Míg a cannabinoidgyártás hagyományos módszere a hatóanyag növényből történő kivonása, a legújabb tudományos trend szerint a biomérnökök génmódosított baktériumokkal vagy gombákkal termeltetnek bioszintetikus molekulákat. A szabadalmakat a hatóanyag-tartalom fokozásának és a természetben nem fellelhető cannabinoidok előállításának módszereire, illetve az elfogyasztott hatóanyag felszívódását segítő találmányokra nyújtják be.

A transzplantáció és a transzplantálható szervek növesztésének orvostudományából kezd kinőni a szintetikushús-ipar. A következő agrárforradalomként beharangozott technológia fejlesztését sebészek, kardiológusok, őssejtbiológusok, a NASA és a holland kormány kezdte, vegetáriánus indiaiak, szilícium-völgybeli befektetők és izraeli startupok folytatják.

A 2008-ban kifejlesztett blokklánc-technológiával kapcsolatos hírek tavaly árasztották el a mainstream médiát, és a jóslatok szerint nem is a pénzügyi világban, hanem az egészségügyben válik először széles körűvé a technológia alkalmazása, forradalmi változásokat eredményezve az egészségmegőrzésben és a gyógyításban egyaránt.

A világkereskedelemben forgalmazott termékek 13 százalékát előállító biotechnológia legígéretesebb új eljárása napjainkban a génszerkesztés. A módszer a remények szerint forradalmat fog hozni a gyógyászattól kezdve a mezőgazdaságon át az ipar számos ágában is, emberben való első felhasználására mégsem egy kutatóintézetben vagy nagypénzű vállalatnál került sor.

A személyi számítógépek feltalálása óta hömpölygő adatgépezet most a személyi egészségügyi adatok integrálása, az Internet of Things óriáshálózatán belül az Internet of Caring Things kiépítése felé halad. A változásnak számos pozitív és veszélyes oldala is van.

A géntérképezés már forradalmasította a biológiát, eközben kifejlődtek a térképezéshez szükséges gépek. Most a rengeteg adat interpretációja, az adatbázisok és a felhasználói közösségek megszervezése vezethet el az orvostudomány forradalmához.