Az ipar 5.0 célja az automatizálás és az emberi kreativitás közötti egyensúly megteremtése, az ember és a gép együttélésének és együttműködésének lehetővé tétele. Az ipar 5.0 túlmutat a hatékonyságra és a fejlett technológiák biztosította gazdasági növekedésre történő klasszikus összpontosításon. Ugyanakkor a koncepció nem csak emberközpontú, abban a fenntarthatóság és a rugalmasság fontos szerepet játszik.
Az „ipar 5.0” az EU Bizottságának koncepciója, amely jelentősen hozzájárulhat a „zöld üzlet”, a „Green Deal” megvalósításához. A koncepció jelenleg vita tárgyát képezi. Mint az EU Bizottság minden „felülről lefelé irányuló” kezdeményezése, az ipar 5.0 megvalósításának előfeltétele a tagállamok jóváhagyása. Emellett az üzleti szervezetek is megpróbálják ezt befolyásolni. Az ipar 4.0-val ellentétben, amely egy technológiai kezdeményezés, az ipar 5.0 társadalmi és jogi változásokat is igényel az EU-n belül. Ennek egyik fő előfeltétele a „körforgásos gazdaság” megvalósítása az EU-ban. Ennek következtében az ipar 5.0 fenntarthatósággal és rugalmassággal kapcsolatos aspektusainak még számos bürokratikus akadályt kell leküzdeniük. A felhasználó-központúság megvalósítása a vállalatoknál azonban gyorsan megvalósítható lesz a meglévő technológiák, például a kiterjesztett valóság és a mesterséges intelligencia segítségével.
Magát a kifejezést is az Európai Bizottság alkotta meg, amely 2021 januárjában adott ki egy 48 oldalas fehér könyvet „Ipar 5.0 – A fenntartható, emberközpontú és ellenálló európai ipar felé” címmel. Mindeközben, „bár az ipar 4.0 bevezetésének sebessége és ismerete az elmúlt években észrevehetően nőtt, sok döntéshozó továbbra is jelentős kihívásokkal néz szembe az ipar 4.0 technológiák bevezetése során” – írta David Bendig, Kevin Lau, Julian Schulte és Stefan Endriß egy, a wuppertali székhelyű, az üzemgazdaságtan és az orvostudomány területén végzett tudományos kutatás támogatásáról ismert Dr. Werner Jackstädt Alapítvány által kiadott publikációban. 

Úton vagyunk-e már a következő ipari forradalom felé? 

A tudományos élet szemszögéből adott válasz nemleges. A korábbi ipari forradalmakat egy vagy több új technológia bevezetése váltotta ki a világ gyáraiban. Ezek a technológiák mindegyike radikális paradigmaváltást idézett elő az ipari termelésben. A fogalom jelenlegi értelmezése szerint az ipar 5.0 leírt elemei viszont alapvetően ugyanazokon az alapvető technológiákon alapulnak, mint az ipar 4.0. Az új technológiák okozta paradigmaváltás tehát nem ismerhető fel, ezért nincs értelme az ipari forradalmak kronológiájába helyezni. Ez megfelel az Európai Bizottság érdemi értékelésének is, amely szerint az ipar 5.0-t az ipar 4.0 kiegészítő koncepciójának kell tekinteni.
Németországban akár a kormányzat, akár a nagy gazdasági szervezetek (Német Ipari Szövetség – BDI – és a nagy szakmai szervezetek, Német Ipari és Kereskedelmi Kamara – DIHK –, stb.) megnyilatkozásait és dokumentumait vizsgáljuk, az ipar 5.0 egyelőre nemigen jelenik meg önálló stratégiai elemként. 
„Az ipar 4.0-val a gyártás alkalmazkodóvá vált, az AI-val pedig gondolkodni kezd – és ezzel elérkeztünk az ipar 5.0-hoz. A Fraunhofer Institut für Kognitiv Systeme (IKS) a jelenlegi kutatások élvonalában ennek gyakorlati megvalósításán dolgozik”, olvasható egy, az Elektrotechnik Automatisierung című szaklap honlapján júniusban megjelent írásban. „Ahhoz, hogy a nemzetközi versenyben az élen maradjunk, elengedhetetlen, hogy továbbra is beruházzunk, fejlesszünk és adaptáljunk új gyártási koncepciókat” – idéz a lap dr. Gereon Weißt, a Fraunhofer IKS automatizálási rendszerek részlegének vezetőjét. 
Mindeközben az Industrie 4.0 Kutatási Tanács és az Industrie 4.0 platform bírálja az „ipar 5.0” kifejezés megalapozatlan és szükségtelen használatát, amely nem tartalmaz új tartalmat, és hozzájárul a bizonytalansághoz. A 2011-es hannoveri ipari vásáron bemutatott ipar 4.0 még mindig nagyon aktuális, és világszerte terjed, a negyedik ipari forradalmat és annak folyamatban lévő átalakulását jelenti, amely a társadalom minden területére kiterjed.
Az „ipar 5.0” kifejezést az utóbbi időben egyre gyakrabban használják, többek között az „emberközpontúságra” összpontosítva. Az Industrie 4.0 Kutatási Tanács és az Industrie 4.0 platform szerint azonban az ipar 4.0 kifejezésnek mindig is a társadalom haszna volt a legfontosabb célja. Ezen túlmenően az ipar 4.0 kifejezés a negyedik ipari forradalmat jelöli, amelynek teljes megvalósulásához – mint minden korábbi forradalomhoz hasonlóan – hosszú időre van szükség. Ez magában foglalja az új technológiákat és értékteremtési modelleket alkalmazó embereket. A tipikus szoftveres rövidítés, a „4.0” jelképezi a szoftverek fontosságát ebben a folyamatban, de nem szabad pusztán verziószámként értelmezni, és az „5.0”-val helyettesíteni – olvasható a Német Műszaki Tudományok Akadémiája (Acatech) egy, az idén áprilisban nyilvánosságra hozott közleményében. 
A kis- és középvállalkozások is felismerték az ipar 4.0 jelentőségét. A megvalósítás ott is megkezdődött. Ezeket a vállalatokat összezavarja és elbizonytalanítja az ipar 5.0 kifejezés. Nem szabad, hogy emiatt elveszítsék a lendületet az ipar 4.0 felé vezető úton, nyilatkozta Harald Schöning, az ipar 4.0 kutatási tanácsadó testület szóvivője.   

Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin szeptemberi lapszámában jelent meg, amely ezen a linken olvasható.