Egy nemzetközi kutatócsoport a Sheffieldi Egyetem, az Open University és a Cseh Tudományos Akadémia együttműködésében olyan laboratóriumi kísérletsorozatot hajtott végre, amely során sikerült modellezni a Naprendszer távoli jeges holdjain zajló kriovulkanikus folyamatokat. A cél az volt, hogy közelebb kerüljenek a tudósok a jeges égitesteken történő geológiai változások megértéséhez, különös tekintettel a víz extrém körülmények közötti viselkedésére.

A kísérleteket a brit Open University falai között található Large Dirty Mars Chamber (becenevén: George) elnevezésű alacsony nyomású kamrában végezték, amely képes szimulálni a mélyűrben uralkodó majdnem vákuumszerű körülményeket. Ebben a közegben a víz viselkedése alapjaiban tér el a földitől. A csaknem nulla légköri nyomás miatt a víz képes egyszerre forrni és fagyni, ezzel egy különösen instabil állapotot eredményezve.

A kutatók nagy mennyiségű vizet vezettek be a kamrába, majd figyelték, mi történik, amikor lecsökkentik a nyomást. A víz forrni kezdett, gőz keletkezett, amely elvitte a hőt, így a víz fagyásnak indult. Pár percen belül vékony jégréteg alakult ki, alatta azonban a víz tovább bugyborékolt. A buborékok torzították és megrepesztették a jeget, így a folyadék a felszínre tudott törni. Ez az eredmény ellentmondott a korábbi elméleteknek, amelyek szerint a jégréteg teljesen lezárja a vizet, és megakadályozza a további forrást.

A vizsgálat különösen az effúziós kriovulkanizmusra fókuszált, vagyis arra a jelenségre, amikor a víz (vagy jég) lassan szivárog vagy áramlik a hold felszínére, hasonlóan a Földön megfigyelhető lávafolyásokhoz. Az effúziós folyamat megértése eddig nehézségekbe ütközött, hiszen a távcsöves vagy űrszondás megfigyelések ritkán képesek rögzíteni ezeket a viszonylag lassú, mégis jelentős felszínformáló jelenségeket.

Az Europa a Jupiter egyik jeges holdja, és egyes tudósok szerint a felszín alatti hatalmas óceán mikrobiális idegen életet rejthet. Az Enceladus, amely a Szaturnusz körül kering, szintén figyelmet kapott a tudományos közösségtől, mivel metángőz-gejzíreket bocsát ki az űrbe, ami szintén életre utalhat. A kutatók úgy vélik, tanulmányuk segíthet az ősi kriovulkanikus tevékenység nyomainak azonosításában jeges holdakon és más égitesteken a Naprendszerben. 

Forrás: Interesting Engineering

Borítókép forrása: Freepik