GyártásTrend: Mi motiválta a pályaválasztásban?

Kaszás Bíborka: Gyerekként többet szereltem autót és biciklit apukámmal, mint amennyit a konyhában töltöttem anyukámmal, így hamar eldőlt, hogy mérnöki pályára megyek. A kérdés inkább az volt, melyik szakirányra. A szüleim segítségével végül a Miskolci Egyetem villamosmérnöki szaka mellett döntöttem, mert ez az egyik legszélesebb spektrumú mérnöki képzés: az informatikától a nagyfeszültségű energetikáig sok mindent lefed.

Gimnáziumban angol nyelvi előkészítőbe jártam, így egyetem előtt megszereztem a nyelvvizsgát, és később már kizárólag a szakmára koncentrálhattam. Villamosmérnökként elektronikai tervezés és gyártás szakirányon végeztem.

GyT: Hogyan került a szakmába?

K.B.:Már egyetem alatt elkezdtem dolgozni, hogy mielőbb önálló legyek. Először a MOL Petrolkémia back office csapatában vállaltam diákmunkát, hogy megtapasztaljam, milyen ipari környezetben, csapatban dolgozni. Bár a feladat nem illeszkedett szorosan a szakmához, komolyan vettem, és soha nem éreztették velem, hogy „csak” diák vagyok.

K.B.: Később a Jabil-nál dolgoztam Tiszaújvárosban, először a karbantartási területen. Itt tanultam meg gyorsan reagálni a váratlan helyzetekre, és láttam, hogy egy-egy aprónak tűnő dolog mögött is milyen komoly szervezés áll. Innen kerültem át cégen belül a tesztmérnökségre, ahol már szakmaibb feladatokat végezhettem. Nagyon szerencsésnek tartom magam, mert mindkét területen kiváló csapat vett körül.

GyT: Mit csinál egy tesztmérnök?

K.B.: A tesztelés lényege a minőség biztosítása. A tesztmérnök a minőségellenőrhöz hasonló szerepet tölt be: még azelőtt kiszűri a hibákat, hogy a termék az ügyfélhez kerülne.

GyT: Volt mentora?

K.B.: Kimondott mentorom nem volt, de mindig akadtak körülöttem olyan kollégák, felettesek vagy barátok, akik tanácsaikkal előrevittek. Nekik rengeteget köszönhetek.

GyT: Miért kihívás ez a munkakör?

K.B.: Aki dolgozott gyártásban – főleg autóiparban –, tudja, hogy milyen gyors döntésekre van szükség, és milyen gyakran kell együttműködni a soron dolgozó munkatársaktól a felsővezetőkig. Ezekre az egyetemen nem lehet felkészülni. Tapasztalt kollégákkal együtt, sokszor józan paraszti ésszel kell felelős döntéseket hozni.

GyT: Mit érdemes tudni az evosoftról?

K.B.: Az evosoft 100%-ban a Siemens tulajdona és a Siemens Foundational Technologies Development egységéhez tartozik. Az anyavállalatunk az evosoft GmbH, amellyel tavaly ünnepeltük 30 éves évfordulónkat. Fő területünk a Siemens ipari automatizálási rendszereinek – a PLC-knek, az IoT-alapú, valamint beágyazott rendszereknek – fejlesztése, automatizálása és tesztelése. A kis csapatból mára több mint 1800 fős vállalat lett, budapesti székhellyel és két további telephellyel Miskolcon és Szegeden.

GyT: Milyen új technológiai fejlesztések zajlanak?

K.B.: A digitalizáció és a mesterséges intelligencia nemcsak működésünk alapeleme, hanem stratégiai pillér is. Fontos célunk, hogy minden munkatárs magabiztosan használja a digitális technológiákat, ezért átfogó fejlesztési programot indítottunk. Az AI egyre több termékünkben és innovációnkban megjelenik: nemrég két AI-alapú ötletünk is díjat nyert a Siemens Transformation Award programján.

GyT: Milyen előnyei és hátrányai vannak egy nagyvállalatnak?

K.B.: A multik előnye a stabilitás. Még bizonytalan gazdasági helyzetben is nagyobb biztonságot nyújtanak, és ha egy projekt megszűnik, igyekeznek házon belül más pozíciót találni az alkalmazottaknak. Hátránya, hogy ekkora létszámnál kevesebb kollégával van napi kapcsolatban az ember, mivel mindenki a saját „buborékjában” dolgozik.

GyT: Egy teljesen civil hogyan képzelje el az itteni munkáját?

K.B.: Talán onnan fognám meg, mint az agy és az izmok kapcsolata. Valami hasonlónak kell létrejönnie és működnie egy ipari környezetben is. Az agy a PLC, vagyis a programozható logikai egység, amely segít irányítani a különböző gépek működését. Ez szükséges ahhoz, hogy vezérelhessük az izmokat, amelyek a hajtások és a motorok. Ezeknek az együttes, precíz, és megbízható működése elengedhetetlen, amit nekünk kell letesztelni.

GyT: Mitől izgalmas ez a munkája?

K.B.: Nem csak a számítógép előtt dolgozom: több laborunk is van, ahol eszközöket tesztelünk és mozgatunk. Izgalmas látni, hogyan lesz kódból működő, mozgó rendszer.

GyT: Mi motiválja?

K.B.: A tesztelői munka sokkal több egyszerű tesztelésnél: hibakeresés, elemzés, fejlesztőkkel való együttműködés – ez adja a változatosságot, ami megelőzi a kiégést.

GyT: Mi volt eddig a kedvenc projektje?

K.B.: Két éve kaptunk egy nagy fejlesztést, amelyet teljes egészében mi teszteltünk. Új funkció volt, tele ismeretlen kihívásokkal. Bár rengeteg időt és energiát igényelt, sokat erősített a csapaton belüli együttműködésen.

GyT: Milyen készségek szükségesek a szakmához?

K.B.: A precizitás, megbízhatóság, problémamegoldás, rugalmasság és kommunikáció alapvető. A világ gyors változásaihoz való alkalmazkodás ma fontosabb, mint valaha.

GyT: Milyen a csapata?

K.B.: A 30 fős csapat egy team menedzserből, egy projektvezetőből, valamint négy egységből áll: három manuális tesztelői és egy automatizálási csapatból. A manuális csapatok különböző szoftverrészeket tesztelnek, az automatizálási csapat pedig a kézi tesztek automatizálását végzi.

GyT: Mennyire fontos a csapatmunka?

K.B.: Elengedhetetlen. A minőség csak akkor biztosítható, ha megosztjuk egymással a tudást és a tapasztalatokat.

GyT: Mi a fontosabb: a szakmai tudás vagy az emberi oldal?

K.B.: Bizonyos szintű szakmai alap kell, de hosszú távon az emberi tényező – nyitottság, csapatszellem, megbízhatóság – legalább olyan fontos.

GyT: Érte valaha megkülönböztetés a szakmában azért, mert nő?

K.B.: Szerencsére nem ért, viszont én nem szűkíteném le csak a nőkre, mivel sajnos bárkit érhet támadás. Az evosoft különös figyelmet fordít arra, hogy egyik munkavállalót se érje semmilyen megkülönböztetés. Működik nálunk DEI (Diversity, Equity, Inclusion) munkacsoport, valamint ombuds szervezet is, amelyek pártatlan támogatást nyújtanak a kollégáknak konfliktusos helyzetek esetén, különösen nagy hangsúlyt fektetve az egyenlő és humánus bánásmódra.

GyT: Mennyire rugalmas a munkája?

K.B.: A rugalmasság inkább cégtől függ, mint szakmától. Nálunk nagyon jól működik: nyilvánvalóan vannak határidők, meetingek, feladatok amelyeket be kell tartani és időben elvégezni, viszont még soha nem volt olyan, hogy ne mehettem volna el egy fontos orvosi vizsgálatomra, amit csak nap közben tudtam megejteni. Az evosoft öt alapértéke között szerepel a gondoskodás is, amely szerencsére nem csupán egy marketing szlogen; a vállalat kiemelt figyelmet fordít ennek megvalósítására a mindennapok során.

GyT: Mit tanácsolna a pályakezdő hölgyeknek?

K.B.: A mérnöki pálya továbbra is férfiak által dominált terület, de megfelelő elkötelezettséggel nincs leküzdhetetlen akadály.

GyT: Hogyan tud egyensúlyt tartani magánélet és karrier között?

K.B.: Vannak húzósabb időszakok, de figyelek rá – és a vezetőség is –, hogy hosszú távon megmaradjon az egyensúly. Szerintem nem baj, ha becsúszik 1-2 hét, ami több időt és energiát emészt fel, viszont utána figyelek arra, hogy ez kompenzálva legyen. 

GyT: Mi kapcsolja ki?

K.B.: Sokáig tájfutottam, ma is gyakran sportolok és igyekszem sok időt tölteni a természetben, családdal és barátokkal.

GyT: Mi Önnek a következő lépés?

K.B.: A következő lépés számomra, hogy szakmailag és vezetői kompetenciáimban is tovább fejlődjek. Elég motiváltnak és határozottnak érzem magam ahhoz, hogy új kihívásokat és nagyobb felelősséget vállaljak. Úgy érzem, hogy az evosoftnál ehhez megkapom a szükséges támogatást.