A kutatók azt találták, hogy a levegőben lévő mikroműanyagok az erős ultraibolya sugárzás miatt a felső légkörben sokkal gyorsabban lebomlanak, mint a talajon, és ez a lebomlás üvegházhatású gázokat szabadít fel, és hozzájárul a globális felmelegedéshez.

A mikrorészecskék 5 milliméternél kisebbek és műanyag tárgyak lebomlásából keletkeznek. Megtalálhatók az óceánokban, folyókban, talajban, sőt az állatok és az emberek szervezetében is. Tanulmányok kimutatták, hogy a levegőben szálló mikroműanyagok nagy távolságokra képesek eljutni, és a szabad troposzférában, a Föld légkörének legalacsonyabb szintjén hozzájárulhatnak a globális szennyezéshez. 

A levegőben szálló mikroműanyagok szerepet játszhatnak a felhőképződésben is, mivel olyan részecskékként működnek, amelyek vonzzák a vízgőzt és a jégkristályokat, különösen, ha a magasan szállított levegőben és az alsó légkörben szállnak.

A felhővízminták vizsgálatához a kutatók a japán Oyama és Fuji hegycsúcsok magasan fekvő hegycsúcsaira összpontosítottak.

A kutatók fejlett képalkotási technikákat alkalmaztak, többek között csillapított teljes visszaverődési képalkotást és mikro-Fourier transzformációs infravörös spektroszkópiát (µFTIR ATR képalkotás), hogy meghatározzák a jelen lévő mikroműanyagok típusait, méreteloszlásukat, valamint fizikai és kémiai tulajdonságaikat. Kísérleteik kilenc különböző típusú mikroműanyag jelenlétét mutatták ki a vízmintákban, köztük a mindennapokban gyakran használt polietilén, polipropilén, polietilén-tereftalát és poliuretán.

Érdekes módon ezeket a mikroműanyagokat töredezettnek találták, koncentrációjuk 6,7 és 13,9 darab között mozgott literenként a felhővízben. Megfigyelték a hidrofil, karbonil- és hidroxilcsoportokkal rendelkező mikroműanyagok jelenlétét is, ami arra utal, hogy ezek a részecskék aktívan részt vehetnek a felhőképződésben, mivel felhőkondenzációs magként szolgálnak.

Forrás: Environmental Chemistry /Waseda

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock