Egy Hermeus nevű, georgiai légiközlekedési startup bejelentette, hogy hiperszonikus repülőgép-hajtóművének továbbfejlesztéséhez szerződést kötött az Egyesült Államok Légierejével. A dokumentum tulajdonképpen az elnöki különgép (Air Force One) egyik majdani „szívének” megépítésével bízza meg a vállalkozást.

A motor akár Mach 5-ös (6125 kilométer per órás) sebességre is felgyorsíthatja majd a rangos gépmadarat, amellyel így az USA elnöke New Yorkból Londonba a jelenlegi 7 óra helyett akár 90 perc alatt is eljuthat(na).

A bizonyos fejlettségi fokon már le is tesztelt szerkezet teljesítményének titka a kombinált ciklusú turbóventilátoros kialakítása, amely egy normál turbóventilátoros, valamint egy torlósugaras hajtóművet egyesít magában. A normál turbóventilátoros motor az elöl beszívott, hátul pedig a kipufogógázokkal együtt erőteljesen kifújt levegővel generál tolóerőt a repülő számára. A torlósugaras hajtómű csak még több levegőt gyömöszöl a motorba, és így a tolóerőt is növeli. A bökkenő csak annyi, hogy a torlósugaras hajtóművekben nincs mozgó alkatrész, a kompressziót az elölről nagy sebességgel beérkező levegő hajtóműben való összesűrűsödése okozza. Ez annyit jelent, hogy a repülőnek már alapból hasítania kell, hogy a torlósugaras motor működésbe léphessen.

Egy kombinált ciklusú motorral felszerelt repülőgép szokványos társaihoz hasonlóan a hajtóművet turbóventilátoros módra állítva szállhatna fel a kifutópályáról a fellegekbe, ahol aztán torlósugaras üzemmódra váltva megtöbbszörözhetné a sebességét. Amikor landolásra kerül a sor, ismét vissza lehetne állítani turbóventilátoros állapotba a szerkezetet.

A megbízás ütemezése egyébként meglehetősen furcsa, hiszen még a soron következő elnöki különgép is csak 2024-ben fog szolgálatba lépni. Az Air Force One szerepét egy átalakított Boeing 747-es fogja betölteni, és ha minden jól megy, minimum 30 évig nem is fog visszavonulni. Mind ennek fényében nem lenne csoda, ha a Hermeus technológiája egyéb vadonatúj modellekben már sokkal korábban felütné a fejét.