A gazdaság élénkülése alapvetően a szolgáltatások területén jelentkezett, az ipar és az építőipar korábbi recessziója egyelőre az idén is folytatódott. A keresleti oldalon a magánfogyasztás nőtt, míg a beruházások tovább zsugorodtak és az export is csökkent.
A Wifo legutóbbi üzleti felmérése szerint az „alpesi köztársaság” gazdaságában számottevő változás egyelőre nem várható: az építőipari és az ipari vállalatok helyzetmegítélését továbbra is borúlátás jellemzi, míg a szolgáltatási tevékenységet folytató vállalatok általában jóval bizakodóbbak. A fogyasztói bizalom mindeközben változatlanul nagyon alacsony. Az infláció a közelmúltban tovább mérséklődött, (márciusban az előző év márciusihoz képest 4,1, az áprilisi gyorsbecslés szerint pedig már csak 3,5 százalék volt), de az euró-övezet számos más országával összehasonlítva továbbra is magasnak számít.
A gazdaság gyöngélkedése a munkaerőpiacon is tükröződik. 2024 első negyedévében az iparban, az építőiparban és néhány szolgáltatási ágazatban a foglalkoztatás csökkent az előző negyedévhez képest. A munkanélküliek száma emelkedett - áprilisban 29 ezer fővel, 11,2 százalékkal meghaladva a 2023 IV. havit, miközben a be nem töltött álláshelyek száma mérséklődött. A munkanélküliségi ráta az osztrák definíció szerint áprilisban 6,8 százalék volt, 0,6 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.
Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése
Az Európai Bizottság május közepén nyilvánosságra hozott tavaszi előrejelzése szerint 2024-ben az osztrák gazdaság teljesítménye szerény mértékben, 0,3 százalékkal fog bővülni, ami fél százalékponttal alacsonyabb az euró-övezet átlagában prognosztizált 0,8 százaléknál. A gyönge, bár a múlt évinél -0,8 százaléknál bő 1 százalékponttal kétségkívül magasabb növekedési ráta – ahogy az a Wifo jelentésében is megfogalmazást nyert – az ipari, illetve építőipari teljesítmény gyöngeségének következménye, miközben a magánfogyasztásnak a reálbérek emelkedéséből táplálkozó élénkülése a gazdasági teljesítményre serkentő hatást gyakorol. A növekedés 2025-ben várhatóan felgyorsul, ami elsősorban Ausztria fő exportpiacai gazdasági aktivitása, illetve az ipar és az építőipar élénkülésének lesz köszönhető.
A magánfogyasztás az előrejelzések szerint a tavalyi visszaesés után az idei reálbér-emelkedéseknek köszönhetően, a kollektív szerződések alapján várhatóan élénkülni fog. A magas kamatkörnyezet fékezi az építőipart, különösen az egylakásos házak építését sújtja. Ausztria fő kereskedelmi partnereinek gyengesége, a tartósan magas energiaköltségek és a növekvő fajlagos munkaerőköltségek az ipari termelést is hátráltatják, ami az áruexport gyenge növekedésében tükröződik.
2024 vége felé, de még inkább 2025-ben a beruházásokra és az exportra nehezedő nyomás várhatóan enyhül, mivel a kamatlábak és az energiaárak várhatóan csökkennek, a külső kereslet pedig élénkülni fog. A közelmúltban elfogadott építőipari csomag várhatóan támogatja az ágazat stabilizálódását. Mindent egybe vetve a Bizottság várakozása szerint 2025-ben a gazdasági növekedés az ideinél csaknem másfél százalékponttal magasabb szintre, 1,6 százalékra emelkedik.
Az infláció a 2023 januári 11,6 százalékról 2024 márciusára 4,2 százalékra mérséklődött. A jövőben az energiaárak hatása, valamint az ipari termékekre és az élelmiszerekre nehezedő inflációs nyomás mérséklően hat a teljes inflációra. A szolgáltatások inflációja azonban a magas nominális bérnövekedés miatt továbbra is magas marad. Az előrejelzés szerint a teljes infláció fokozatosan az idén 3,6, a jövő évben pedig 2,8 százalékra tovább mérséklődik.
Az osztrák gazdaság egyes főbb jelzőszámai
| Megnevezés | 2023 | 2024 | 2025 |
|---|---|---|---|
| Bruttó hazai termék változása, % | -0.8 | 0.3 | 1.6 |
| Infláció, % | 7.7 | 3.6 | 2.8 |
| Munkanélküliségi ráta, % | 5.1 | 5.3 | 5.1 |
| Államháztartás pozíciója a GDP %-ában | -2.7 | -3.1 | -2.9 |
| Államadósság mértéke a GDP %-ában | 77.8 | 77.7 | 77.8 |
| Folyó fizetési mérleg pozíciója a GDP %-ában | 1.7 | 1.9 | 1.7 |
Forrás: az Európai Bizottság 2024 tavaszi országjelentése
A munkanélküliségi ráta a be nem töltött álláshelyek magas száma és a munkaképes korú népesség létszámának mérséklődése következtében sokkal kevésbé emelkedett, mint a korábbi gazdasági visszaesések vagy lassú növekedések idején. Mindent egybe vetve a Bizottság várakozása szerint a munkanélküliségi ráta 2024-ben várhatóan enyhén, 5,1 százalékról 5,3 százalékra emelkedik - a még mindig lassú növekedés és az építőipari ágazat gyengesége miatt. 2025-ben a munkanélküliségi ráta a gazdasági fellendülésnek köszönhetően 5,1 százalékra visszaesik. A nominálbérek 2024-ben várhatóan 7,1, 2025-ben pedig újabb 3,2 százalékkal emelkednek, ami reálbérek további emelkedéséhez fog vezetni.
Az államháztartás hiánya 2023-ban a GDP 2,7 százalékára csökkent, majd az idén annak várhatóan 3,1 százalékára emelkedik. Ezt a növekedést az inflációnak a kiadásokra (bérek, nyugdíjak, indexált szociális juttatások) gyakorolt késleltetett hatásai, továbbá a gyermekgondozásra, a lakhatás támogatására és a klímavédelemre fordított kiadások emelkedése fogják táplálni. Ezenkívül számos energiával kapcsolatos támogatási intézkedést, mint például a villamosenergia-árféket 2024 végéig meghosszabbították. A bevételi oldalon egyes fontosabb adóbevételek és szociális hozzájárulások az infláció enyhülése miatt a múlt évinél mérsékeltebben emelkednek. Ezt követően, 2025-ben az államháztartási hiány a GDP várhatóan 2,9 százalékára mérséklődik, ami jórészt a bérek, nyugdíjak és egyéb szociális juttatások mérsékeltebb növekedésének következménye, továbbá a magas energiaárak hatásának enyhítését célzó intézkedések fokozatos megszüntetéséből adódik.
A 2023-ban a GDP 77,8 százalékát kitevő államadósság-ráta 2024-ben minimális mértékben, 77,7 százalékra mérséklődik, majd jövőre a múlt évi szintre emelkedik. A GDP-hez viszonyított kamatkiadások mind 2024-ben, mind pedig a jövő évben nagyjából stabilak maradnak.
A Kamara főtitkára a versenyképesség javításáért
Az osztrák gazdasági közéletben az elmúlt időszakban különös figyelmet kapott a bérekhez kötődő járulékos költségek csökkentése, illetve annak a vállalatok versenyképességére és a munkavállalók helyzetére gyakorolt hatásának kérdése. Karlheinz Kopf, az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) főtitkára május 21-i nyilatkozatában hivatkozott a bécsi székhelyű EcoAustria gazdaságkutató intézet azon számítására, mely szerint a bérekhez kötődő járulékos költségek 7,5 milliárd eurós csökkentése nemcsak a meglévő munkahelyeket biztosítaná, hanem középtávon mintegy 40 ezer új munkahelyet is teremtene.
„Ausztriában az OECD-országok közül a harmadik legmagasabbak a munkabérre nehezedő járulékos terhek. A bérekhez kötődő költségek csökkentésére van szükség ahhoz, hogy az elmúlt években tapasztalt meredek egységnyi munkaerőköltség-emelkedés lelassuljon, s így visszanyerjük versenyképességünket.” Kopf véleménye szerint ez különösen azért fontos, mert gyönge a konjunktúra, Ausztriában lassabban következik be a gazdaság élénkülése, mint a legtöbb más országban. „Ha viszont itt nem történik enyhülés és az osztrák termékek továbbra is veszítenek versenyképességükből, abból sem a vállalatok, sem a munkavállalók nem fognak profitálni, sőt a szükséges cselekvés elmaradása a jólét és a foglalkoztatás rovására megy” – figyelmeztetett az Osztrák Gazdasági Kamara főtitkára.
