Helyváltoztatást segítő exoruhát, méghozzá egy ún. „roboshortot” fejlesztett ki a Harvard Egyetem puha robotikára és biotechnológiára szakosodott intézete. A Wyss Institute elsősorban a járás és a futás megkönnyítéséhez hozta létre a találmányát.

A ruha összességében egy rövidnadrágból, egy, a hát alsó részére illesztendő szerkezetből, kábelekből és térdszíjakból áll.

Ami a működést illeti, egy fedélzeti komputer (és egy neurális hálózat) folyamatosan nyomon követi a felhasználó testének mozgását, és megállapítja, hogy a felhasználó sétál vagy szalad-e, illetve, hogy ezen belül a láb a mozgás elemi ciklusaiban éppen melyik fázisban tart. A short mind ennek az információnak megfelelően kölcsönöz némi lendületet a lábnak az előre- (hátra?) haladás megkönnyítése érdekében.

A ruhadarab séta közben 9,3, futás közben pedig 4 százalékkal csökkenti a felhasználó lábára nehezedő terhelést, vagyis első látásra nem túl meggyőzően teljesít. A fejlesztők célja mindamellett nem az volt, hogy mindenkiből hosszútávfutó olimpikont faragjanak, hanem hogy bebizonyítsák: a hordható, puha robotikai fejlesztések hosszú távon akár a mindennapok fáradalmainak mérséklésében is jelentős szerephez juthatnak.