A módosítás oka abban keresendő, hogy a rekordinfláció és az energiaválság 2022 utolsó negyedévében az előzetesen számítottnál nagyobb mértékben megterhelte a német gazdaságot, melynek következtében az év utolsó három hónapjában elért gazdasági teljesítmény nem stagnált, hanem 0,2 százalékkal elmaradt a harmadik negyedévitől. Ehhez a felhasználás oldaláról nagyban hozzájárult, hogy az elmúlt évben gazdasági növekedés fő hajtóerejének számító lakossági fogyasztás a negyedik negyedévben nem érte el az előző háromhavit.  

A számok azt mutatják, hogy Németország a múlt évben, s azon belül annak utolsó negyedévében veszített az euró-övezeten belül elért pozícióiból, mivel a közös valutát használó országok gazdasági teljesítménye – a harmadik negyedévi 0,3 százalék után – október és december között további 0,1 százalékos növekedést ért el és összességében a németországi mintegy kétszeresét kitevő, 3,5 százalékos éves gazdasági növekedést tett lehetővé. 

A GDP múlt év negyedik negyedévi visszaesése kézzelfogható közelségbe hozta a korábbi félelmek beteljesülését, a recesszió németországi megjelenését. Amelyről akkor beszélünk, ha két egymást követő negyedévben 

folyamatosan csökken a gazdaság teljesítménye. Most ez a helyzet: Európa vezető nemzetgazdasága 2023 első negyedévben várhatóan tovább zsugorodik; ezzel szemben a tavasztól ismét enyhén emelkedő tendencia valószínűsíthető. 

Világgazdaság: a Nemzetközi Valuta Alap felfelé módosította idei növekedési előrejelzését

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) január végén nyilvánosságra hozott előrejelzésében a világgazdaság 2023. évi növekedési előrejelzését 2,9 százalékra emelte, ami 0,2 százalékponttal magasabb az októberi előrejelzésnél. Ez lassúbb a múlt évi 3,4 százalékos bővülésnél, de a jövő évben 3,1 százalékra újra gyorsulhat. Ezen belül az euró-övezetre vonatkozó növekedési előrejelzés – a múlt évi 3,5 százalék után – ez évre 0,7, a jövő évre pedig 1,6 százalék; azaz jóval alacsonyabb a világgazdaság egészére vonatkozó várakozásnál. 

Az átlagot jóval meghaladó, 6,1, illetve 5,2 százalékos növekedési dinamika várható Indiában és Kínában; ugyanakkor a kockázati tényezők közé tartoznak a kínai fellendülés megtorpanása, az ukrajnai háború eszkalálódása, valamint a feltörekvő és fejlődő gazdaságok növekvő adósságproblémái.

Az IMF várakozásai szerint a globális fogyasztóiár-infláció idén 6,6 százalékra lassul, ami 0,1 százalékponttal magasabb az októberi előrejelzésnél, de alacsonyabb a 2022. évi 8,8 százaléknál. 2024-re további lassulást, 4,3 százalékos inflációt jósolnak az IMF szakértői, akik szerint az országok több mint 80 százalékában az idén várhatóan alacsonyabb lesz az infláció a múlt évinél. A pénzügyi piacok ingataggá válhatnak, az orosz agresszió által kiváltott nemzetközi feszültségek pedig a globális rendszer széttöredezéséhez vezethetnek, megnehezítve az államok közötti együttműködést, idézi a BloombergPierre-Olivier Gourinchast, az IMF vezető közgazdászát. 

A németországi várakozások óvatos derűlátásra utalnak

A német közgazdász-társadalom ma már messze nem olyan borúlátó az idei gazdasági kilátásokat, mint a múlt év nyarán és őszén, az Ukrajna elleni orosz agresszió utáni első hónapokban volt. Mivel az állam a magánháztartásoknak és a vállalatoknak milliárdos könnyítéseket nyújt az energiaköltségek meredek emelkedése miatt, a közgazdászok többsége enyhe gazdasági növekedésre számít az idei évben.

Stefan Schneider, a Deutsche Bank Research vezető közgazdásza arra számít, hogy a GDP az első negyedévben mintegy 0,25 százalékkal csökken az előző negyedévhez képest, „így Németországban végül mégiscsak technikai recesszió alakulhat ki". Ez azonban „valójában csak egy technikai recesszió lenne - azaz két egymást követő negyedévben csökkenő GDP -, és nem a növekedés visszaesése, amitől egészen a közelmúltig tartottak".

Alexander Krüger, a Hauck Aufhäuser Lampe Privatbank vezető közgazdásza szerint „bár a gazdasági teljesítmény csökkent, a gazdasági összeomlás elmaradt". Mindazonáltal nincs ok a növekedési eufóriára. „A strukturális gyengeségek súlyosbodása arra utal, hogy a jólét csökkenése még évekig fennmarad. Úgy tűnik, hogy a német gazdaság még jó ideig elmarad a többi ország gazdaságától."

Michael Grömling, a kölni IW gazdaságkutató intézet szakértője a VDI-Nachrichten, a német mérnöki egyesülés hetilapja részére írt vendégcikke szerint a legutóbbi pozitív hírek ellenére továbbra is jelentős gazdasági kockázatokkal kell számolni. 

A német gazdaság megítélése az elmúlt hónapokban drámaian megváltozott. Míg nem is olyan régen még mély aggodalom volt a 2023-as gazdasági fejlődéssel kapcsolatban, az utóbbi időben a pozitív hírek domináltak. Kezdetben a többszörös bizonytalanságok és az ukrajnai orosz inváziót követő hatalmas áremelkedések ellenére 2022 nem alakult olyan rosszul - elvégre a gazdasági növekedés megközelítette a 2 százalékot, s így kissé a 2019-es teljesítményt ismét meghaladta.

Mindazonáltal a gazdaság nem áll széles alapokon. A termelés szintjén a 2022-es pozitív impulzusok kizárólag a szolgáltatási szektorból - például a kereskedelemből és a vendéglátóiparból - érkeztek. A hosszú ideig tartó, a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások után jelentkező felzárkózási hatások magyarázzák a szolgáltatások fellendülését – a vásárlóerőnek az infláció miatt elszenvedett romlása ellenére. Az ipar teljesítménye 2022-ben stagnált, és az IW a közeljövőre sem vár erősebb javulást. Az építőipar egymás után a második recessziós évet könyvelhette el és az idei évre vonatkozó kilátások is meglehetősen borúsak.

Ez idő szerint számos mutató arra utal, hogy az ellátási láncokban jelentkező szűk keresztmetszetek és zavarok jelentősen enyhültek. Az energiaárak is érezhetően csökkentek, és a gázhiány veszélye is egyre kisebb. Nem szabad azonban elhamarkodottan arra a következtetésre jutni, hogy Németországban megszűnt volna a termelési zavarokkal szembeni általános sebezhetőség.

Kétségtelen, hogy a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet által február elején nyilvánosságra hozott adatok alátámasztják az iparvállalatokat sújtó anyaghiány mérséklődésével kapcsolatos tapasztalatokat: a legutóbbi, januárban készült felmérés eredményei szerint az Ifo által megkérdezett vállalatok már csak 48,4 százaléka számolt be szűk keresztmetszetekről, szemben a decemberi 50,7 százalékkal. Érdemes megjegyezni, hogy ez az arány a megelőző hónapokban még magasabb volt, 2022 nyarán meghaladta a 70 százalékot, így valójában egy több hónapja tartó javulásról van szó. 

Az egyes ágazatok közül 

• az adatfeldolgozó berendezéseket gyártók körében ötből még mindig minden negyedik,
• a gép- és berendezésgyártásban, valamint az autóiparban négyből három vállalat, míg 
• a villamosipari termékeket gyártók körében a vállalatok több mint háromötöde 

számolt be szűk keresztmetszetekről a nyersanyagok és az előgyártmányok beszerzése területén. 

Amiben figyelemre méltó, hogy a német iparnak a GDP-hez való hozzájárulása szempontjából legfontosabb ágazatokról van szó. Mindemellett pozitívumként értékelhető, hogy az ellátási láncok szűk volta miatti alapanyag- és előgyártmány-hiánnyal küzdő vállalatok aránya az élelmiszer- és az állatitakarmány-gyártók, valamint a vegyipari vállalatok körében jóval alacsonyabb, meg sem közelíti a csaknem 50 százalékos ipari átlagot, azaz alig haladja meg a 30, illetve a 25 százalékot. 

A kölni IW gazdaságkutató intézet szakértőjének a mérnöki szövetség hetilapjában megjelent, már idézett írása szerint a világjárvány miatti kínai termelési problémák ismét lassíthatják a világgazdaság ütemét. Az energiaellátás 2023-ban és azon túl sem biztosított véglegesen; továbbra is súlyos geopolitikai kockázatokkal kell számolni. Ez azt jelenti, hogy továbbra is fennáll a hirtelen energiaár-kiugrásokból eredő magas infláció és a fogyasztás szintjén a kiszámíthatatlanság kockázata. A tavalyihoz hasonló erős felzárkózási hatások nem fognak ismét előfordulni. A legjobb esetben is az állami támogatás tartja a fogyasztást a már elért szinten úgy, hogy a reményt az erős munkaerőpiac táplálja.

A munkaerőhiány messze a termelési problémák messze a legfontosabb oka - jelenleg a német cégek közel 80 százaléka szenved ettől, különösen az építőiparban. A vállalatok 60 százaléka számol azzal, hogy a bizonytalan energiaellátás és a magas energiaárak miatt az üzleti folyamatok zavart szenvednek; több mint 40  százalék pedig nem számít arra, hogy a logisztikai problémák és a szűk keresztmetszetek miatt a termelési tevékenységek visszatérnek a normális kerékvágásba. Emellett a kibertámadások is egyre nagyobb veszélyt jelentenek a termelési folyamatokra.

A szövetségi kormány nem tart a gazdaság visszaesésétől

A szövetségi kormány 2023-ra a bruttó hazai termék 0,2 százalékos növekedésével számol. A gazdasági lendület lassulása a 2022/23-as év fordulóján valószínűleg rövidebb és enyhébb lesz, mint ősszel még várták - derül ki a szövetségi kormány január utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott éves gazdasági jelentéséből. Mint Robert Habeck, zöldpárti gazdasági és klímavédelmi miniszter fogalmazott: „idén nem lesz mély gazdasági visszaesés, a legrosszabb forgatókönyveket elhárítottuk”.

A vállalkozások és a fogyasztók hangulata egy ideje javul. A nürnbergi székhelyű GfK piackutató cég szerint a fogyasztói hangulat már az egymást követő negyedik hónapban emelkedett, s – mint Rolf Bürkl, az intézet szakértője fogalmazott - „bár a szint még mindig nagyon alacsony, a pesszimizmus az utóbbi időben enyhült". A müncheni gazdaságkutató intézet által az üzleti légkör alakulására számított Ifo-index januárban 1,6 ponttal 90,2 pontra emelkedett, ami - a GfK által vizsgált fogyasztói hangulathoz hasonlóan - negyedik hónapja tartó hangulatjavulást jelez a gazdaság szereplői körében. 

A növekedés dinamikája több éven keresztül alacsony marad

Neves közgazdászok néhány nappal a kormány gazdasági jelentése után nyilvánosságra hozott és a DPA hírügynökség által összegyűjtött hosszabb távra szóló előrejelzései szerint a német gazdaság egy több évig elhúzódó gyönge növekedési időszak előtt áll. A berlini DIW, a kieli IfW, az esseni RWI és a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet szakértői egyetértenek abban, hogy a német gazdaság éves gazdasági növekedési üteme középtávon egy százalék alatt marad, ami jóval alacsonyabb az elmúlt harminc év átlagánál. 

„A németországi gazdasági növekedés ebben az évtizedben valószínűleg jóval gyengébb lesz, mint a gazdaságilag állítólagosan sikeres 2010-es években volt" - mondta Marcel Fratzscher, a DIW elnöke. Hozzátéve, hogy „Németország gazdasági potenciáljának gyengülése saját hibáinak köszönhető és kevés köze van az ukrajnai háborúhoz vagy a koronavírus-járványhoz."

Az, hogy a német gazdaság potenciális növekedése ebben az évtizedben valószínűleg 1,0 százalék alá csökken, Fratzscher szerint főként a demográfiai okok és a szakképzett munkaerő hiányának tudható be. „Ha az átalakulási folyamat vontatottsága dezindusztrializációhoz vezet, akkor a növekedési potenciál még jobban csökkenhet.”

Németország az elmúlt 20 évben négy nagy gazdaságpolitikai hibát követett el – mondta a DIW elnöke. Aki a legnagyobb kudarcként az „eddig kudarcot vallott ökológiai átalakulást bírálta, amely oda vezetett, hogy Németország túlságosan függ a fosszilis és nagyon drága energiaimporttól, és elaludta a fenntartható és innovatív technológiákra való áttérést".

Fratzscher szerint a második hiba a túlzott bürokrácia és azon sajátos érdekek túlsúlya, amelyek akadályozzák a magánberuházásokat. „A harmadik hiba az állami beruházások hiánya”, aminek a hatása az oktatási rendszer romlottságában és az infrastruktúra nem megfelelő voltában ölt testet. A negyedik gyenge pont pedig a szakképzett munkaerő hiánya, ami az elkövetkező években jelentősen súlyosbodni fog, és számos vállalat számára egzisztenciális fenyegetést jelent.

Stefan Koots, a kieli IfW világgazdasági intézet elnöke szerint „az elmúlt harminc évben átlagosan 1,4 százalékos volt az éves növekedési ütem". Az IfW középtávú előrejelzése szerint 2027-re ez 0,7 százalék alá csökken.

És „ez még nem a végállomás" - mondta Kooths. Aki szerint „ez azt jelenti, hogy amit az elmúlt évtizedekben megszoktunk, az viszonylag rövid időn belül a harmadára fog zsugorodni. Ennek oka a demográfiai fejlődés." Egy idős társadalom általában kevésbé képes alkalmazkodni az új technológiákhoz - mondta. „Ez újabb kihívást jelent a termelékenység fejlesztésére nézve."

Kooths arra számít, hogy a klímasemleges energiaellátásra való átállás különösen nagy összegekbe fog kerülni a vállalatoknak. Emellett az is „jelentős elosztási konfliktusokat okoz, hogy a baby boomer generáció nyugdíjba vonul". 

Az esseni RWI gazdaságkutató intézet értékelése sok hasonlóságot mutat a kielivel: „Az elmúlt két év válságai gyengítették a német gazdaság növekedését, de az a következő években mindenképpen visszaesett volna" - mondta Torsten Schmidt, az intézet elnöke. 

Az RWI középtávú előrejelzése szerint a potenciális kibocsátás növekedése az idei 1 százalékról 2027-re várhatóan 0,6 százalékra csökken. „Ennek megfelelően a bruttó hazai termék várható növekedési üteme is valószínűleg csökkenni fog" - mondta Schmidt, aki szerint „a fő ok a munkaerő-potenciál csökkenése". A fosszilis energiától való elszakadás magas költségeivel kapcsolatban „azt is feltételezzük, hogy a tőkeállománynak a klímapolitikai célok eléréséhez szükséges átalakítása visszafogja a termelési potenciál növekedését".

A müncheni Ifo intézet várakozásai szerint normális körülmények között a német gazdasági teljesítmény növekedési üteme az évtized végére körülbelül fél és háromnegyed százalék között alakul. „A német gazdaság a különböző válságok nélkül is lassú, azaz gyöngébb növekedési pályára állna" - mondta Robert Lehmann, az Ifo szakértője.

A baby boomer generáció elhagyja a munka világát, s mivel egyre kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra, az idősebb generáció nyugdíjba vonulását már nem lehet kompenzálni. „Ez azt jelenti, hogy a szakképzett munkaerő már most is megfigyelhető hiánya az elkövetkező években tovább fokozódik.” Lehmann emellett további akadályt lát a drága energiában. Ezen túlmenően azonban a koronavírus-járványból új lehetőségek is kinőhetnek vagy talán már ki is nőttek. Ilyen lehet a digitalizáció felgyorsulása, „amely legalább részben enyhítheti a demográfiai változások terheit".

Az Ifo szakértője szerint a demográfiai változások és a gyengébb növekedés serkenti az inflációt: „Az átmeneti időszakban, amikor a baby boomerek nyugállományba vonulnak, a fogyasztási kedvük kezdetben meglehetősen stabil marad”. De az is előfordulhat, hogy „a majdani nyugdíjas generáció magas megtakarításai a fogyasztás jelentős fellendüléséhez vezetnek", már pedig a termelési lehetőségek és a gazdasági növekedés ennél alacsonyabb volta „középtávon jelentős áremelkedéshez vezethet."

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock