Egy pályázatra készítettek terveket mérnökök. Az additív gyártással készülő épületek feladata a fenntartható marsi élet biztosítása lenne.

Nem túl jó hír a leendő marsutazóknak, hogy bizonyos kísérletek alapján az űrbéli környezet károsíthatja az agyuk működését. 

Egy 1950-es években épült houstoni épületben, ahol az amerikai űrutazások kezdetének kutatásai is zajlottak, egy csapat fehérköpenyes tudós most buzgón kever és kavar, ételalapanyagokat mér, süt, főz, és meg is kóstolja, amit készített, hogy tudja, milyen az eredmény. Feladatuk nem egyszerű: a 2030-as évekre tervezett Mars-utazás étrendjét kell összeállítaniuk.

Valentyina Tyereskova vállalná, hogy a Marsra repüljön, szerinte azonban az első Mars-expedíció egyirányú lesz - jelentette ki a világ első űrhajósnője a Moszkva közelében lévő Csillagvárosban tartott tájékoztatón.

Az ötvenes évek hidegháborús időszakában óriási verseny alakult ki az amerikai és a szovjet űrkutatás között. A kutyákkal és majmokkal végzett kísérletek után 1957. október 4-én a Szovjetunió pályára állította a világ első műholdját, a Szputnyik–1-et, majd november 3-án fellőtték a Szputnyik–2-t, fedélzetén az első élőlénnyel, Lajka kutyával. Kezdetét vette a két nagyhatalom közötti katonai versenyfutás a világűr meghódításáért.

Épségben Marsot érni az egyik legbonyolultabb feladat a Földön. Az elmúlt nyolc hónap során a Curiosity marsjáró egy védelmező kapszulában utazott az űrön át a fénysebesség közel 10%-val (~31000m/s), hogy 2012 augusztus 5-én elérje úticélját.