Horváth Péter János előadásában kiemelte, hogy a dekarbonizációt úgy kell megvalósítani, hogy a folyamat ne veszélyeztesse az energiabiztonságot, azaz a gazdaság és a lakosság számára szükséges energia mindig rendelkezésre álljon - áll a MEKH közleményében.

Emlékeztetett, hogy az Európai Unió célja 2050-re a teljes klímasemlegesség elérése. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy az Unió nincs könnyű helyzetben, hiszen szénhidrogén-tartalékok hiányában az energiaátmenet során mindenképpen importra szorul, ami ellátásbiztonsági szempontból állandó kockázatot jelent.

Mint mondta, az Unió energiafüggősége az elmúlt húsz évben nem csökkent, sőt nőtt, ma közel 60 százalék ráadásul a szénhidrogének importfüggősége tekintetében a kontinensre egy beszállító, Oroszország magas dominanciája jellemző. Az energiaválság csak rávilágított az Unió energiaellátásának sérülékenységére – tette hozzá.

Kifejtette, hogy az energiaválság rövid távon komoly problémákat okoz, ugyanakkor hosszú távon növelheti az energiabiztonságot, hiszen felgyorsítja a diverzifikációs folyamatokat, az alternatív energiaforrások kutatását és felhasználását, csökkenti a keresletet, és ösztönzi az energiahatékony beruházásokat, azaz előmozdítja a dekarbonizációt.

A hazai folyamatokról szólva a MEKH elnöke rámutatott, hogy Magyarország energiafogyasztása 2014 óta 15 százalékkal nőtt, ami az ellátásbiztonság szempontjából nem kedvező. Bár klímaszempontból sokat javult az energiamix, az importfüggőségünk még mindig magas, 50-70 százalék között mozog, ezért hazánk a nagyon sérülékeny országok között van, különösen abból a szempontból, hogy a kőolaj és a földgáz kizárólag orosz forrásból származik. Az energiaimport kiadások GDP-hez viszonyított értéke, ami 2021-ig 2-7 százalék közötti sávban mozgott, a 2022-es évben várhatóan a 10 százalékot meghaladja – hívta fel a figyelmet.

Ezért fontos, hogy olyan energiaszabályozásban gondolkodjunk, ami nemcsak segít átvészelni a nehéz időket, hanem a mostani energiaválságot hasznunkra fordítja – mondta a MEKH elnöke.

Horváth Péter János kifejtette, az ország földgázkitettsége lakossági fűtés tekintetében a legmagasabb (50%), de ezen a területen jelentkezik a legnagyobb energiamegtakarítási potenciál is, amit az az energiafelhasználás tudatos mérséklésével, az energiahatékonyság növelésével és a megújulók használatának ösztönzésével tudunk kiaknázni.

Mint mondta, az ipari szektor energiahatékonyságának növelése a versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú, hiszen az szerez előnyt, aki egységnyi GDP-t kevesebb energia felhasználásával állít elő. Ezen a területen a hatékonyságnövelés egyik fontos eszköze az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer újbóli élesítése, - ami mostani inaktív állapotában is jelentős megtakarítási értékeket produkál, - valamint az EKR-megtakarítások tőzsdei kereskedelmének bevezetése, ami nagyobb teret kínál mindazoknak, akik energiahatékony beruházásokban gondolkodnak. Hozzátette, mind a lakossági, mind az ipari szektor számára a jelenleginél erősebb energetikai szakértői háttér kialakítására van szükség, amely tanácsadással segíti a beruházások megvalósítását.

A villamosenergia-termeléssel kapcsolatban a MEKH elnöke kijelentette, hogy a hazai ellátásbiztonságot kizárólag áramimportra alapozni nem szabad. Mint mondta, Paks I. élettartamát a lehető leghosszabb ideig meg kell hosszabbítani, Paks II. megépítése az ellátásbiztonság szempontjából nélkülözhetetlen, és emellett 2-3 új földgáztüzelésű csúcserőműre is szüksége lenne a rendszernek, hiszen az újraiparosításnak köszönhetően 2030-ra a hazai csúcsigény a mostani 7 ezer MW-ról várhatóan 10 ezer MW fölé nő.

A MEKH elnöke ugyanakkor rámutatott, hogy a nem szabályozható naperőművekre is nagy szükség van, de a megújulók integrációjához fokozni kell a rendszer rugalmasságát, legyen szó akár villamosenergia-tárolásról, akár aggregátorokról vagy más piaci megoldásokról. 

Mint mondta a MEKH, minden előremutató kezdeményezést támogat, ezért bátorítja a piaci szereplőket, hogy éljenek a lehetőséggel használják ki a tesztkörnyezet intézményét, ahol a bevezetni kívánt energetikai innovációk védett környezetben, élesben tesztelhetők.

Forrás: MEKH

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock