Az igazgatóság elnöke úgy látja, a tavalyi választási év miatt egyfajta figyelemelterelésként érték kritikák, támadások a Molt és a horvát olajcéget. Az új parlament és az új kormány megalakulásával más dolgok kerültek előtérbe, s az üzletmenetnek is sokkal többet használ a figyelem megváltozott iránya. Kifejtette: a Molnak és az INA másik meghatározó tulajdonosának, a horvát kormánynak közös érdeke, hogy az INA az országban és a régióban is erős pozícióval rendelkezzen, s minél nagyobb piaci szeletet hasítson ki.
Az INA elnöke elmondta, a vállalatvezetés megítélése szerint a töltőállomások és finomítók fejlesztésére, valamint a nemzetközi és horvátországi kitermelésre kell fordítani a nyereséget, de erről a döntést a következő hónapokban hoz a cég közgyűlése. Horvát lapinformációk szerint erre hajlik az új kormány is, amihez Áldott Zoltán annyit tett hozzá: nekik is erről van informális értesülésük, "más most a hozzáállás, a gazdasági növekedés felgyorsításában a kormány a befektetéseket helyezi előtérbe". Kifejtette: a múlt évet mintegy 1,9 milliárd kuna nettó nyereséggel zárta az INA, mégpedig úgy, hogy az utolsó negyedévben Szíriából - ahol a politikai helyzet miatt szüneteltették a termelést - már nem érkezett bevétel.
Ehhez képest a befektetéseket kétmilliárd kuna feletti összeggel tervezték, vagyis - ellentétben a 2008-2009 körüli időszakkal, amikor a vállalat pénzügyi erején felül teljesítve folytatta beruházási programját a két fő részvényes támogatása mellett a jövőbeli profitok érdekében - az eredmény és a várható költések majdnem egyensúlyban vannak. Idén úgy tervezték, hogy Szíriából nem folyik be bevétel, mert nem tudni, meddig tart a polgárháborús helyzet. Ráadásul "érzékeny" pillanatban állt be szünet a termelésben, mert az éves eredményhez jelentős részt adott a szíriai olaj és gáz.
Az INA által az egymilliárd dollárt meghaladó befektetések után az első években a legnagyobb a termelésből való részesedés, ami később már arányaiban kisebb mértékű lesz. A fejlesztésekről elmondta: a legnagyobb figyelem az üzemanyagtöltő-hálózat korszerűsítésén van, amely kisebb hangsúlyt kapott az elmúlt években. Hároméves programot dolgoztak ki a mintegy 400 töltőállomásból álló hálózat modernizálására, de ezt szeretnék felgyorsítani, mert az arculat megítélése szempontjából ez kiemelt kérdés.
Technológiai fejlesztések
Jelentős projekt a sziszeki (Sisak) és a fiumei (Rijeka) finomítók korszerűsítése is. "Az INA azon kevés európai vállalat közé tartozik, amely hisz a finomítók jövőjében, ezért fejleszt ebben az iparágban" - mondta, hozzátéve, hogy Európában tavaly a finomítók 75-80 százaléka veszteséggel működött. Az elmúlt években mintegy 800 millió eurót fordított a két finomító korszerűsítésére az INA, de újabb beruházásokra is készül. Fiuméban szeretnék minél előbb elindítani a második fejlesztési ütemet, ami nemcsak európai minőségű, hanem profitábilisabb termékstruktúrát is eredményezne.
A közel 450 millió dolláros befektetésről a helyi önkormányzatokkal és a kormánnyal együttműködve még az idén megszülethet a döntés. A sziszeki finomítónál szintén elvégezték a minőség javítását szolgáló beruházásokat, s most a hatékonyság növelését célozzák azzal a termékvezetékkel, amely a két finomítót kötné össze. A közel 200 kilométeres vezeték biztosítaná, hogy a mintegy kétmillió tonnás kapacitású feldolgozó még hatékonyabban részt vállaljon az ellátásból. "Azért is fontos a közösen kialakított fejlesztési stratégia, mert a térségben erős verseny zajlik, amivel a Mol és az INA közösen tud versenyképesen megküzdeni".
Az a cél, hogy az INA a Mollal együtt a régió vezető olajipari csoportjába tartozzon - mondta Áldott Zoltán. Az INA bevételeinek és jövedelmezőségének jelentős részét a termelés adja, ezért idén is ide koncentrálják a beruházások több mint felét. A néhány éve újrakezdett kutatófúrások a Drávától délre már jó eredménnyel kecsegtetnek, bár érzékenyen érintette a céget, hogy a kormány három terület engedélyét visszavonta. Jelentős részt képvisel az észak-adriai kitermelés a cég olasz partnerével, de az Adria középső és déli részén is keresik a lehetőségeket, itt azonban még csak szeizmikus mérések történtek.
Kiszámítható gazdasági környezet kell
A kockázatok és a költségek miatt partnerségben látnak lehetőséget a tevékenység elindítására. A horvát kormány és a Mol közötti 2009-es megállapodás szerint az alapvetően szociális okokból hatóságilag meghatározott lakossági gázár miatt veszteséges gázüzletágat a kormány leválasztja az INA-ról, de ez még nem történt meg. Kifejtette: már csak egy szűk része van náluk az üzletmenetnek, mert a korábbi cégleválasztások után az INA csupán kereskedőként és saját kitermelésének értékesítőjeként érdekelt. "Nekünk most az a célunk, hogy a gázüzletágat az adott körülmények között a leghatékonyabban működtessük" - jelezte.
Áldott Zoltán elmondta: tudnak arról, hogy a kormány két minisztert is delegálna az INA vezető testületébe. "Ez nekünk azt sugallja, hogy Horvátország igen nagy súlyt kíván adni az INA-nak, ami megtisztelő", ráadásul nem újdonság, hiszen 2011 elejéig hasonló struktúrában működött a cég vezetése. Az Ivo Sanader volt miniszterelnök ellen a Molt is érintő korrupció gyanújával folyó perről azt mondta: ő is csak kívülről figyeli a fejleményeket. A fontos az, hogy világosan kiderüljön a bíróságon is: teljesen alaptalanok a vádak, a Mol mindig a mindenkori hatályos jogszabályok szerint járt el.
Az INA-val szemben folytatott ügyészségi és piacfelügyeleti (HANFA) vizsgálatokról kifejtette: a HANFA által hosszú időre felfüggesztett tőzsdei kereskedés ellen nagyon sokszor felemelték a szavukat, s végül a részletes vizsgálat összességében "nem drámai változásokat" javasolt. A vállalat információkezelési, közzétételi rendjében ezeket végre is hajtották, majd ezután a felügyelet azt állapította meg, hogy "az INA Horvátország egyik legtranszparensebben működő cége" - idézte fel Áldott Zoltán.
