Megjelent az Ember energetikai agytröszt legfrissebb átfogó európai villamosenergia-piaci elemzése, a European Electricity Review 2026, amely a 2025-ös év teljes termelési és keresleti adatai alapján vizsgálja az Európai Unió energiarendszerének átalakulását. A tizedik alkalommal elkészített jelentés egyértelmű képet ad arról, hogy a kontinens villamosenergia-termelése történelmi fordulóponthoz érkezett, miközben számos, az ipar és az energetikai beruházások szempontjából is kulcsfontosságú tanulságot hordoz.
A jelentés legfontosabb megállapítása, hogy 2025-ben először fordult elő az Európai Unió történetében: a szél- és napenergia együttesen több villamos energiát termelt, mint az összes fosszilis energiahordozó együttvéve. A két technológia részesedése az uniós áramtermelésben elérte a 30,1 százalékot, ami öt év alatt több mint tíz százalékpontos növekedést jelent. Ugyanezen időszak alatt a fosszilis források aránya 36,7 százalékról 29 százalékra csökkent, ami strukturális elmozdulásra utal, nem pedig átmeneti piaci kilengésre.
A tendencia nem csupán uniós szinten, hanem tagállami bontásban is markáns. A 27 tagállamból 14-ben már több villamos energia származik szél- és napenergiából, mint a fosszilis források összességéből. Összességében a megújuló energiaforrások az EU villamosenergia-termelésének 47,7 százalékát adják, vagyis gyakorlatilag minden második megtermelt kilowattóra tiszta forrásból érkezik.
Érdekes összefüggésre világít rá a jelentés a 2025-ös időjárási viszonyok kapcsán is. Bár a szélviszonyok kedvezőtlenebbek voltak az előző évhez képest, ez nem okozott érdemi visszaesést a megújuló termelésben, mivel a napenergia-termelés növekedése szinte teljes mértékben kompenzálta a szélenergia csökkenését. Ez jól mutatja, hogy a megújuló portfólió diverzifikálása már rendszerszinten is stabilizáló hatással bír.
A napenergia különösen gyors ütemű bővülése az egyik legfontosabb strukturális trend. Az Ember elemzése szerint jelenleg ez az a technológia, amely az EU-ban a leggyorsabban növeli részesedését az energiamixben, megelőzve minden más termelési formát. Ezzel párhuzamosan a szén szerepe történelmi mélypontra süllyedt: 2025-ben mindössze 9,2 százalékot képviselt az uniós villamosenergia-termelésben, szemben a tíz évvel ezelőtti közel 25 százalékos aránnyal. A jelentés egyik fontos megállapítása, hogy a kieső szénkapacitást nem más fosszilis energiahordozók vették át, hanem döntően megújuló források.
Gazdasági szempontból is egyre világosabb a kép. Az Ember szerint a gázalapú termelés továbbra is felfelé húzza a villamos energia piaci árát, miközben a megújulók – alacsony határköltségük miatt – árcsökkentő hatást fejtenek ki. Ezt a folyamatot erősíti az energiatárolás gyors technológiai és költségoldali fejlődése is. Az akkumulátorok ára az elmúlt évtizedben drasztikusan csökkent, és a hálózati szintű villamosenergia-tárolás költsége egyre közelebb kerül a gázerőművekből előállított áram árszintjéhez, ami hosszabb távon alapjaiban formálhatja át a kiegyenlítő energiapiacot.
Magyarország a jelentés alapján kifejezetten kedvező pozícióban van a napenergia-termelés területén. Közel 30 százalékos részesedésével az uniós élmezőnybe tartozik, és mindössze négy másik tagállam mondhatja el magáról, hogy 2025-ben a napenergia az éves villamosenergia-termelés több mint egyötödét adta. Ugyanakkor komoly ellentmondásra is rámutat az elemzés: hazánk jelenleg nem rendelkezik 0,5 gigawattot elérő hálózati szintű akkumulátoros energiatároló kapacitással. A jelentésben hivatkozott European Energy Storage Inventory adatai szerint mindössze 0,08 gigawatt működő és 0,05 gigawatt tervezett kapacitás szerepel a nyilvántartásban, ami egyértelmű fejlesztési kényszert jelez.
Az Ember European Electricity Review 2026 teljes anyaga itt érhető el:
https://ember-energy.org/latest-insights/european-electricity-review-2026/
További információ:
https://masfelfok.hu/2026/01/22/ember-europai-villamosenergetikai-jelentes-2026/
Forrás: Másfélfok
