A világ adatközpontjai ma főként mágnesszalagokra és merevlemezekre támaszkodnak, amelyek 5-10 évente cserére szorulnak az adatromlás miatt. Az Interesting Engineering cikke hangsúlyozza, hogy ez az adatromlás nemcsak költséges, hanem hosszú távon fenntarthatatlan is. A Microsoft kutatói olyan adattárolási megoldást fejlesztettek, amely évezredekben méri az élettartamot. A cél: stabil, passzív archiválás energiafelhasználás és folyamatos karbantartás nélkül.

Lézerrel írt időtállóság

A Nature folyóiratban ismertetett eljárás lényege, hogy nagy sebességű femtoszekundumos lézerrel mikroszkopikus struktúrákat - úgynevezett voxeleket – hoznak létre egy 2 milliméter vastag, olvasztott szilícium-dioxidból vagy boroszilikált üvegből készült lap belsejében. Az adat nem a felszínen, hanem több száz rétegben, az anyag teljes vastagságában rögzül. 

Az idézett forrás szerint egy mindössze 12 négyzetcentiméteres üveglapon akár 4,84 terabájt adat is elfér, ami körülbelül 2 millió könyvnyi információnak felel meg. Az írási sebesség sem elhanyagolható: a lézer négy részre osztásával a rendszer másodpercenként 65,9 millió bit rögzítésére képes. 

A kiolvasás automatizált mikroszkóppal történik, a mintázatokat gépi tanulási algoritmus alakítja vissza digitális adattá. Az üveg kémiailag inert, ellenáll a víznek, akár 290 Celsius-fokos hőmérsékletnek és az elektromágneses impulzusoknak is – vagyis olyan körülményeknek, amelyek a hagyományos adattárolókat megsemmisítenék. 

A technológia jelenleg nem a fogyasztói piacra készül. A szükséges lézeres író- és mikroszkópos olvasórendszer infrastruktúrája inkább nagy felhőszolgáltatók és nemzeti archívumok számára reális. 

A Microsoft célja, hogy a rendszert gyorsabbá és költséghatékonyabbá tegye, ezzel fenntartható választ adva a rohamosan növekvő globális adattömeg kihívásaira.

Borítóképünk forrása: Adobe Stock