A gazdaság és a tudomány, mint innovációs tényező tekintetében az alpesi köztársaság egyértelműen a legjobb minősítést kapta, de a képzésben, az innovációval kapcsolatos állami szerepvállalásban és a társadalomnak az innovációhoz való viszonyában sincsenek gyönge pontok.

A vizsgálat eredményeit tartalmazó tanulmány szerint a 2. helyet az idén is Szingapur foglalja el. A 3. helyezett Finnország, a 4. helyet elfoglaló Belgium és az 5. helyre sorolt Finnország mögött az elért pontszámokat tekintve alig marad el a 2013. évivel azonos, 6. helyet elért Németország. Több éves kitekintésben – Németország 2005-ben még a 10. helyre nyert besorolást, 2010-ben – Svájc, Szingapur és Svédország mögött – előlépett a 4. helyre, 2012-ben már csak a 6. helyre került, s ez – mint látható – sem tavaly, sem pedig az idén sem változott.

A 7. helytől lefelé Norvégia, Hollandia, a 2012-ben még a 15. helyre sorolt Írország, továbbá a tavaly egy helyet előrelépő és 10. helyezését az idén is megőrző Egyesült Királyság található. Magyarország a korábbi években a 22.-23. hely körül szerepelt, tavaly viszont – egyebek között a 13. helyezett Egyesült Államok, a 14. Ausztria, a 21. Csehország és a 24. Kína mögött, de a 29. helyre sorolt Lengyelországot megelőzve – lecsúszott a 25. helyre, s ebben 2014-ben sem történt változás.

Gazdaság, tudomány, képzés, állam, társadalom

A felmérés készítői a nemzetközi innovációs verseny országok közötti sorrendjét öt tényező figyelembe vételével alakítják ki. Ezek sorában az innovációs folyamat egyes szereplőinek minősítését tekintve a német gazdaság – az előző évi helyezéshez képest két helyet lejjebb csúszva, Svájc, Dél-Korea, Tajvan és Norvégia mögött – az 5. helyen található.

A romlás fontosabb okait az elemzés készítői a vállalkozói szféra innovációs teljesítményének enyhe romlásában látják, ami a kockázatitőke-beruházások viszonylag alacsony voltában, a nemzetközi szabadalmi bejelentések dinamikájának gyöngülésében, a tudásintenzív szolgáltatásokban foglalkoztatottak számának mérsékelt növekedésében, valamint a vállalati k+f-kiadások lassú növekedésében jut kifejezésre.

A német tudomány ezzel szemben javított korábbi pozícióján, bár a nemzetközi összehasonlításban elért 9. helyezésen is van még javítanivaló. A tudományos tevékenységet folytatók száma ugyan növekedett, de a tudományos műhelyekből származó szabadalmi bejelentések száma csökkent és a publikációs megjelenésekben is romlott a német pozíció más, a tudományos épületben fontos szerepet betöltő nemzetekkel szemben.

A képzés területén az elmúlt két évben folyamatosan javult a németek által kapott pontszám, ami elsősorban a PISA-eredmények javulásának, a főiskolai képzés nemzetközi jellege erősödésének, valamint a természettudományi és a mérnöki doktorátussal rendelkezők száma növekedésének köszönhető. Ezzel együtt – figyelembe véve Németország 11. helyezését és a kapott még mindig alacsonynak nevezhető pontszámot – az oktatás Németország leggyöngébb pontjának számít a nemzetközi innovációs versenyben.

Az államnak a német innovációs teljesítményhez való hozzájárulása javult, így ebben Németország a 8. helyre lépett elő. Az előrelépés a képzés javítása érdekében kifejtett állami erőfeszítéseknek és a tudományos kutatásra fordított pénzügyi források növelésének köszönhető, miközben a szövetségi kormánynak a vállalati kutatási tevékenység támogatásához való hozzájárulása továbbra is visszafogottnak mondható.

Az innovációs tevékenység és a társadalom összefüggése vonatkozásában Németország a 11. helyet foglalja el a nemzetek sorában, ami az „innováció-orientált nemzetgazdaságok” középmezőnyében való elhelyezkedést jelent. E helyezés értéke, tartalma úgy értelmezhető, hogy az innovációs tevékenység társadalmi keretfeltételei nem nevezhetőek „annyira különlegesen erősnek”, melyre építeni tudna a német innovációs rendszer.

Innováció az unió új tagországaiban

A fejezet címe annyiban nem egészen pontos, hogy az innovációs politikáról és gyakorlatról folytatott vizsgálatba térségünk országai közül csak Lengyelországot, Csehországot és hazánkat vették fel. Lengyelország elismerésre méltó fejlődést ért el az EU-hoz való csatlakozás óta eltelt tíz évben, de – mint az elemzés készítői rámutatnak – a gazdaság még kevéssé felkészült a kutatásra és az innovációra.

A nagy ipari hagyományokkal rendelkező Csehország „Lengyel-országhoz hasonló gazdasági sikereket tud felmutatni”, olvasható az innovációs jelentés térségünkről szóló fejezetében, amire jó példaként említik a szerzők a ma már a VW-konszernhez tartozó Skoda autógyárat. Valamivel kevésbé, mint a csehek, de Magyarország is azon országok közé tartozik, ahol a politikai fordulat óta jelentős gazdasági haladást értek el.

A felmérés készítői némi meglepetéssel veszik tudomásul, hogy mind Csehország, mind Magyarország jobban szerepelnek az innovációról szóló megméretésben, mint a lengyelek. Ez különösen igaz a gazdaság innovációs erejére, ahol mind Csehország, mind hazánk Lengyelországnál messze jobban szerepel. „Az oktatás területén ezzel szemben Lengyelország is elfogadható értéket képes felmutatni”. A tudományos versenyképességet vizsgálva Lengyel-ország teljesítményét nem tudták értékelni, miközben a térség két másik országa egészen kiváló eredményt ért el.

1990 óta Magyarországon, de különösen Csehországban sikerült egészen kiváló innovációs rendszert felépíteni, melyben a gazdaság húzószerepet vállal magára, írják az elemzés regionális fejezetében. Nemzetközi összehasonlításban a két szóban forgó ország egyike sem jutott még el a csúcsra, de figyelembe véve a keleti blokk összeomlása és az EU-csatlakozás óta eltelt rövid időszakot, a két ország sikerei egészen figyelemre méltóak és kedvező bázist teremtenek a felzárkózási folyamat sikeres folytatásához.

– Lengyelországban a képzési színvonal elfogadható színvonalat ért el, de a tudomány és a gazdaság aggodalomra ad okot. Lengyelország nagy kihívása abban rejlik, hogy az innovációs rendszerben meg kell szüntetni az egyensúly-talanságokat. ... Ezt a kihívást azonban esélyként kell értelmezni. Azok az országok, melyek sikeresnek bizonyultak a modernizáció útján, mint például Dél-Korea, Japán vagy Tajvan, jólétüket a különféle alrendszerek innovációs teljesítményének köszönhető – írják mintegy az Európai Unió új tagországainak szóló útmutatásként a BDI és a Deutsche Telekom alapítvány szakértői.