Tavaly nyáron indította útnak egy ősi tűzistenség után Csu-Zsungra keresztelt, korszerű roverjét szállító rakétáját a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA). A nagy utazást követően a marsjárót hordozó leszállóegység végül is magyar idő szerint május 15-én huppant le a „negyedik” bolygó talajára. A Tienven-1 nevű misszióban (a rakéta,) a rover és a leszállóegység mellett egy keringőegység vesz részt.

Miután a Csu-Zsung legördül a Mars felszínére, a helyi kőzetek összetételének tanulmányozása mellett az lesz a teendője, hogy némi vízjég után kutasson a környéken. A hatkerekű jármű a NASA egyik roverjével sem fog összeütközni, ugyanis tőlük távol, a Mars Utopia Planitia nevű síkságán fog nekivágni a vizsgálódásnak.  

A nagyjából a Spirit és az Opportunity marsjárókkal azonos méretű gép számára a fedélzetén található hat eszköz – konkrétan két panoráma kamera, egy talajátvilágító radar, egy mágnesesmező-detektor, egy, a helyi kőzetek szétporlasztására alkalmas lézer, és egy klímaelemző műszer – teszi majd lehetővé a tudományos munkát.

A kínai keringőegység ezalatt továbbra is a küldetés aktív szereplője marad, és a Mars körül bolyongva ez a berendezés fog kommunikációs összeköttetést biztosítani a rover és a földi irányítóközpont között.

Kína egyébként az Egyesült Államok után a második nemzet, amely egy rovert le tudott helyezni a Mars felszínére. Érdekesség, hogy ennek ellenére a NASA, a Szovjetunió, az ESA, India és az Egyesült Arab Emírségek után a távol-keleti állam "csak" a hatodik entitás, amely valamilyen űreszközt a vörös bolygó körüli keringési pályára tudott állítani.