Egy modern ipari berendezés a mechanikus, hidraulikus, elektromos, elektronikus és szoftverelemek bonyolult keveréke, amelyet összességében mechatronikai rendszernek is neveznek. A legélesebb kihívások között található a komplex rendszerek tervezésének integrálása, a több szakterület közötti együttműködés előmozdítása és a mérnöki csoportok körében a szellemi tulajdon megosztásának lehetővé tétele.

Jelenleg e rendszereket egymástól függetlenül tervezik, és csak a végső összeszerelésnél integrálják és tesztelik. A késői integrációs fázisban felmerülő problémák jelentős késedelmet okozhatnak a teljesítésben. A projektmenedzsereknek képesnek kell lenniük arra, hogy az adott termék összes részrendszerét kézben tarthassák a komplett fejlesztési ciklus alatt, ezáltal biztosítva a pontos teljesítést a megcélzott költségeken belül.

Gondolkodjunk az ügyfél fejével!

A termékek, amelyek életciklusa években vagy évtizedekben mérhető, folyamatos karbantartást igényelnek, és lehet, hogy az idő múlásával jelentősen módosítani kell őket. A hosszú távú termelékenységhez az ipari berendezéseket úgy kell tervezni, hogy könnyen karbantarthatók, teljesítményben és funkcionalitásban bővíthetők legyenek. Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor a gép élettartama alatt és azon is túl lehet szolgáltatásokat kínálni az ügyfeleknek.

Ilyen lehet például a cserealkatrészek biztosítása karbantartáshoz, vagy kiegészítések a gép teljesítményének és rugalmasságának fejlesztéséhez. Minden egyes termék egyedi konfigurációjának ismeretében a szállítók előre látják és koordinálni tudják a kötelező és opcionális szolgáltatásokat. Az IE-cégek részére – hatékony működés esetén – kiugró lehetőséget kínál a támogatási tevékenységekből származó bevétel. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy egyre inkább szolgáltatásközpontú céggé váljanak.

Az ipari berendezéseket az ügyfelek a beruházási megtérüléshez (ROI) kötött teljesítményparamétereknek való megfelelés, nem pedig a nyújtott szolgáltatások és funkciók alapján szerzik be. A gyorsabb és nagyobb gépek általában többet termelnek, de drágább a beszerzésük és az üzemeltetésük. Egy új berendezést hatékonyan kell integrálni a meglévő működési folyamatokba. Továbbá a megrendelők egyre szélesebb körben támasztanak testreszabási és konfigurációs igényt a berendezésekkel szemben.

A kihívást a legtöbb vállalat számára nem a vásárlói igények összegyűjtése okozza, hanem a folyamatos kommunikáció, a változások kezelésének, a megrendelői igények nyomon követésének és végrehajtásának szükségessége, megvalósítása. Ha a termék korai szakaszában a követelmények meghatározása szegényes, akkor ez a növekvő fejlesztési költségek egyik legfontosabb tényezőjévé válhat. A követelményhibák az utómunkaköltségek 70–85 százalékáért felelősek, pedig egy tipikus termékfejlesztés élettartamára vetítve a követelmények összegyűjtése, megerősítése, elemzése és kezelése csak mintegy 10 százalékát teszik ki a projekt erőforrásainak.

A követelménykezelés lehetővé teszi a cégek számára, hogy „meghallják az ügyfél hangját”, és beépítsék az így szerzett információkat egy új termékbe, ezáltal globálisan javítva folyamataikat. Az IE-szállítóknak ezeket az igényeket mind teljesíteniük kell, hogy ügyfeleik számára optimalizálni tudják a berendezés megtérülését. Ezeknek a cégeknek, ha sikeresek akarnak lenni, nem elég csak azt ismerniük, hogyan kell előállítani és támogatni a termékeiket, de mélyen meg is kell érteniük ügyfeleik üzleti gondolkodását.

Növekvő komplexitásra modularitás a válasz

Hogy kiszolgálhassák a vevői igényeket, az IE-gyártóknak kezelniük kell a növekvő termék-, termelési és támogatási komplexitást. A berendezéseknek összetett tételjegyzéke (BOM) van, amely több száz, egyes esetekben több tízezer alkatrészből épül fel. A legfontosabb elemeket, amelyek gyakran egyediek is, házon belül kell tervezniük és gyártaniuk, de sok alkatrészt és részegységet, szabványos elemet érdemes készen megvásárolni. Mivel minden ügyfél egyedi konfigurációt akar, a több BOM kezelése óriási feladat.

A kritikus komponensek, a sűrű szállítási ütemezések, valamint a költségek számos ipariberendezés-gyártót sarkalnak arra, hogy kialakítsák saját beszállítói körüket vagy szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a beszállítókkal. Az ipari berendezésekkel foglalkozó üzletág akkor lehet a legsikeresebb, ha rugalmas termékvonalakat és moduláris felépítésű termékeket hoz létre, így a termékvonalak az alkalmazási követelményeknek megfelelően szétválnak. A moduláris architektúra fontossága az összetettséggel arányosan növekszik.

A berendezések moduljait úgy kell megtervezni, hogy egyszerre számtalan követelményt fedjenek le, illetve megfeleljenek az ügyfél konkrét igényeinek. Emiatt szinte minden termék egyedi konfigurációt jelent, mivel a funkciók és beállítások is ügyfélspecifikusak. A moduláris tervezésnél a legfontosabb, hogy olyan rendszertervezési módszertant alkalmazzanak, ahol maximálisan újrahasznosíthatják a meglévő modulokat és technológiát.

A rendszerszintű tervezés lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy a vásárlók igényei nyomon követhetők legyenek a terméktervezés és a gyártás alatt is. Emellett szigorú konfigurációmenedzsmentet kell megkövetelniük annak érdekében, hogy valamennyi dokumentum világos, lényegre törő és hiteles legyen.

Egyedülálló megoldás IE-specifikus kihívásokra

Vannak új lehetőségek az IE-vállalatok növekedésére, de magasabb kockázatokkal és kiélezett versennyel kell számolniuk. Ahhoz, hogy hatékonyan versenyezhessenek, le kell győzniük a versenytársakat, és felül kell múlniuk a vásárlói elvárásokat. Emellett szükséges, hogy optimalizálni tudják az üzleti és a termékfejlesztési folyamataikat, és hatékonyan tudják kezelni a termékkel szembeni követelményeket.

A Dassault Systèmes (DS) termékéletciklus-menedzsment (PLM) megoldásait több mint tíz iparág tapasztalatai alapján alakították ki úgy, hogy valamennyi speciális, iparágra jellemző igénynek megfelelően megtörtént a testre szabásuk. A DS ipari berendezési szektorra kidolgozott PLM eszközeivel és technológiájával hatékonyan újrahasznosítható a meglévő szellemi tulajdon, csökkenthető a piacra lépési idő, kiterjeszthető az innováció, valamint javítható a termék teljes életciklusa alatti követelmények nyomon követhetősége. Az IE-gyártók fennmaradása függhet a beszállítói láncoktól.

A PLM újításai lehetőséget kínálnak arra is, hogy egy beszállítóból preferált partner váljon, ami mindkét fél érdeke. A V6 portfóliót úgy tervezték, hogy biztosítsa a folyamatokban résztvevőknek – mind a vállalaton belül, mind az egész beszállítói láncban –, hogy megfelelő időben hozzáférjenek az ipari berendezésekhez kapcsolódó összes információhoz. Ezt felhasználva a szoftvermegoldás maximálisan támogatja a gyártásközpontú gondolkodás mellett a szolgáltatásközpontú szemléletet is.

Különböző DS PLM szoftverelemek használhatók a moduláris rendszerszintű tervezésre, az egyes variációk szimulálására és a tervek optimalizálására, hogy minimalizálni lehessen a drága és időigényes fizikai teszteket. A speciális modulok képesek szakterületenként és rendszerszinten is szimulálni a legtöbb, ha nem az összes fizikai jelenséget, ami csak felléphet a gép működése során, kezdve a komponensektől és alrendszerektől az automatizálási rendszereken át a komplett gyártósor szimulációkig. Emellett a magas szintű BOM- és konfigurációmenedzsment segíti a beszerzést, a gyártást és a dokumentálást.