A kancellár egy valamikor júliusban tett kijelentésével ellentétben, miszerint a mostani az elmúlt évtizedek egyik legjobb szövetségi kormánya, annak a közvéleményben elért támogatottsága egyelőre rendkívül korlátozott: teljesen vagy inkább a válaszadók mindössze 17 százalék ért vele egyet, miközben 71 százalék inkább vagy egyáltalán nem azonosul a kormányzat tevékenységével. 

Peter Matuschek, a felmérést végző Forsa Intézet kutatója szerint a CDU/CSU 26–27,5 százalékos támogatottsággal még mindig elmarad a februári választási eredményétől, az SPD 13–15 százalékos támogatottságáról nem is beszélve. 

Matthias Jung, a Forschungsgruppe Wahlen (választási kutatócsoport) vezetője szerint „a hangulat nagyon gyorsan javulhat – vagy romolhat”, ahhoz elegendő elegendő lehet például a hiteles intézkedések bejelentése.” Sok ember számára a gazdaság továbbra is a legfontosabb téma, és ezzel az Unió valójában pontokat szerezhetne, véli Jung. De „ha a kormány nem képes összefogni, együttműködni, a tárgyra koncentrálni, akkor nem tudja majd javítani a hangulatot.” Peter Matuschek szerint a Merz által bejelentett gyors változások eleve nem voltak reálisak – és ezt az emberek is tudják. „Kissé merész volt bejelenteni, hogy két hónapon belül megfordul a hangulat”, fogalmazott a Forsa kutatója. 

Aki szerint a gazdasági kilátásokat illetően továbbra is a pesszimista várakozások dominálnak. „Jelenleg a német állampolgárok 51 százaléka feltételezi, hogy az ország gazdasági helyzete tovább romlik, s csak 22 százalék gondolja, hogy az javulni fog.” Azaz: a felmérés inkább lefelé, mint felfelé mutató tendenciát jelez.  

Egy másik felmérés, a ZDF által nyilvánosságra hozott Politbarometer adatai szerint az 1.367 véletlenszerűen kiválasztott válaszadó 60 százaléka úgy véli, hogy a szövetségi kormány a 2029 tavaszi szövetségi választásokig hatalmon marad. Ezzel szemben 34 százalék nem számít arra, hogy addig is kitart, a többieknek pedig nem volt véleményük. 

A koalíciós légkört sokan feszültnek érzékelik az elmúlt hetek számos konfliktusa fényében: a válaszadók 55 százaléka meglehetősen rossznak értékeli azt, míg 35 százalék meglehetősen jónak tartja a kormánypártok közötti kapcsolatot. 

A koalíciós partnerek közötti nézeteltérések a szövetségi kormány teljesítményére is kihatnak: míg június végén a németek 60 százaléka volt elégedett a szövetségi kormány munkájával, ez a szám július utolsó dekádjára 49 százalékra mérséklődött. csökkent. A válaszadók 41 százaléka elégedetlen, szemben a június végi 31 százalékkal. A helyzet súlyosságára jellemző, hogy a korábbi „jelzőlámpás koalíció” nagyobb népszerűséget ért el hivatali időszaka azonos pontján. 

Csak egy szűk körben csökkentik az áramadót

A választópolgárok hangulatát nagyban ronthatja a kormánykoalíció azon döntése, mely szerint a villamosenergia-adó korábban kilátásba helyezett csökkentését költségvetési okokból először csak a feldolgozóipari vállalatok és a mezőgazdasági üzemek számára hajtja végre, ezzel szemben a kereskedelmet, a szolgáltatásokat és – az eredeti választási ígéretekkel ellentétben – a magánháztartásokat teljesen kihagyja abból. 

A villamosenergia-adó csökkentésének a magánszemélyekre történő kiterjesztése 2026-ban mintegy 5,4 milliárd euróval rontaná a költségvetés pozícióját, melynek finanszírozására a koalíciós partnerek egyelőre nem látnak lehetőséget. „Ha többet tehetünk a magánháztartásokért, akkor meg fogjuk tenni” – mondta Friedrich Merz kancellár, a CDU elnöke egy tévéinterjúban, de a villamosenergia-adó csökkentésének a lakosságra történő kiterjesztése egyelőre nem fog megtörténni.

A szövetségi kormány döntése heves bírálatot váltott ki a német gazdaságban, pontosabban annak az adócsökkentés által nem érintett ágazataiban. A Német Kereskedelmi Szövetség (HDE) és a Nagy- és Külkereskedők Szövetsége (BGA) közös levélben szólította fel a kancellárt, hogy az tartsa be ígéretét. 

A kereskedelmi szervezetek szerint az áramadót minden vállalat számára csökkenteni kell. Az új szövetségi kormány, amely a gazdaság teher-mentesítését tűzte zászlajára, megszegte ígéretét – áll a DPA hírügynökség által nyilvánosságra hozott levélben, mely szerint „az, hogy az új szövetségi kormány – ismét – csak az ipart tehermentesíti, csalódást keltő és érthetetlen”.

A levél kiemeli, hogy a kis-, a nagy- és külkereskedelem több alkalmazottat foglalkoztat Németországban, mint az autóipar, a vegyipar és a gépgyártás együttesen. „Az áramadó csökkentése mindenki számára szerepel a koalíciós szerződésben. Vállalataink erre álltak be. Most pedig több száz millió euró hiányzik az üzleti tervekből.” Ezáltal fontos beruházások maradnak el, figyelmeztetettek a HDE és BGA vezetői a kormányzat és a kormányzatban érdekelt pártok vezetői részére eljuttatott levélben.

A fogyasztási központok országos szövetsége hibának tartja, hogy a koalíció nem csökkentette az áramadót mindenki számára, ahogy ígérte. „Sok fogyasztó szenved a tartósan magas megélhetési költségektől” – mondta Ramona Pop, a szervezet elnöke. „A hangulat csak akkor fordulhat meg, ha a fogyasztók bizakodóvá válnak – ehhez pedig az áramköltségek csökkentésének világos jelére van szükség”. 

Az első félévben folyamatosan javult az üzleti hangulat…

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet mintegy 9 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet folytató vállalatra kiterjedő felmérése szerint a német gazdaság hangulata júniusban – alátámasztva a lassú élénkülés megjelenését és erősödését, immár a hatodik egymást követő hónapban tovább, a májusihoz képest 0,9 ponttal - 88,4 pontra, 2024 májusa óta a legmagasabb értékre emelkedett. „A német gazdaság lassan magabiztossá válik” – kommentálta a felmérés eredményét Clemens Fuest, az intézet elnöke.

Kétségtelen, az Ifo-index január és június között folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott. A helyzet ellentmondásosságára utal, hogy ezen belül az aktuális üzleti helyzet megítélése júniusban kis mértékben elmaradt az áprilisitól, ugyanakkor az üzleti várakozások megítélése figyelemre méltó mértékben, (azaz 3 ponttal) meghaladta a két-három, 5 ponttal a négy, s 6 ponttal az öt hónappal korábbit.   

A müncheni Ifo által számított üzleti légkör 2024 és 2025 júniusa között

(Indexértékek, 2015 = 100, szezonális hatásoktól megtisztítva)

Forrás: ifo Konjunkturumfragen.

A müncheni gazdaságkutató intézet július 25-én nyilvánosságra hozott jelentése szerint az üzleti légkör a németországi vállalatok körében júliusban némileg tovább javult: az üzleti légkör alakulását jelző Ifo-index a júniusi 88,4-ről 88,6 pontra emelkedett. A vállalatok júliusban valamivel elégedettebbek az aktuális üzleti tevékenység alakulásával, míg a várakozásaik változatlan szinten maradtak. A német gazdaság fellendülésének kilátásai továbbra is gyengék. 

Az egyes gazdasági ágazatok közül 

• a feldolgozóiparban emelkedett az ifo-index. A cégek a korábbinál érezhetően jobbnak ítélték meg az aktuális üzleti helyzetüket, s a várakozásaik is javultak, bár a megrendelések alakulása továbbra sem lendületes. A kapacitás-kihasználtság csak kis mértékben, 77,0 százalékról 77,2 százalékra emelkedett.
• A szolgáltatási szektorban romlott a hangulat. Az aktuális üzleti helyzet megítélése romlott és a várakozásokat is némileg lefelé módosították. Az IT-szolgáltatóknak nehézségekkel kellett megküzdeniük. A szállítmányozási és logisztikai szektor hangulata ugyanakkor pozitívan fejlődött.
• A kiskereskedelemben némileg romlott az üzleti légkör, ami a pesszimistább várakozásokra vezethető vissza. Az aktuális helyzet megítélése kissé javult, de továbbra sem kielégítő.
• Az építőiparban tovább emelkedett az üzleti légkörre vonatkozó jelzőszám, mert Mind az aktuális helyzet megítélése, mind a várakozásoké javult, a megrendelések hiánya azonban továbbra is komoly problémát jelent.

Az ifo által kimutatott exportvárakozások júniusban kissé visszaestek a májusihoz képest. „Az Egyesült Államok vámfenyegetései még mindig nem kerültek le a napirendről. Az EU és az USA közötti megállapodás még várat magára” – mondta Klaus Wohlrabe, az ifo kutatásvezetője, hangsúlyozva, hogy „ez a bizonytalanság mérsékli az exportőrök várakozásait.”

…de tovább emelkedett a vállalati csődök száma

A Creditreform becslése szerint Németországban az év első felében 9,4 százalékra mérséklődött ugyan a csődöt jelentett vállalatok száma növekedési üteme az előző év azonos időszakához képest, (miután 2024 első felében még 28,5 százalékkal haladta meg a bejelentett csődök száma a 2023 első félévit), a 11,9 ezres szám azonban tízéves rekordot jelent. 

A bejelentett fizetésképtelenségek legnagyobb része – közel 7 ezer eset – a vendéglátást is magában foglaló szolgáltató szektorban fordult elő, míg a legerőteljesebb, 17,5 százalékos növekedést, 940 esetet, a feldolgozóipar produkálta. A kiskereskedelemben szintén az átlagot meghaladó ütemben, 13,8 százalékkal 2220-re emelkedett a bejelentett csődök száma. 

A vállalati csődök által okozott kár 2025 első félévében 33,4 milliárd eurót tett ki, szemben az egy évvel korábbi 29,7 milliárd euróval. A nagy léptékű fizetésképtelenségek következtében veszélybe került munkahelyek száma a 2024 első félévi 133 ezerrel szemben az idén 141 ezerre emelkedett.

Az infláció júniusban mérséklődött, a fogyasztói hangulat némileg romlott 

A Szövetségi Statisztikai Hivatal számítása szerint az áruk és szolgáltatások árszintje júniusban 2,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami kis mértékben alacsonyabb az áprilisra és májusra számított 2,1 százaléknál. Figyelemre méltó, hogy az energiahordozók árszínvonala 3,5 százalékkal elmaradt a 2024 júniusitól, ezzel szemben az élelmiszerek – a májusra számított 2,8 százalékkal szemben - 2,0, míg a szolgáltatások – a májusi 3,4 százalékkal szemben - 3,3 százalékkal drágultak. Az élelmiszerek és az energia nélkül számított maginfláció a májusi 2,8-ról 2,7 százalékra mérséklődött.

A GfK piackutató intézet és a Nürnbergi Piaci Döntések Intézete (NIM) által mintegy 2 ezer fő megkérdezése alapján júliusra számított jelzőszám a fogyasztói hangulat kis mértékű romlását mutatja. „Három hónap egymást követő emelkedése után a fogyasztói hangulat kis mértékű visszaesést szenvedett el” – magyarázta Rolf Bürkl, a NIM szakértője, aki szerint „a fogyasztók magas megtakarítási hajlandósága a tartós bizonytalanság, s ezzel a tervezési biztonság hiányának kifejeződése”. 

A bürokrácia leépítése nagyobb bizalmat teremtene a vállalatok körében

A Friedrich Merz vezette szövetségi kormány május eleji hivatalba lépése után és ellenére továbbra is sok német vállalat bizonytalan, s visszafogottan fektet be. Bár az első negyedévi tényadatok valamivel pozitívabbak a korábbiaknál, a vállalatoknál továbbra is nagy a bizonytalanság a tartós stagnálás és a gazdaságpolitika miatt, amelyet egyre inkább akadályozó tényezőnek tekintenek. 

A kölni IW gazdaságkutató intézet egy, a közelmúltban mintegy 2 ezer vállalat körében végzett felmérésében arra kereste a választ, milyen gazdaságpolitikai intézkedésekkel tudna a CDU/CSU és az SPD alkotta kormánykoalíció nagyobb bizalmat teremteni. Milyen lépésekre/intézkedésekre lenne szükség – többek között az új szövetségi kormány által elindított 500 milliárd eurós beruházási csomag segítségével – ahhoz, hogy a vállalatok körében ismét bizalom uralkodjon?

A felmérés július közepén nyilvánosságra hozott eredményei szerint a vállalkozások háromnegyede leginkább a bürokrácia és a szabályozók számottevő könnyítésétől várja a bizalom erősödését. A „munkavégzéshez kötődő költségek alakulásának változása” a válaszadók 66 százaléka, „a gazdaságpolitika általános irányvonalának változása” 61, „az energiaárak hosszútávú versenyképessége” 52, míg az „általános beruházási gyöngeségek áthidalása területén várt változások” 49 százalék tevékenységét befolyásolja erős mértékben, pozitív irányú változások esetében több bizalmat táplálva a gazdaság szereplői tevékenységében. A „fogyasztás tartós bővülése” esetében ugyanez az arány 44, míg „a befektetés- és innovációbarát adópolitika” tekintetében 43 százalék. Mindeközben az Egyesült Államokba és az Ázsiába irányuló export kilátásai tekintetében a feltételek változásának bizalomjavító hatására a vállalatok kevesebb, mint egy ötöde apellált.  

Különböző ágazatokhoz tartozó vállalkozások egymástól nagyban eltérő preferenciákat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy mely intézkedéseket részesítenék előnyben. Az ipari vállalatok nagyobb hangsúlyt fektetnek a külföldi értékesítési kilátások javítására, a stabil szállítási és termelési feltételekre, valamint a hosszú távon versenyképes energiaárakra. A szolgáltató vállalatoknál a bizalom inkább a finanszírozási feltételek javulásától függ; az építőipari vállalatok pedig más ágazatokhoz képest jobban örülnének a már elfogadott programok hatékony végrehajtásának, valamint a beruházási válság leküzdésének.

A növekedést feltételező intézmények várakozásaira pozitív hatást gyakorol az a tény, hogy június 26-án a Bundestag a kormánypárti képviselők szavazataival elfogadta azt a növekedésösztönző csomagot, amely több milliárd eurós adócsökkentést jelent a gazdaság számára. Lars Klingbeil (SPD) szövetségi pénzügyminiszter „egyértelmű jelzésnek” nevezte a tervezetet a gazdaság erősítése és a munkahelyek megőrzése érdekében. A törvényjavaslat július 11-én a tartományok képviselőiből álló Bundesrat is elfogadta, hogy aztán az adókedvezmények a kormányzat tervei szerint hatályba léphessenek. Az adócsökkentési program célja a gazdasági dinamika fokozása; a kölni IW gazdaságkutató intézet számítása szerint a program 2025 és 2029 között 16 milliárd euró pótlólagos vállalati beruházást fog generálni. 

A gazdasági szervezetek üdvözölték a „növekedésösztönzésre” vonatkozó terveket. „A javított értékcsökkenés és a tervezett adóterhek csökkentése fontos jelzés és erősíti a gazdasági telephelyet” – fogalmazott Tanja Gönner, a Német Ipari Szövetség (BDI) ügyvezető igazgatója, aki szerint „ezzel a vállalatok nagyobb tervezési biztonságot nyernek a beruházások terén”. 

A Német Biztosítási Szövetség (GDV) szintén támogatta a javaslatot. Jörg Asmussen, a szövetség főtitkára, egykori pénzügyminisztériumi államtitkár „erős jelzésről” beszélt, mely szerint „az új szövetségi kormány idejekorán a növekedésre helyezi a hangsúlyt”. A szövetség azonban úgy véli, hogy az eddigi kormányzati lépések még nem elégségesek, további döntésekre van szükség az adóreformok területén. 

Recesszió? Stagnálás? Enyhe élénkülés?

2025 derekán a nagy németországi kutatóműhelyek egyetértenek abban, hogy két év visszaesés után az idén – bár jelentősnek nem mondható mértékben – végre a növekedés útjára lép a német gazdaság. Június közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésében mind a müncheni Ifo, mind a berlini DIW kutatóintézet a bruttó hazai termék 0,3 százalékos növekedését jelezte. 

Június utolsó hetében nyilvánosságra hozott előrejelzésében a szakszervezetekhez közeli Hans Böckler alapítvány düsseldorfi székhelyű IMK makrogazdasági és konjunktúrakutató intézete 0,2 százalékos gazdasági növekedést feltételezett, ami 0,3 százalékponttal meghaladja a két éve tartó visszaesés folytatódását jelző tavaszi prognózisát. „A fellendülés főként a magánháztartások fogyasztásának növekedése, valamint az állami beruházások és beruházásösztönző intézkedések pozitív hatása” – írták az intézet szakértői. 

„Ugyanakkor a külkereskedelem továbbra is gyengén fejlődik, elsősorban a globális kereskedelmi konfliktusok miatt”, melynek legfőbb pontja a Donald Trump ltal kiváltott vámkonfliktusban keresendő. Mindazonáltal „a gazdasági növekedés élénkülése még nem hoz fordulatot a munkaerőpiacon, hanem időbeli késéssel reagál arra.” Jövő évi növekedési várakozását – az ez évre kis mértékben megemelt bázishoz képest - az IMK 0,2 százalékponttal 1,5 százalékra mérsékelte. 

A kutatóintézetek által sugallt mérsékelt optimizmussal szemben mind a mintegy 40 kisebb-nagyobb szakmai szervezetet tömörítő Német Ipari Szövetség (BDI), mind – a mintegy 23 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló koranyári felmérése alapján – a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) a GDP újabb, 0,3 százalékos visszaesését valószínűsíti.

Egy Tanja Gönner, a BDI ügyvezetője által július közepén a DPA hírügynökségnek adott nyilatkozata szerint – az ifo felmérésével egyetértésben – a vállalatok üzleti hangulata jobb az aktuális helyzet megítélésénél. Mindent egybe vetve „az idén továbbra is enyhe recesszióval számolunk”, s csak jövőre várhatóak pozitívabb jelek.

A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) vezetése hasonlóan látja a helyzetet. „A remélt fellendülés eddig nem következett be, s a jelenlegi adatok sem adnak okot a riadó feloldására” – fogalmazott Helena Melnikov ügyvezető igazgató. Aki szerint ugyanakkor elismerésre méltó az a tempó, ahogy az új szövetségi kormány az első javaslatait előterjesztette. „Ez reményt kölcsönöz, s azt mutatja, hogy másképp is lehet” – mondta a kamara vezető tisztségviselője.

A Bundesbank július közepén nyilvánosságra hozott havi jelentésében – a bruttó hazai termék első negyedévi 0,4 százalékos emelkedése után, s egyben ellenére – a második negyedévre a gazdasági teljesítmény stagnálását valószínűsíti.  Az első negyedévi növekedés ugyanis elsősorban előrehozott hatásoknak volt köszönhető, (azaz a vállalatok előre hozták megrendeléseik teljesítését, hogy megelőzzék az esetleges amerikai vámokat); ám ezek a különleges hatások mára megszűntek, az ipari termelés ismét gyengül és a gazdasági dinamika is lassul.

Az exportorientált német gazdaság legfőbb, „lefelé mutató kockázata” a Donald Trump amerikai elnök által kilátásba helyezett és augusztus 1-jén bevezetésre tervezett 30 százalékos behozatali vámban keresendő; feltéve, hogy nem jön létre megállapodás Washington és Brüsszel között. Jürgen Matthes, a kölni IW gazdaságkutató intézet szakértője megfelelő „ellenfenyegetés” kidolgozása nélkül az EU elveszíti hitelességét és tárgyalóerejét, azaz „viszonossági fenyegetések nélkül Trump nem fog minket komolyan venni”.

Az Egyesült Államok ereje közelebbről megvizsgálva messze nem olyan nagy, írja a szakértő, mert maga is függ az EU-ból származó importtól, különösen egyes előgyártmányok, gépek és gyógyszeripari termékek tekintetében. Donald Trump tárgyalási pozíciója valójában gyengébb, mint gondolná. Matthes szerint a gátlástalan amerikai elnök valószínűleg ismét blöfföl, miközben továbbra is hajlandóságot jelez a tárgyalásra.

Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke a Handelsblatt gazdasági és pénzügyi napilapnak adott nyilatkozatában az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti megállapodás gyors megszületése fontosságát hangsúlyozta a jelenlegi bizonytalanság csökkentése érdekében; ugyanakkor - rámutatva a tisztességes és fenntartható kereskedelmi feltételek szükségességére - óva intett attól, hogy „bármilyen áron” megállapodást kössenek. 

Mindeközben a Bundesbank továbbra is gyengének tartja a német gazdasági konjunktúra alakulását még akkor is, ha olyan hangulati mutatók, mint az üzleti légkör alakulását mutató Ifo-index, az utóbbi időben kissé javultak. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a szövetségi kormány több milliárd eurós beruházásokat jelentett be. A gazdaság tartós fellendülése azonban csak késleltetve lesz érezhető – rövid távon tehát a hatás korlátozott marad.  Az ipar továbbra is alacsony kihasználtsággal működik, a fogyasztók a bizonytalanság miatt takarékoskodnak, az építőipar pedig mély válságban van. 

A munkaerőpiac eddig stabilizáló tényezőnek bizonyult, a Bundesbank előrejelzése azonban továbbra is pesszimizmust sugall, 2025-re ugyanis a gazdasági teljesítmény stagnálását valószínűsíti. Ezzel a német gazdaság 2025-ben a harmadik egymást követő növekedés nélküli évvel szembesül – amire még sosem volt példa a szövetségi köztársaság több mint háromnegyed százados történetében. 

Kancellári értékelés az első két és fél hónapról

A fekete-vörös koalíció tevékenységében megjelenő nehézségek ellenére Friedrich Merz (CDU) szövetségi kancellár első nyári sajtótájékoztatóján pozitív értékelést adott az általa vezetett kormányról, s hitet tett annak kohéziója fenntartása mellett. „A CDU, a CSU és az SPD között teljesen normális munkakapcsolat lesz, mert tudjuk, mi a mandátumunk” – fogalmazott a kancellár, aki szerint „csúcspontok és a sikerek ennek ugyanúgy részei, mint az alkalmi kudarcok”. Majd hozzátette: „aki július végén nyári szabadságra megy, elégedett lehet azzal, amit az első tíz hétben elértünk, s azzal tér vissza, hogy az év második felében folytatódik, amit elkezdtünk, nevezetesen jól kormányozni Németországot”.

Merz elismerte: „nem szokatlan, hogy súrlódások merülnek fel a kormányzatban, szükségesek bizonyos kiigazítások, s hogy a folyamatokat jobban megszervezzék egyik vagy másik helyen”. Tagadta, hogy válság lenne, bár ez valójában „egy olyan helyzet, ami lehetne jobb is.” Személy szerint nagyon elégedett az eddigi együttműködéssel, jó, bizalmi munkakapcsolatot ápol Lars Klingbeil SPD-elnökkel és alkancellárral, s ezt a jövőben is folytatni fogják.

Németország gazdasága ismét jobb pályára állt, hangsúlyozta Merz. „Elindítottuk a fordulatot” – mondta. Az elsődleges prioritás a gazdaság kivezetése a recesszióból. A hangulat javul. Egyes intézetek máris felfelé módosították előrejelzéseiket. A befektetői érdeklődés jelentősen megnőtt. A szövetségi kormány ezekre a pozitív fejleményekre kíván építeni, miközben gyorsan dolgozik a további intézkedések végrehajtásán – fogalmazott a kancellár. 

A németországi belpolitikai életben nem múltak el az adósságféknek az új szövetségi kormány hivatalba lépése után, de még a régi összetételű törvényhozás által eldöntött feloldásáról folytatott viták. Franziska Brantner, a februári végi választások után ellenzékbe szorult Zöldek pártelnöke a ZDF nyári interjújában azzal vádolta a szövetségi kormányt, hogy az megtéveszti a választókat és visszalép a klímavédelem terén. A fekete-vörös kormány soha nem látott mennyiségű pénzzel rendelkezik, de nem a szükséges feladatokra fordítja azt, fogalmazott a zöldpárti politikus.

 2025 nyarán a szövetségi kormány gazdaság- és társadalom-politikájának középpontjában – a kölni gazdaságkutató intézet  írásunk egy korábbi részében ismertetett felmérésének eredményeivel összhangban - a gazdasági növekedés erőinek mozgásba hozása, s ezen belül – első helyen – a bürokrácia csökkentése és a társadalombiztosítás rendszerének jövőbiztossá tétele áll. Németországnak Európa gazdasága és védelme hajtóerejévé kell válnia, fogalmazott a kancellár. Ennek teljesülése és amennyiben megvalósul, annak tempója a közeli hónapok gazdaságpolitikai intézkedéseinek és – nem utolsósorban – a nemzetközi gazdasági keretfeltételek alakulásának függvénye.