A csillagok energiatermelésének földi megvalósítása már fél évszázados vágya az emberiségnek. Az Európában jelenleg is épülő ITER berendezés jelentős lépés ezen az úton. Ebben a berendezésben a Nap közepén uralkodó hőmérsékletnél forróbbra hevített, kb. 100 millió Celsius-fokos hidrogéngáz ég el héliummá, miközben tízszer több energia keletkezik, mint amennyit az anyag fűtésére használunk. A földi csillagok begyújtásához az emberiség eddigi legkomplexebb berendezését kell megépíteni és üzembe helyezni.

A beindítás mellett kritikus fontosságú a berendezés biztonságos leállítása is. A forró anyagba puskagolyó gyorsaságú, mínusz 260 Celsius-fokos hidrogénjég lövedéket, azaz másnéven pelletet lőnek. Ez, egy sörétes puskához hasonlóan, kis jégdarabokkal szórja meg a célpontot, funkcióját tekintve, mint egyfajta poroltó. Az elmúlt évtized kutatásainak eredményeképpen Budapesten épülhet meg a belövő berendezés prototípusa. Az EK kutatói a pellet előállításának, gyorsításának és törésének tesztelésével, a kilövő mérnöki tervezésével, illetve a szükséges kísérleti és megfigyelési módszerek kifejlesztésével jelentős hozzájárulást adnak az ITER későbbi biztonságos üzemeltetéséhez.

Az alábbi videón megnézheti a tört jég belövés fényképét a JET tokamakon:

A berendezés gázrendszere a H-Ion Kft., míg a kriogén tervezése a VTMT Kft. hozzájárulásával valósul meg és bővíti a Wigner FK, a C3D Kft., a GEMS Kft. és a Fusion Instruments Kft. által megkezdett magyar ITER hozzájárulás értékét.