„Az, hogy a termelővállalatok számára mit jelent az árfolyam ilyen jelentős emelkedése, nagyban függ attól, hogy milyen piacokra dolgozik az adott cég, hogyan, honnan és milyen pénznemben fizetve szerzi be az alapanyagait, illetve ő maga milyen devizában értékesíti a termékeket” – foglalja össze Simonyi Tamás, a KPMG szenior igazgatója.
A szakember szerint tehát nem fekete fehér az a kérdés, hogy az euró árfolyamváltozása milyen hatással bír a magyarországi vállalatok pénzügyi közérzetére. „Kezdetben tapasztalhatunk némi pozitív hatást is, hiszen azok a vállalatok, amelyek euróban számláznak, rövidtávon bevételnövekedést könyvelhetnek el. Viszont ezek az előnyök sem tartanak sokáig” – mondja.
„A pénz árfolyamromlása és az infláció egymást gerjesztő folyamatok. Ahogy az infláció emelkedik, úgy nőhet meg a pénz értékcsökkenésének mértéke, de ez a hatás visszafelé is működik. Ezért a folyamat megállítása nagyon komplex állami beavatkozást igényelne, ám ez magában foglalhat népszerűtlen intézkedéscsomagot is“ – fejti ki Simonyi Tamás. Magyarország inflációs politikájával kapcsolatban most nehéz lenne bármilyen konkrétumot megfogalmazni, de a jelenlegi események kereszttüzében beavatkozás nélkül aligha fog stabilizálódni az árfolyam, a forint javulása pedig egyelőre nehezen elképzelhető.
Mi vezetett odáig, hogy március 7-én átlépte az euróárfolyam a 400 Ft-os határt?
Több dologgal is számolnunk kell. Egyrészt az utóbbi években folyamatosan nőtt az euró forintban kifejezett értéke. Trendszinten tehát mindenképpen afelé haladtunk, hogy drágább lesz a valuta. Ám az ugrásszerű növekedésre kifejezetten nem számítottak az elemzők sem. „Ahhoz, hogy hétfő reggelre ennyire megugrott az euró ára, több tényező vezetett. A már említett infláció és a folyamatosan gyengülő forint mellett a külpolitikai hatások is hozzájárultak“ – emeli ki a szakértő. Az ukrajnai háború egyértelműen rontott a környező országok kockázati mutatóin is, ami a pénzpiacokra is begyűrűzött.
Az árfolyamot békeidőben is befolyásolja az inflációs ráták különbsége. Most, hogy Magyarország gazdasága - a járvány okozta gazdasági hatások miatt - nagyobb inflációt könyvelt el (ami meghaladja az euróövezetet jellemző mutatót), várható volt, hogy változni fog az euró árfolyama is forintban kifejezve.
Mit jelent ez a magyar iparvállalatoknak?
„A cégek arra számíthatnak, hogy kezdetben nőhetnek a bevételeik, amennyiben euróban számláznak. Ám pont az inflációra kifejtett hatás miatt, ezt a nyereséget hamar el kell költeniük a növekvő költségeikre, bérekre, energiaárakra, a beszállítóik megemelkedett díjaira. Hosszú távon nem fognak profitálni a magasabb árfolyamból, még úgy sem, hogy az országot átmenetileg versenyképesebbé tehetik az alacsonyabb költségmutatók a külföldi befektetők szemében“ – fejti ki Simonyi Tamás.
Azok a vállalatok pedig, amelyek forintban számláznak, viszont euróval fizetnek a beszállítóiknak, igen komoly kieséssel kell, hogy számoljanak. „Számukra lesz a leghamarabb érezhető az árfolyamnövekedés, hiszen már most szembesülniük kell azzal, hogy a rendeléseik forintban kifejezett értéke jelentősen megnőtt“ – teszi hozzá a szakértő.
Egyelőre azonban nehéz lenne hosszú távon elkönyvelni az euró kilövésének hatását. Sokkal fontosabb most az, hogy higgadt politikával mérsékeljék az inflációs hatást, mivel ez az öngerjesztő folyamat spirálba húzhatja a forintot. Annak pedig további káros következményei lehetnek a piacra nézve.
