A szakértők szerint a következő időszakban gyökeresen átalakul az ellátási és szolgáltatási lánc itthon és a nagyvilágban. A pandémia diktálta ellátási töredezettség, a webshopok térnyerése, valamint az ukrán–orosz háború miatt érezhető embargós hatások új kihívások elé állítják a logisztikai piacot és annak szereplőit. AWSZL raktározási és logisztikai kapacitásai például a pandémiás időszakban rendre meghaladták a szezonvolumeneket, sőt néhány hónapban meg is duplázták azt. Hiszen a járvány időszaka alatt a home office és a pánikvásárlások miatt leginkább az FMCG- és az elektronikai-távközlési piac igényelt dinamikusan bővülő raktározási és logisztikai tevékenységeket. A WSZL pedig mindkét piacon állta a sarat.
Cégre szabott szimuláció
A WSZL, illetve annak jogelődje régi kapcsolatot ápol a Magyar Telekommal. Együttműködésük 2007 óta egyre szerteágazóbb szolgáltatáspalettával gyarapodik. A WSZL 320 ezer négyzetméteres raktározási portfólióján belül már egy 10 ezer négyzetméteres komplexum végzi a Magyar Telekom operációját, csak ezen a projekten 120 fő dolgozik. „Mára az üzletek kiszolgálásán túl mi működtetjük a Magyar Telekom teljes logisztikai ellátási láncát, tehát nem csak a mobil-, de a vezetékes hálózat, illetve az egyéb hálózatok kiszolgálásához, működtetéséhez szükséges anyagokat is mi raktározzuk” – mondja Papp László, a WSZL technológiai üzletágvezetője. Az évek alatt nemcsak a kapacitás- és a raktárméret nőtt a Telekom-operációban, de a hatékonyság iránti igény is egyre inkább megjelent a tervezésben. Ezért – hogy a kitűzött célokat elérjék – az elektronikai-telekommunikációs raktározásban addig szokatlan megoldásokat választottak. „Az igények növekedésével egyre nagyobb raktárépületekre volt szükségünk, ezek adottságain azonban nehéz, költséges és lassú változtatni. Mivel ezek az épületek nem bérlőre és piaci szegmensre optimalizálva épülnek, az ingatlan adottságainak javítását, a raktározási méretek jövőbeli rugalmasságát a szolgáltatónak kell biztosítani. Ezért a logisztikai optimalizáláson nemcsak egy raktár-üzemeltetési csapattal dolgozunk együtt, van egy saját, fejlesztőmérnökökből és IT-s szakemberekből álló fejlesztőcsapatunk is, amely folyamatos szimulációkat, saját fejlesztésű operációs szoftvereket készít. Ez a szoftver rugalmasan alkalmazkodik az ügyfeleink áruszortimentjéhez, erőforrásigényeihez és logisztikai határidejéhez. Ez a speciális, ügyféligényekre szabott szoftver még az operáció indulása előtt segít szimulálni a működés közben előforduló hibákat és problémákat” – mutatja be szolgáltatási stratégiájukat Papp László.
Hatékonyság és rugalmasság: a jövő logisztikai mértékegysége
A szakember aláhúzza: szimulációik, szoftverük jelentősen enyhítette az elmúlt években tapasztalható munkaerőhiányból, valamint az ügyfelek költségelvárásából fakadó munkaerőpiaci feszültségeket. Ráadásul a pandémia és a háború nyomán a just in time stratégiák is a ködbe vesztek, az ellátásban tapasztalható töredezettség újra beindította a készletraktározást, ezzel együtt pedig új raktáregységekre és rendszerekre volt szükség ahhoz, hogy az új igényeket kiszolgálják. „Hogy fenn tudjuk tartani az operáció működőképességét, számításba kellett vennünk minden aktuális trendet, így az automatizálást, robotizálást is. Több projektet szimulálni kezdtünk, ehhez azonban megfelelő szoftveres háttérre van szükség, amely jelenleg rendkívül beruházásigényes. Egy komplex operáció automatizálása több mint 100 millió forintot is felemészthet, megtérülése több mint 10 év. Vagyis a logisztikai szolgáltatószektorra jellemző szerződési feltételek mellett – amelyek általában 2-3, ritkán 5 évre köttetnek – egy ilyen beruházás nem megtérülő, ezzel magyarázható, hogy ebben a szektorban ritka az automatizáció. Ezért büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Telekommal léptünk rá erre az útra, és automatizálni kezdjük közös logisztikai folyamatainkat” – vázolja a szakember.
Még idén elkészülhet a mintaprojekt
Mivel a megváltozott vásárlói igények egyre inkább az online vásárlás irányába mutatnak, ezért olyan rendszert kell a Telekommal közösen kialakítaniuk, amely a későbbeikben rugalmasan alakítható a piaci és technológiai változásokhoz. „Olyan szoftveres és hardveres folyamatoptimalizáló rendszerekre van szükségünk, amelyben az új munkaerő egyetlen nap alatt, komolyabb betanítási folyamat nélkül ugyanazt a teljesítményt nyújtja majd, mint bármelyik kollégája. A rugalmasságot és a hatékonyságot további szoftverekkel és Kardex raktárrendszerrel egészítettük ki, ezt kötjük össze egy vezérelt, görgős kiszolgáló- és csomagolópályával. A végcél az, hogy a Telekom webshopjába érkező megrendelést a szoftverek lekezeljék, a Kardex automata polcai az adott megrendelést kihozzák a Kardex kiadópontjára, ott egy szakember továbbítsa azt a szállítópályára, a szállítópályán azután szkennelik, a csomagolás után pedig a szállítószalag végén ott lesz az a futár, aki elviszi a megadott címre. Terveink szerint a rendszer a karácsonyi szezonra működőképes lesz, és az eddig 40 ezres megrendeléshez képest havonta akár 150-200 ezer megrendelést is kiszolgálhat. Vagyis a tét nagy, és a tudásanyag is rendkívüli, amit a rendszerépítés közben szerzünk. Ez egy mintaprojekt számunkra, amely nemcsak nekünk, de partnereinknek és a hazai logisztikai piacnak is segíthet a jövőbeli hatékonyságnövelésben” – teszi hozzá Papp László, a WSZL technológiai üzletágvezetője.
Cikkünk eredetileg a GyártásTrend magazin nyári lapszámában jelent meg, amely ezen a linken olvasható.
