hero
GyártásTrend
Becsült olvasási idő: 1 perc
Kifejlesztették a programozható és mindent taszító kenőanyagot

A speciális kenőanyagok világa a gépipar egyik legfontosabb területe. Most feltaláltak egy olyan anyagot, amelynél szabadon eldönthető, hogy mely célanyagot ne taszítsa, miközben az összes többit igen.

A gépek és berendezések kenőanyagai kulcsfontosságúak az iparban. Számos alkalmazásban használják őket a repülőgépektől az orvosi implantátumokig. Segítségükkel hatékonyságot és teljesítményt lehet növelni a mozgó alkatrészek esetén, illetve jelentős energiamegtakarítás is elérhető. Az ipari kenőanyagok több mint tíz éve képesek arra, hogy funkcionálisan minden lehetséges anyagot taszítsanak, például kémiai és biológiai szennyeződéseket, olajat, vizet, vért vagy akár baktériumokat is. Mi van azonban, ha egy kivételével minden anyagot szeretnénk taszítani? Nos, kanadai tudósok most ezt is megoldották.

A McMaster Egyetem kutatói olyan felületi bevonatot hoztak létre, amely képes egyetlen „célanyagot” elnyelni, miközben az összes többi lepereg róla. A korábban kifejlesztett, sokféle anyagot taszító bevonatokhoz hasonlóan ez is tartalmaz egy speciális kenőanyagot, de van egy különleges hozzáadott összetevője is.

Sara Imani (l), Maryam Badv és Tohid Didar a cikk társszerzői egy új taszító felületet mutatnak be. Forrás: McMaster University

A kutatók első körben egy, az emberi hajszálnál is vékonyabb – mindent taszító – kenőanyagot visznek fel az adott tárgy felületére. Majd ehhez hozzáadnak néhány specifikus biomolekulát, amelyek kifejezetten a célanyaghoz kötődik. Így a kenőanyag mindent taszít, kivéve a biomolekulák által „átengedett” anyagokat.

A tudósok szerint a technológia elsősorban orvosi implantátumokon használható nagy hatásfokkal. Például csökkenti a vérrögképződés és a fertőzés kockázatát azáltal, hogy taszítja a vérsejteket és a baktériumokat. Eközben hozzátapad az izom-, vagy csontsejtekhez, így csökkenti a kilökődés esélyét. A technológia leegyszerűsítheti a testnedvek, például a vér vagy a vizelet vizsgálatát is, mivel csak a célzott vírusokat, baktériumokat vagy sejteket szívja fel.

A kutatásról szóló tanulmány az ACS Nano című folyóiratban jelent meg.

Forrás: New Atlas 

Borítókép: McMaster University