan össze fogják kapcsolni. Az egész világra és a nap 24 órájára kiterjedő folyamatos információcserének köszönhetően megoldhatóvá válik a hálózatba kapcsolt gépek emberi beavatkozás nélküli vezérlése, a mostaninál hatékonyabb működtetése és a hibák gyors felismerése. Ennek előfeltétele azonban a nagy adatmennyiségek átvitelére alkalmas információtechnológiai infrastruktúra kiépítése.
– A jó hír: Európa jobban felkészült a negyedik ipari forradalomra, mint azt sokan gondolnák – hangsúlyozza Max Blanchet. – Az európai gazdaság újbóli „életre keltése” attól függ, hogy a gazdaság és a politika képes-e erre közös forgatókönyvet kidolgozni. Becslések szerint az elkövetkező 15 évben évi 90 milliárd eurós beruházással Európát az új ipari világ éllovasává lehetne tenni. E folyamat előmozdításához európai szintén szükségesek intézkedések – mindenekelőtt egységes törvényi környezet valamennyi európai országban. Ha a keretfeltételek megegyeznek az ipari digitalizálásához, akkor növekszik a vállalatok befektetési hajlandósága is az egyes országokban.
Ezen felül Európának egységes IT-infrastruktúrára, fenntartható finanszírozásra, valamint többek között a szoftverfejlesztők vagy az adatgyűjtést és -kiértékelést végző szakemberek megfelelő képzésére is szüksége van. Az ipar 4.0 keretében a különböző ipari területek újfajta tudással felvértezett szakembereket is igényelnek, például jártasságot és know-how-t az ipari folyamatok hálózatba kapcsolása terén. A különböző ágazatok között célzott együttműködések – sok esetben országhatárokon túlnyúlóan is – fontos szerepet játszanak majd, abban, hogy a digitalizálásban szerzett tudást hatékonyabban ki lehessen használni.
