Októberben mind a termelés, mind az export mennyisége 17 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, melynek nyomán az első tíz havi termelés – 3,47 millió darab – 1, ezen belül az export – 2,70 millió darab – 4 százalékkal növekedett a 2023 január és október közöttihez képest.

Az újonnan értékesített autók száma októberben 6, ezen belül a hazai gyártásúaké 9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – ez kellett ahhoz, hogy az első tíz havi mutató – 2,35, illetve 1,61 millió darab – az előző évi szinten alakuljon. Azt ne haladja meg, de is maradjon el attól. A Németországban az első tíz hónapban kibocsátott külföldi autók száma – 740,2 ezer darab – egy százalékkal kevesebb a 2023 első tíz havinál.

Az elektromos – 464,2 ezer darab -, ezen belül a tisztán elektromos meghajtású BEV-típus – 311,9 ezer darab - értékesítése nagyfokú, 18, illetve 27 százalékos visszaesést mutat. A tisztán elektromos meghajtásúaknál elszenvedett drámai csökkenéshez képest szépségtapaszt a PHEV-típusú járművek – 152,2 ezer darab – 9 százalékos bővülése jelent, az előző év első tíz havihoz képest.

A szakmai szövetség felmérése az ágazat helyzetéről, kilátásairól

A német gazdaság, s azon belül a feldolgozóipar válsága idején, néhány nappal Christian Lindernek, az FDP elnökének a pénzügyminisztérium éléről történő elbocsátása és a „közlekedésilámpa-koalíció” ennek nyomán kialakult felbomlása után különösen figyelemre méltó lehet az a felmérés, melyet a Német Autóipari Szövetség (VDA) október folyamán készített, s amelynek az eredményeit november első napjaiban hozta nyilvánosságra.

Azon persze el lehet gondolkozni, hogy egy 145 autóipari középvállalat körében végzett felmérés mennyiben tekinthető reprezentatívnak, s annak konkrét eredményei mennyiben tükrözik az ágazat véleményét - a felmérésből kirajzolódó megállapítások és tendenciák azonban vélhetően valósághű képet festenek a német ipar egyik vezető ágazata helyzetéről, működése feltételeiről.

A felmérésben részt vevő minden második válaszadó (50 százalék) számára az idei év eddigi gazdasági fejlődése elmaradt a várakozásoktól, további 19 százalék pedig az amúgy is rossz várakozásait látja megerősítve. A válaszadók mindössze 5 százaléka válaszolta azt, hogy az idei eredmények meghaladják az előzetes várakozásaikat, míg a vállalatok negyede a várakozásának megfelelően teljesített.

A kilátások is borúsak: 2025-re vonatkozóan a megkérdezett vállalatok mindössze 17 százaléka számít javulásra az idei évhez képest, 45 százalék arra számít, hogy a helyzet többé-kevésbé változatlan marad, míg tízből négy vállalat (38 százalék) úgy véli, hogy a fejlődése a jövő évben várhatóan tovább romlik.

Az autóipar közép- és kisvállalatai számára a rendelésállomány alakulása egyre nagyobb problémát jelent: háromból két vállalat (65,5 százalék) azt nagy vagy nagyon nagy kihívásként említette. Azaz: az általános gazdasági fejlődést, valamint az európai autópiac gyöngeségeit egyre inkább megérzik a német autóipari vállalatok. Szó nincs már a korábbi évek magas rendelésállományáról, azt teljes mértékben sikerült ledolgozni.

Hildegard Müller, a VDA elnöke szerint „a beszállítóipar és különösen a számos középvállalat kulcsfontosságú tényező a német autóipar sikeres átalakulásában. A gyenge kereslet azonban a telephelyi feltételekkel együtt egyre inkább mérgezővé válik különösen az ipari kkv-k számára. Ezért még fontosabb, hogy a politikai keretfeltételek támogassák őket - ahelyett, hogy további terhekkel sújtanák őket.

Tény, hogy a beszállító cégek termékeikkel nemzetközileg versenyképesek, de a telephely jelenleg sok cég számára nem az. A politikusoknak végre a problémák okaival kellene foglalkozniuk. Konkrétan ez azt jelenti, hogy versenyképes energiaárakra, következetes bürokrácia-csökkentésre, infrastrukturális beruházásokra, a szakképzett munkaerőhiány elleni intézkedésekre, valamint olyan nemzetközi kereskedelmi és nyersanyag-megállapodásokra van szükség, amelyeket gyorsan és széles körben kell megkötni.”

A beszállítók az utóbbi időben azzal is szembesültek, hogy a banki finanszírozáshoz való hozzáférésük jelentősen megnehezült - folytatta a VDA elnöke. „A bankok javíthatnak a helyzeten, ha differenciáltabban tekintenek az autóipari ágazatra. A beszállítók körében számos sikeres átalakulási modell létezik.”

A felmérés eredményei szerint a beruházási aktivitás az autóiparban továbbra is gyenge, minthogy az üzleti várakozások kedvezőtlen alakulása folytán a vállalatok egyre inkább visszafogják a beruházásokat. A felmérésben részt vevő vállalatok közül tízből hét (69 százalék) nyilatkozott úgy, hogy elhalasztja, áthelyezi vagy törli a Németországban tervezett beruházásait. Ezen belül

• nagyjából minden negyedik vállalat (23 százalék) tervezi a beruházások külföldre történő áthelyezését, ami a felmérés fél évtizedes történetében a legalacsonyabb érték. (A legutóbbi, 2024 májusában végzett felmérésben ez az arány 37 százalék volt.) A jelenlegi felmérés szerint a beruházások áthelyezésének célpontjai Ázsia, az EU és Észak-Amerika (ebben a sorrendben). 
   
• A tervezett beruházásokról való lemondást tervező vállalatok aránya az eddigi legmagasabb szintre került, megközelíti 20 százalékot. 
   
• Ezzel szemben a vállalatok egyetlen százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi helyzetre való tekintettel (vagy annak ellenére – a szerk.) növelni kívánja hazai beruházásait. A németországi beruházási tevékenységet jelenleg mindenekelőtt a jelenlegi értékesítési helyzet és az értékesítési várakozások alakulása befolyásolja.

A felmérés szerint jelentősen csökkent a szakképzett munkaerőhiánytól szenvedő vállalatok aránya. Jelenleg a vállalatoknak csak 37 százaléka panaszkodik erre, ami jelentős csökkenést mutat minden korábbi felméréshez képest. Ennek megfelelően csökkent azoknak a vállalatoknak az aránya is (26 százalék), amelyek azt állították, hogy nehézségekbe ütközik a szakképzett munkaerő iránti rövid és középtávú igényük kielégítése. A számok riasztók, mivel azt mutatják, hogy a gyenge általános gazdasági fejlődés, különösen az iparban, a munkaerőpiacon is tükröződik.

Több mint minden második megkérdezett vállalat (54 százalék) egyenesen létszámcsökkentést tervez, 14 százalék a foglalkoztatottság növelésében gondolkodik, míg 32 százaléknál a foglalkoztatottsági adatok változatlanok maradnak.

A vállalatok 69 százaléka tervez hatékonyságjavító programokat a jelenlegi gazdasági helyzetre és a középtávú értékesítési várakozásokra reagálva. 59 százalékuk szerkezetátalakítási intézkedésekre összpontosít, 29 százalékuk pedig más ágazatokba való diverzifikálásra törekszik.

A felmérés tapasztalatai azt mutatják, hogy a heteken belül megalakuló új összetételű Európai Bizottság tevékenységének legfőbb prioritása a bürokrácia csökkentése kell, hogy legyen; az ezt a pontot megjelölő vállalatok aránya meghaladja a 90 százalékot. Ezt követi a versenyképesség javítása (63 százalék) és a jelentéstételi kötelezettségek enyhítése (62 százalék). A kkv-kra szabott támogatási programoknak a vállalatok 41 százaléka szerint kell prioritást kell élvezniük.

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet októberi felmérése szerint - a VDA-hoz hasonlóan - a német autóipari cégek az egy hónappal korábbinál lényegesen rosszabbul értékelik aktuális üzleti helyzetüket, a vonatkozó mutató az előző havi -14,5 pontról -27,5 pontra mérséklődött. A cégek azonban kevésbé pesszimisták a következő hónapokat illetően, amennyiben az üzleti várakozások mutatója a szeptemberi -31,8-ről októberben -27,9 pontra emelkedett.

Az Ifo felmérése szerint – megerősítve a VDA jelentését – a vállalatok első számú gondja a hazai és a külföldi megrendelések hiánya. A jelenség a cégek 44,3 százalékát érinti, ami több mint négy százalékponttal alacsonyabb ugyan a feldolgozóipar 47,7 százalékos mutatójánál; ugyanakkor utoljára 2020 júliusában volt ilyen magas, azaz kedvezőtlen ez az arány. Ráadásul az exportvárakozások ismét romlottak, a -32,8 pontos mutató szintén 2020 tavaszán, az első koronahullám idején volt ilyen alacsony. 

Az autóipar a digitális és ökológiai átalakuláshoz keres szakképzett munkaerőt

Az IW kölni gazdaságkutató intézet szakképzett munkaerő biztosításával foglalkozó kompetenciaközpontja (Kofa) friss tanulmánya szerint a német autóipar az ágazat válsága ellenére továbbra is akut szakmunkáshiánytól szenved. Átlagosan mintegy 10,3 ezer álláshely volt betöltetlen az iparágban 2023 júliusa és 2024 júniusa között úgy, hogy különösen a magasan képzett szakemberek iránt volt és van még kereslet.

Jurek Tiedemann, a tanulmány szerzője szerint a szakképzett munkaerő iránti nagy kereslet oka a mobilitás változásában és az új technológiák térnyerésében keresendő.  „Az iparágnak sürgősen szüksége van képzett munkaerőre a digitális és ökológiai átalakuláshoz”, ami olyan gazdaságilag zavaros időkben is érvényes, mint a mostani.

Mindazonáltal az autógyártás visszaesése ellentmondásos hatást gyakorolt a foglalkoztatásra. Bár 2023-ban csaknem 27 százalékkal kevesebb autót gyártottak Németországban, mint 2014-ben, az ágazatban foglalkoztatottak száma 767 ezer fővel 7 százalékkal még magasabb is volt 2023-ban, mint 2014-ben, és a 2019-es csúcs óta is csak minimálisan csökkent.

Az elektromobilitásra való áttérés, a külföldi telephelyekre való áttérés és a termelékenység növekedése ugyanakkor tömeges munkahelyvesztést okozott a német autóipari beszállítók körében, ahol a foglalkoztatottak száma a 2019-es 304 ezerről mára 270 ezerre csökkent. A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet felmérése szerint a megkérdezett beszállítók háromnegyede tervez költségcsökkentő intézkedéseket, s ezek csaknem fele munkahelyek leépítésével jár.

Termeléscsökkenés, létszámleépítés, vállalati bezárások

A Volkswagen nemrégiben bejelentette, hogy az alacsony kapacitás-kihasználtság és a magas költségek miatt már nem zárja ki a kényszerű elbocsátásokat, sőt az üzembezárásokat sem. Az üzemi tanács több tízezer munkahelyről beszélt, amelyek veszélyben vannak a jelenleg mintegy 120 ezer embert foglalkoztató VW alapmárkánál.

Mintegy 2 ezer dolgozót érint a rövidített munkaidő november közepén esedékes bevezetése a korábban a népszerű Fiestát gyártó, de a közelmúltban az elektromos autók gyártására átállított, néhány éve még csaknem 20, jelenleg mintegy 13 ezer főt foglalkoztató kölni üzemében. „Mi felkaroltuk az elektromobilitást, s most minden eladatlan autó problémát jelent”, idézte a DPA hírügynökség Benjamin Gruschkát, az üzemi tanács elnökét, aki arra kérte a politikusokat, hogy azok támogatásokkal ösztönözzék az elektromos autók vonzerejét.

Az ágazat válságára utal, hogy az autóipari beszállítóknak alkalmazottai, részvényesei, s persze a széles nyilvánosság szinte naponta szembesül létszámcsökkentésekről szóló hírekkel. A herogenaurachi székhelyű Schaeffler autóipari beszállító vállalat, melynek Szombathelyen és Debrecenben két magyarországi gyára is van, 4,7 ezer munkahelyet szüntet meg, ebből 2,8 ezret Németországban. A leépítés összesen tíz németországi, valamint öt további európai telephelyet érint, s ezekből kettőt teljesen bezárnak majd. A Robert Bosch 3,2 ezer munkahely megszüntetését tervezi az autóipari beszállítói ágazatban, a Continental a jövő év végéig összesen 7,15 ezer munkahely leépítését tervezi az adminisztráció és a kutatás-fejlesztés területén, míg a ZF Friedrichshafen világszerte 14, ezen belül Németországban 12 ezer állás leépítését tervezi. „Bertrandt, Brose, Vitesco, Mahle ... szinte végtelen a jelentős leépítések előtt álló vállalatok listája. …. Vagy fizetésképtelenné váltak, mint nemrégiben az autósülések ikonja, a Recaro”, sorolta a válság által érintett cégek listáját a Német Mérnöki Szövetség (VDI) lapja.

Peter Weißenberg, a mérnöki magazin cikkírója szerint az autóipar lefelé tartó spirálja az ágazatban dolgozó mérnökök jövőjét is veszélyezteti. Mint írja, „ennek oka, hogy a kutatásba és fejlesztésbe történő beruházások átlagosan 15 százalékkal csökkentek az egész iparágban”.

Nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy az e-mobilitásra való átállás, a belső égésű motorokkal működő autók értékesítésének az EU által célul tűzött majdani megszűnése és a különböző kormányzati intézkedések milyen irányban és tempóban folytatódnak-e. A VDI-magazin idézte Frank Schwopet, a hannoveri alkalmazott tudományok és művészetek főiskolája autóipari szakértőjét, aki szerint az ágazat, s annak termékeinek jövőjével kapcsolatos „ide-oda ingadozások” következménye végső soron „a vásárlástól való vonakodás”. Pedig más út nincs, mint ahogy Andreas Wolf, a Vitesco ügyvezetője fogalmazott: „A megváltozott piaci körülményekhez kell igazítanunk a struktúráinkat, hogy hosszú távon versenyképesek maradhassunk”. De éppen ez az, ami nehéz egy rendkívül változékony piacon.

Elnökválasztás az USA-ban, megbukott a német kormány

November első hetében két olyan esemény is történt, amelyek a német autóipar helyzetét és kilátásait nagyban befolyásolhatják.

Hildegard Müller, a VDA elnöke szerint „az Egyesült Államok Németország és Európa számára nélkülözhetetlen partner. A transzatlanti együttműködés mindkét fél számára rendkívül fontos, és az is marad, és a globális rend és stabilitás kulcsfontosságú tényezője - különösen a globális válság idején. A transzatlanti partnerség fenntartása és bővítése ezért ma és a jövőben minden partner legnagyobb törekvése kell, hogy legyen.

A német autóipar évtizedek óta jelen van és az ágazat sikeres résztvevője az Egyesült Államokban. Tavaly a német gyártók több járművet gyártottak az Egyesült Államokban, mint korábban bármikor úgy, hogy az ott gyártott több mint 900 ezer jármű felét exportálták. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok, mint autóipari telephely sokat profitál a nemzetközi kapcsolatokból és a német autóipar elkötelezettségéből. Amely mintegy 138 ezer embert foglalkoztat az Egyesült Államokban úgy, hogy ebből 48 ezren az autógyártóknál, 90 ezren pedig a német érdekeltségű beszállítóknál dolgoznak.

Az Egyesült Államok, mint értékesítési piac is fontos szerepet tölt be a Németországban működő autógyárak számára: 2023-ban mintegy 400 ezer Németországban gyártott személygépkocsit exportáltak az Egyesült Államokba, amely 2024 első felében a német személygépkocsi-export legfontosabb külföldi vásárlója volt; miközben a német beszállítók számára az Egyesült Államok Kína után a második legnagyobb exportpiac a világon.

„Az Egyesült Államok néhány éve egyre inkább a saját érdekeit helyezi előtérbe - és ez a tendencia valószínűleg tovább erősödik”, írja a Német Autóipari Szövetség elnöke. „Döntő fontosságú, hogy Németország és Európa úgy pozícionálja magát, hogy alapvetően biztonságosabbak, függetlenebbek és ellenállóbbak legyünk. Ezért mindenekelőtt saját feladatainknak kell megfelelnünk - minden területen.

Ugyanakkor Berlinnek és Brüsszelnek az Egyesült Államokkal együtt ismét jobban kell építenie a közös gazdaságpolitikai erőre; a globális kihívásokat csak együtt lehet leküzdeni. A globális válságok kezelésében hosszú távú és fenntartható döntésekre van szükség, amelyek központi jelentőségűek a jólét, a növekedés és a munkahelyek szempontjából az Atlanti-óceán mindkét oldalán. Meggyőződésem, hogy csak az erők egyesítésével - különösen gazdaságilag - tudjuk megteremteni a közös alapokat, amelyek a változó világszínpadon a jövőbeli normák és feltételek sarokkövei lehetnek. Csak egyesülve tudjuk teljesíteni közös érdekeinket és erősíteni befolyásunkat egy stabil világrend érdekében. És csak közös gazdasági térségként, a klímasemleges jövő átalakítási technológiáinak közös gazdasági tereként tudjuk globálisan és hosszú távon előmozdítani az éghajlatvédelmet, és így sikeresen megbirkózni az évszázad e feladatával.”

Az FDP-nek a szövetségi kormányból való távozása nyomán kialakult helyzet kapcsán Hildegard Müller hangsúlyozta, hogy „a rendkívül nehéz világ- és gazdasági helyzetben Németországnak olyan kormányra van szüksége, amely egységesen és komolyan veszi a kihívásokat. Az utóbbi időben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a "jelzőlámpa-koalíció" erre már nem képes. A szükséges kohézió egyre inkább megcsappant, a közös irány már alig látszott, a polgárok és a gazdaság körében egyre nagyobb a bizonytalanság. A fontos német érdekeket nemzeti, európai és nemzetközi szinten már nem lehetett megfelelően érvényesíteni. Ezért is helyes, hogy a koalíciós partnerek levonták a következtetéseket.

Az ukrajnai és a közel-keleti háborúk, Donald Trump választási győzelme, az új összetételű Európai Bizottság hivatalba lépése, a kereskedelmi kérdések nyitottsága Kínával, továbbá Németországnak a kormányzat gyöngeségéből adódó telephelyi nehézségei olyan szövetségi kormányt kívánnak, amely maximálisan cselekvőképes és megfelelően elszánt. Az erős német hang Európában is feltétlenül szükséges – Berlin mostanában itt is minden, csak nem vezető szereplő.

A VDA elnöke – a jövőbeni kormányzat vezető erejének posztjára igen esélyes CDU/CSU vezetőivel egyetértésben, a gazdaságpolitikai keretfeltételek mielőbbi újra fogalmazása reményében - támogatja, hogy mielőbb megtartsák az új választásokat. „Ebben a helyzetben Németország nem engedheti meg magának a további leállást. Olyan kormányra van szükség, amely felelősséget vállal, erősíti az országot, mint telephelyet, s ezáltal a nemzetgazdaságot és a növekedést, ezzel biztosítva a munka és a foglalkoztatás jövőjét.”

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock